Előfizetés

Az MTI pontatlan tudósítására alapozva vádolta álhírterjesztéssel a Pedagógusok Szakszervezetét Palkovics minisztériuma

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2020.02.14. 12:08
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A PSZ azt kéri, a szakképzésben dolgozókat ne tévessze meg a béremelés ígérete.
Sajnálattal látjuk, hogy a PSZ álhíreket terjeszt, az új szakképzési törvény alapvető elemeivel sincs tisztában – olvasható az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) csütörtöki közleményében, amiben a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) sajtótájékoztatójára reagáltak. A PSZ azt jelentette be: Alkotmánybírósághoz fordulnak az új szakképzési törvény miatt, ami szerintük több pontban is sérti az alaptörvény rendelkezéseit. A Palkovics László vezette ITM azt írta: „a PSZ súlyos tévedésben van, amikor azt állítja, hogy a szakképzésben dolgozó pedagógusok jogviszonya már 2020. január elsején munkaviszonnyá alakult volna. Ezzel szemben a valóság az, hogy a jogviszony csak a július elsejével esedékes jelentős béremeléssel egyszerre változik majd meg”. Csakhogy a PSZ sajtótájékoztatóján ilyen nem hangzott el. Mint kiderült, az állami hírügynökség, a Magyar Távirati Iroda (MTI) tudósításában jelentek meg pontatlan információk. – Sajnáljuk, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium az MTI pontatlan tudósítására alapozva, egyéb forrásokból nem tájékozódva támadta a Pedagógusok Szakszervezetét, hogy az valótlanságot állít. Az MTI azt írta, hogy „azoknak a jogviszonya, akiket december 31-én még közalkalmazottakként foglalkoztattak a szakképzésben, január elsején munkaviszonnyá alakult”. Utóbb ezt az MTI helyreigazította. A PSZ tisztában van vele, hogy a jogviszony változása csak júliustól történik azon szakképzési törvény alapján, amely januártól hatályos – közölte pénteken a szakszervezet. Ezen túlmenően az ITM különösnek tartotta azt is, hogy a PSZ egy olyan törvényt akar megsemmisíttetni az Alkotmánybírósággal, „amely 30 százalékos béremelést biztosít a szakképzésben dolgozó pedagógusoknak”, továbbá „nagy béremelést hoz". Ezzel szemben a PSZ felhívta a figyelmet: a béremelés sem a szakképzési törvényben, sem annak végrehajtási rendeletében nem szerepel, továbbá a költségvetésben sem látszik a fedezete. „Az ITM közleménye nem szól az egyéni béralkuról, továbbá arról sem, hogy lesznek, akiknek csökken a bére. Nem lesz előmeneteli rendszer, felmenő rendszerben megszűnik a garantált jubileumi jutalom, csak lehetőség lesz a megállapodásra” – írták. A tárca közleménye szerint „a szakképzésben dolgozó tanároknak egyértelműen érdeke, és számukra előrelépést hoz az, hogy rugalmasabb munkaviszonyban magasabb bért fognak kapni.” A PSZ ugyanakkor rámutatott: a szakképzésben dolgozó pedagógusok és a nevelő-oktató munkát segítők, a technikai dolgozók és a vezetők jogai is jelentősen sérülnek, foglalkoztatásuk feltételeire és előmenetelükre semmilyen törvényi garancia nem lesz. Az ITM közleménye a béremelésre utalva jelezte: „Minderről a Szakképzési Innovációs Tanács (SZIT) múlt heti ülésén is beszámoltunk". A PSZ szerint ez is azt igazolja, hogy az ITM minden szakmai és érdekegyeztetést nélkülöz, csak egyoldalúan tájékoztat, mégpedig utólag. A minisztérium azt is megjegyezte, hogy a SZIT üléséről „a PSZ képviselője érthetetlen módon hirtelen távozott”. Ezzel szemben az igazság az, hogy a PSZ szakképzésért felelős alelnöke akkor távozott, amikor tisztázódott: a megnevezett ülés nem az új, szakképzési törvényben nevesített érdekegyeztető fórum, hanem továbbra is csak egy tájékoztatás. A szakszervezet egyébként tavaly ősszel kilépett a SZIT-ből, miután érdekegyeztetés nélkül terjesztették a parlament elé a szakképzési törvény tervezetét. A PSZ továbbra is azt kéri, a szakképzésben dolgozókat ne tévessze meg a béremelés ígérete, adjanak felhatalmazást, hogy a szakszervezet képviselhesse érdekeiket az Alkotmánybíróság előtt (erről további tudnivalók a Pedagógusok Szakszervezete honlapján találhatók). 

