Zöldségraktárba paterolják a Néprajzi Múzeum felbecsülhetetlen értékű műtárgyainak egy részét – háborog egy névtelenséget kérő muzeológus, aki szerint ez akkor is tragikus, ha csupán átmeneti elhelyezésről van szó. A néprajzkutató szerint minden költöztetés veszteséggel jár, de különösen kockázatos vállalkozás olyan speciális műtárgyak esetében, mint például a néprajzi 50 ezer darabból álló üveglemez fotográfia gyűjteménye vagy a több millió oldal pótolhatatlan tudományos értéket képviselő iratanyag. Az évekig húzódó költözés-raktározás nem csak a látogatókat fosztja meg kiállításlátogatás élményétől, de a szakterület kutatóit is akadályozza a munkájukban. A legutóbb az általa tanulmányozásra kért tucatnyi tételből csupán egyet tudtak a rendelkezésére bocsátani, de azt is csak digitalizált formában. De nem ugyanaz megfogni és közelről megvizsgálni egy subát, mint képet nézegetni róla, még akkor se, ha három oldalról is lefotózták - mondja.
Az új városligeti épület átadásáig az ott véglegesen elhelyezni kívánt kerámiagyűjteményt, a múzeum könyvtárát és archívumát valóban egy külső raktárban helyezik el – erősítette meg a fentieket egy másik forrás a Népszavának. A Városliget szerződéses partnerének, a Museum Complex Kőbányán lévő Kozma utcai raktárát a múzeum elfogadhatónak tartja. Több szóba jöhető helyszínt is megnéztek, de egyelőre ez tűnik a legjobbnak. A terület őrzött, mivel itt tárolják a felújításra váró Iparművészeti Múzeum (IMM) műtárgyait is. (A Magyar Nemzet korábban arról írt, hogy a Museum Complex raktára nem alkalmas a műtárgyak befogadására. Az IMM mégis oda szállíttatta a gyűjteményét és 1,7 milliárdot fizet a cégnek a 27 hónapos raktározásért.) A helyiségek nem fűtöttek, de a Néprajzi Múzeum ígéretet kapott a klimatizálásra.
A bérleti szerződést azonban a múzeum tudomása szerint még nem kötötték meg, így azt sem tudják, hogy a gyűjtemény odaköltöző részét mikor szállítják. A csomagolást és a költöztetést szintén a Museum Complex végzi majd. A 2016. februárjában megkötött nettó 700 milliós keretszerződésből eddig 234 milliót használt fel a Városliget Zrt., a többi a közbeszerzési hirdetmény szerint elegendő lesz kerámiagyűjtemény, valamint a komáromi Csillagerődbe kerülő gipsz szobrok és a Magyar Nemzeti Galéria szárnyas oltárainak költöztetésére.
A gyűjtemény nagyobb részének - több mint 250 ezer különböző méretű, korú és állagú műtárgynak - a szintén újonnan felépült Szabolcs utcai Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központba (OMRRK) költöztetésére egyelőre szerződés sincs, legalábbis nyilvános oldalakon nem leltük nyomát. Az épületet tavaly májusban úgy adták át, mint a Várkert Bazárt. Orbán Viktor kormányfő és Baán László, a Liget-projekt atyja nagy csinnadrattával egy üres épületet avatott fel. A 11 milliárd helyett 20 milliárd forintba kerülő intézmény belső építészeti kialakítása, a múzeumtechnológia beépítése csak a kivitelezés végeztével kezdődött el. Akkor azzal számoltak, hogy néhány hónap múlva megkezdődhet az etnográfiai gyűjtemény költöztetése. Azóta kétszer módosították a költözés határidejét, az utolsó ismert határnap 2020 vége.
A Népszava értesülései szerint a Városliget Zrt. elszámolási vitába keveredett a beruházást megvalósító cégekkel. Az erre, illetve a projekt állására vonatkozó kérdéseinkre nem válaszolt a Városliget Zrt., így nem tudható, hogy pontosan mi volt a vita tárgya. A szerződéseket mindenesetre egymás után módosították tavaly novemberben és idén januárban. A kivitelezési költség 17,18 milliárdra kúszott fel, a beépített bútorokat 278 millió helyett 331 millióért szállították, míg a raktártechnológia beszerzési ára 2,47 milliárdról 2,54 milliárdra nőtt. Az épületben jelenleg a hibajavítás és a gépészeti próbaüzem zajlik. A Néprajzi Múzeum munkatársai azonban még nem mehettek be az épületbe, így a költöztetés előkészítése sem kezdődhetett el. Holott az legkevesebb egy évet vesz igénybe. Összehasonlításul: az előző költözés öt évig húzódott, igaz, akkor nem voltak szoros politikai határidők. Most viszont vannak. A Kossuth téri épületet 2020 végéig el kell hagyniuk. A Városligetben épülő új múzeum megnyitásának céldátuma a következő parlamenti választások elé időzítve 2022. március 15. A legutolsó ütemezés szerint az épület műszaki átadásának tervezett időpontja 2021 novembere, így a kiállítás berendezésére alig négy hónapot kapna a múzeum, holott korábban Baán László is azt mondta, hogy erre legalább egy év kell. S akkor még senki nem számolt a kivitelezés csúszásával.
Még ennél is fogósabb kérdésnek tűnik a Ligetben felépülő új kulturális intézmények üzemeltetési konstrukciója. A Népszava információi szerint az intézmények csupán bérlői lennének az épületeknek. Sőt a Néprajzi Múzeum esetében nem is az egész épületet kapnák meg, csak a kiállítótereket és ahhoz szorosan kapcsolódó helyiségeket. A többit a Városliget Zrt. által kiválasztott cég üzemeltetné az általa meghatározott funkcióval. A múzeum munkatársai erősen ellenzik ezt a konstrukciót, hiszen egy idegen céggel való összebútorozás számtalan konfliktust rejt. A vita még nem zárult le. De akár az egész épületet, akár csak egy részét kapja meg a múzeum, bérleti díjat – lévén nem profitorientált cég – csak akkor tudja megfizetni, ha azt állami támogatásként megkapja. (Összehasonlításul: a Karmelita Kolostorból a Millenárisra kiköltöztetett Nemzeti Táncszínház Nonprofit Kft-től például havi 50 milliót kér a Millenáris Kht. a használatba kapott épületért. A társulat csak úgy tudja ezt kifizetni, hogy a kormány 531 millió forint támogatást ítélt meg.)
A pénz látszólag csupán átkerülne egyik állami zsebből a másikba, hiszen a Városliget Zrt. állami tulajdonú cég. A társaság szerződéskötési gyakorlata azonban sokkal tágabb keretek között mozog, mint az állami költségvetési források felhasználása. Másrészt a cég ezzel létjogosultságot nyerne a további működésre, hiszen eredetileg a beruházás levezénylésére hívták életre, az épületek átadása után nem lenne feladata. Így viszont lesz.
