A klímaváltozás okozza Ausztrália súlyos szárazságát

Tudósok kimutatták, hogy az az indiai-óceáni időjárási jelenség, amely a 33 ember és mintegy egymilliárd állat halálát okozó bozóttüzek kialakulása a globális felmelegedés következménye.

Az Ausztráliai Nemzeti Egyetem és a CISRO tudományos kutatószervezet tudósai kimutatták, hogy az indiai-óceáni dipólus pozitív fázisa a globális felmelegedés eredménye. Az indiai-óceáni dipólus (IOD) az Indiai-óceán nyugati és keleti medencéjének tengerfelszíni hőmérsékletében évről évre bekövetkező változásokat méri. Pozitív állapotban akkor van, amikor az Afrika szarva térségében az átlagosnál melegebb a tengervíz felszíne, miközben Ausztrália partjai mentén hűvösebb, ami ott kevesebb csapadékot és magas hőmérsékleteket eredményez.

A kutatók a csütörtökön megjelent tanulmányukban azt találták, hogy az 1960-as évek óta egyre gyakoribb és egyre erősebb a pozitív IOD. Az Ausztráliát 2019-ben sújtó rendkívüli szárazság idején, amely az ország történelmében a legsúlyosabb volt, az indiai-óceáni dipólus rekord pozitív állapotban volt, ami viszont Afrikai keleti részén áradásokat eredményezett. "Az esősávok odahúzódnak, ahol a tenger hőmérséklete a maximumon van. A légáramlás mindig olyan térségek felé mozog, ahol az óceán hőmérséklete a maximumon van" – magyarázta Wenju Cai, a CISRO déli féltekei óceánkutató központjának az igazgatója.

Cai előrejelzése szerint ha a globális hőmérséklet 1,5 Celsius-fokkal lesz magasabb, Ausztráliában megkétszereződnek a pozitív IOD okozta szárazságok. Ez növeli a nagyon meleg és száraz évek és a bozóttüzek kockázatát.

Ausztrália keleti és déli részén tavaly szeptember óta mintegy százezer négyzetkilométeres - Magyarországnál is nagyobb - területen pusztítottak bozóttüzek, amelyek 33 ember halálát okozták, mintegy 2500 embernek kellett elhagynia lakhelyét, egymilliárd állat pusztult el.