Majdnem 4 milliárd forint közpénzért érezhetik jól magukat a foci Eb szurkolói a kormány kegyelméből

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.02.14. 10:42

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A kabinet az úgynevezett szurkoló programokra szán ennyit - a dolog szépséghibája, miszerint az sem biztos, hogy a magyar válogatott ott lesz az Eb-n.
2020-ban a foci-Eb egyik helyszíne, 2027-ben pedig újra vizes világbajnokság házigazdája lesz Magyarország, az előkészületeket pedig már meg is kezdte a kormány, írja a hvg.hu. A csütörtöki Magyar Közlöny rendelkezései szerint kormányhatározatban döntött a kabinet arról, hogy a 2020-as labdarúgó Európa-bajnokság budapesti szurkolói programjainak megvalósításához szükséges intézkedésként a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja (KKBK Nonprofit Zrt.) feladatokat vesz át a Fővárosi Önkormányzattól úgy, hogy a feladatok ellátásához szükséges forrást a központi költségvetés biztosítja. 
A kormányhatározat arról is rendelkezik, hogy a pénzügyminiszternek gondoskodnia kell 3,8 milliárd forintról ezen feladatok, tehát a budapesti szurkolói programok ellátására.

A határozatban leírják azt is, hogy a kabinet „egyetért azzal, hogy az Európa-bajnokság budapesti szurkolói programjainak megvalósításához szükséges kommunikációs és rendezvényszervezési feladatokat a KKBK Nonprofit Zrt. a Nemzeti Kommunikációs Hivatal bevonásával valósítsa meg”, valamint felhívták Rogán Antal kabinetfőnököt, hogy „gondoskodjon a Magyar Turisztikai Ügynökség útján az Európa-bajnokság lebonyolításához kapcsolódó turisztikai szempontok érvényesítéséről.”

