Előfizetés

Nyugdíjasbérek határok nélkül

JÁRADÉK Júliustól a versenyszférában is összeghatárok nélkül dolgozhatnak azok a nők, akik az öregségi nyugdíjkorhatár elérése előtt mentek nyugállományba. A közszolgálatban megmarad a munkavállalás engedélyhez kötése.
A nyugdíj mellett munkát végzők között speciális helyzetben vannak a nők kedvezményes nyugdíjában részesülők, hiszen keresetükre jelenleg még egy speciális korlátozás - az éves összeghatár, a minimálbér 18-szorosa-  vonatkozik, ami 2020. július 1-jétől megszűnik. Már egy esztendeje a korengedményes nyugdíjasok korlátozás nélkül dolgozhatnak, ebben 2020-ban sincs változás. Mint ismeretes, az idős korúak visszafoglalkoztatottsága érdekében 2019-ben megszüntették az éves összeghatárt, sőt, most már a nyugdíjasok keresetét semmilyen járulék nem terheli, mindössze a jelenleg 15 százalékos személyi jövedelemadót kell megfizetniük. A járulékfizetési kötelezettség eltörlése érintette a közérdekű nyugdíjas-szövetkezetben dolgozókat is. (Jelenleg mintegy 20 ezren dolgoznak ebben a konstrukcióban, arról nincs adat, hogy hányan vannak közöttük a korengedményes nyugdíjasok.) Ők nem munkabért, hanem szövetkezeti tagi jövedelmet kapnak. A korengedményes nyugdíjban részesülő nőknél azonban már tavaly sem kellett beszámítani az itt szerzett jövedelmet az éves összeghatárába. Ezzel szemben a vállalkozási vagy megbízási jogviszonyban folytatott keresőtevékenység esetén 2020. június 30-áig még érvényesül ez a korlátozás. Ez azt jelenti, hogy - a nyugdíjuk mellett - idén 2,898 millió forint, a minimálbér 18-szorosát kereshetik meg. (A korlátozás addig tartott, míg a nő be nem töltötte a nyugdíjkorhatárát.) Ha valaki átlépi a korlátot, akkor a nyugdíját nem folyósítják tovább. Ez a korlátozás azonban július 1-jétől megszűnik, mert minden nyugdíj melletti keresőtevékenységgel szerzett kereset és jövedelem járulékmentessé válik. De a korlátozás júliustól érvényes feloldása csak a versenyszférára érvényes. A közszférára mindez nem vonatkozik. A kedvezményes nyugdíj folyósítását 2020-ban is szüneteltetik arra az időtartamra, amíg az érintett (előzetes kormányzati engedéllyel létesített) közalkalmazotti vagy közszolgálati jogviszonya fennáll. Évente általában 30 ezer nő választja a kedvezményes nyugdíj lehetőségét. (A korkedvezményes nyugdíjas az, aki 40 éves jogosultsági jogviszonnyal - ebből 32 éves tényleges munkaviszonnyal, plusz legfeljebb 8 esztendős gyermekneveléssel töltött idővel - rendelkezik.) A támogatás 2011-es bevezetése óta összesen több mint 270 ezer nő vette igénybe ezt a lehetőséget, közülük jelenleg mintegy 150 ezer nem érte el a nyugdíj korhatárt. Arra nincsenek pontos adatok, hogy közülük hányan dolgoznak tovább. Ugyanis jelenleg a korkedvezménnyel nyugdíjba menők átlagos életkora 60 év körül jár, és a folyamatosan növekvő - idén 64 és fél éves - nyugdíjkorhatár miatt.  

A béremelések elviszik a korengedmény előnyeit

Bár nagyon kecsegtetőnek tűnik 40 éves munkaviszony után nyugdíjba menni, korántsem biztos, hogy ezzel mindenki jól is jár. Ha figyelembe vesszük, hogy az elmúlt három esztendőben két számjegyű százalékos mértékben növekedtek az éves jövedelmek, és ezzel szemben a nyugdíjak - az Erzsébet- és a rezsiutalványokat is figyelembe véve - ezalatt összességében három év alatt nőttek annyival, mint a munkavállalóké egyetlen év alatt. Akkor egyértelmű, hogy rosszul jártak. Ha azt vesszük figyelembe, hogy a friss nyugdíjak átlagosan 80 százalékát érik el az utolsó kereseteknek, akkor három év alatt elvesztett nyugdíjemelkedés mértéke 5 százalékos, havonta. Ennyit buktak a 2017-ben nyugdíjba menők ahhoz képest, ha 2020-ban mentek volna nyugállományba. Ma úgy számolnak, hogy egy nyugdíjas nő 17-20 évig kap nyugdíjat, így a veszteség tetemes, évente összességében elbukja egyhavi nyugdíjának 60 százalékát.