A nagykövet pedofilbotránya: nem politikai dráma, inkább a szolgálatok szégyene

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.02.14. 09:58
Kaleta Gábor korábban, a Külügyminisztérium sajtófőosztályának vezetőjeként
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
A jelek szerint a magyar állam képtelen megtudni azt, amit a diplomatáiról mindenképp tudnia kell.
Legalább két hazai titkosszolgálatnak ellenőriznie kellett a pedofilbotrányba keveredett, Peruból tavaly hazahozott magyar nagykövetet, hiszen Kaleta Gábor közel húsz éve dolgozik a külügyben, de megfordult az igazságügyi tárcánál is. Sokat elárul az ellenőrzések alaposságáról, hogy végül egy külföldi bűnüldöző szerv "fogta meg", ráadásul még az ellene folyó titkos külföldi nyomozást sem szúrta ki az Információs Hivatal, írja az index.hu. Ráadásul a perui nagykövet esete nem egyedi. Tizenkét évvel ezelőtt az Igazságügyi Minisztérium egyik vezető dolgozóját világította át a polgári titkosszolgálat. Az eljárás végén a szolgálat tudatta a tárca akkori vezetőjével, Draskovics Tibor miniszterrel, hogy a minisztériumban ekkor már évek óta dolgozó férfit korábban pedofíliával kapcsolatos bűncselekmény miatt ítélték el. Az illetőnek ezek után nem volt maradása, egyik pillanatról a másikra távozott a minisztériumból, de ahogy kollégái, úgy közvetlen felettesei sem tudták meg ennek okát. A jogász néhány héttel később már egy nem állami, de közfeladatot ellátó, jogi ügyekkel foglalkozó intézményhez került és a mai napig ott dolgozik vezető beosztásban. Mivel abban a pozíciójában már nem kell titkosszolgálati átvilágításon átesnie, és feltehetőleg amúgy is mentesült már a büntetésének jogkövetkezményei alól, titkát megtarthatja magának.  A két említett ügy nem politikai, hanem biztonsági kérdéseket vet fel, nevezetesen azt: mennyit ér az úgynevezett nemzetbiztonsági átvilágítás. Ez az eljárás azért van, hogy kiszűrje, jelent-e valaki nemzetbiztonsági kockázatot. Alapesetben a vizsgált személy kitölt egy kérdőívet, amelynek tartalmát a vizsgálatot végző szolgálat munkatársai ellenőrzik. A kérdőívben olyan magánéleti témákra is rákérdeznek, mint a házasságon kívüli partnerkapcsolat vagy éppen a szexuális irányultság. Az ellenőrzés során az érintett családtagját, barátait, szomszédait is kikérdezhetik, így készül el aztán az a környezettanulmány, ami alapján megállapítják: jelent-e nemzetbiztonsági kockázatot az illető vagy sem. Persze ennél azért bonyolultabb eljárásról van szó, főleg egy külszolgálatra küldött hivatalnok esetében, éppen ezért különös, hogy Kaleta "rejtett életére" két évtizeden keresztül egyszer sem derült fény. Az átvilágításokat jellemzően az Alkotmányvédelmi Hivatal végzi, de Kaleta, mint külszolgálatot teljesítő diplomata, a Külügyminisztérium alá tartozó másik titkosszolgálat, az Információs Hivatal (IH) "látókörében" is benne kellett, hogy legyen. Ráadásul nem csak Peruban, hiszen külügyes pályafutása alatt Los Angelesben is szolgált. Márpedig az IH-nak feladata a követségi dolgozók ellenőrzése. Az tehát, hogy Kaleta Gábor – akár hivatali, akár privát számítástechnikai eszközökön –olyan tartalmakat tárolt, amelyeket a törvényt tilt, és mindez hosszú időn át elkerülte a magyar titkosszolgálatok, köztük az IH figyelmét, súlyos rendszerhibát jelez. Különösen úgy, hogy egy külföldi bűnüldöző szerv képes volt felderíteni a helyzetet. Azaz a külszolgálaton dolgozó magyar diplomatákat a magyar állam nem tudja hatékonyan ellenőrizni. A gépein tárolt adatok mellett az is érdekes kérdés, hogy ha egy amerikai hatóság rálátott Kaleta online tevékenységére, azt hogyhogy nem szúrta ki az IH, aminek a követségi dolgozók számítástechnikai eszközeinek a védelme is a feladata. Kaleta esetében persze árnyalja a képet, hogy az amerikai bűnüldöző szervek a magyar hatóságoknál jóval mélyebben be lehetnek ágyazva az internet sötét bugyraiba, és bizony még így is nagyon hosszú ideig, sokszor hónapokig, évekig tart rábukkanni egy online felhasználó mögött meghúzódó hús-vér emberre. A nemzetbiztonsági átvilágítások egyik célja az, hogy az államigazgatásban dolgozó személyek fedhetetlenek legyenek. Nem lehet azt állítani, hogy az ellenőrzést végző szervek keze meg lenne kötve: az ellenőrzések során ugyanis telefonokat hallgathatnak le, e-mailekhez férhetnek hozzá, ha kell, lakásokat is megfigyelhetnek, egyszóval semmi nem akadályozza meg őket abban, hogy alapos környezettanulmányt készítsenek valakiről és kiderítsék, vannak-e féltve őrzött titkaik.