A fájdalmat is csökkenti, ha jót teszünk

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.02.15. 15:15

Fotó: Lilian Cazabet/Hans Lucas / AFP
Viszonzás igénye nélkül adni nemcsak jó, a fájdalomérzetet is csökkenti. Ráadásul annál inkább, minél nagyobbnak tartja valaki a segítsége jelentőségét – derítette ki egy kínai kutatás.
Korábbi vizsgálatok már kiderítették, hogy az altruista magatartás dopaminszerű vegyületeket termel az agyban, nemrég több kínai intézmény közös kutatócsoportja a Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) című folyóiratban közölt cikkében arról számolt be, hogy fájdalomcsökkentő hatással is rendelkezik az, ha jót cselekszünk – írta a Medical Online.
Az eredményeket négy különböző kísérlettel érték el. Az elsőben önkénteseket arra kértek, adjanak vért, míg egy másik csoportnak azt mondták, hogy egy földrengés túlélőinek adnak vért. Ők sokkal kisebbnek érezték a tű okozta fájdalmat, mint az első csoport tagjai. A második kísérletben a kontrollcsoportnak hidegben kellett egy könyvet kellett lektorálnia. Azok, akik azt mondták, a könyv bevándorló kisgyerekek számára készül, sokkal kevésbé fáztak, mint akik ezt nem tudták. A harmadik kísérletben rákbetegek fájdalomérzetét hasonlították össze. Ekkor az derült ki, hogy akik más betegekre főztek és takarítottak, másokért dolgoztak, sokkal kisebb fájdalmat éreztek, mint akik csak magukat látták el. 
Az utolsó, negyedik kísérletben pedig arra kérték az önkénteseket, hogy árva gyerekek számára adakozzanak, majd MRI felvételt készítettek az agyukról, miközben elektromos áramütéseknek tették ki őket. Az eredmények szerint azok, akik adakoztak, kisebb fájdalmat éreztek és az MRI-eredmények is alacsonyabb intenzitású reakciókat mutattak. Az eredményekből azt a következtetést is levonták a kutatók, hogy minél nagyobbnak hitte valaki az adománya jelentette segítséget, annál inkább csökkent az áramütés által kiváltott fájdalomreakció.

Távoli T-rex rokont találtak Argentínában

MTI
Publikálás dátuma
2020.02.14. 18:18

Fotó: AFP
Mennydörgő hüllőnek nevezték el a csupán négyméteres húsevő dinót.
A Tyrannosaurus rex távoli rokonának maradványait találták meg argentin paleontológusok Patagóniában. A 4 méter hosszú őshüllő maradványait 2018 februárjában fedezék fel Argentína központi, Rio Negro tartományában. A kutatók a Tralkasurus cuyi nevet adták a húsvevő dinónak – jelentette be csütörtökön a La Matanza-i Nemzeti Egyetem tudományos irodája.
A Tralkasaurus "mennydörgő hüllőt" jelent a patagóniai őslakosok által használt mapuche nyelven. A Cuyi pedig arra a területre, El Cuyra utal, ahol a fosszilizálódott maradványokat meglelték. A Tralkasaurus cuyi eltörpült volna egy T-Rex mellett, amelynek hossza a 14 métert is elérte. "A Tralkasaurus testmérete kisebb, mint a csoportjában, az abelisauridákhoz tartozó más húsevőké" – közölte Federico Agnolin, az Argentin Természettudományi Múzeum kutatója, aki hozzáfűzte, hogy az abelisauridák általában 7-11 méter hosszúak voltak. Mauricio Cerroni, a kutatócsoport egy másik tagja szerint a felfedezés bizonyítja, hogy az abelisauridák csoportja sokkal kiterjedtebb volt, mint korábban gondolták.
A kutatók az őslény koponyáját, fogait, bordáit, csípőjének egy darabját és farkát találták meg.  A dinó a Tyrannosaurushoz hasonlóan rövidnyakú és izmos volt, hátsó lábain 4-4 karom nőtt, mellső lábai pedig rövidek voltak a testéhez képest. A kutatók feltételezik, hogy a Tralkasaurus kisebb növényevő dinókkal, iguanodonokkal táplálkozott, mivel azok maradványait találták meg a közelében.