Szabad szemmel – Jogállamisági feltételek: kockázatos vállalkozásba kezdett az ET elnöke

Publikálás dátuma
2020.02.15. 07:35

Nemzetközi sajtószemle, 2020. február 15.
Bloomberg A hírügynökség úgy értékeli, hogy az Európai Tanács elnökének legújabb elképzelése felvizezné a jogállamisági feltételeket a következő pénzügyi időszakban. Merthogy Charles Michel olyan javaslatot tett le az asztalra, amelynek értelmében kétharmados többség kellene a támogatások korlátozásához, ha felvetődik, hogy valamely tagállam megszegi a demokratikus normákat. Ez a kitétel alighanem megfelel Magyarországnak és Lengyelországnak, noha a nettó befizetők aggódnak a jogállam miatt e két tag esetében. A különbség ott van a korábbi tervezethez képest, hogy annak értelmében a Bizottság szabta volna ki a büntetést és azon csak kétharmaddal lehetett volna változtatni. Az új megfogalmazás viszont valószínűleg bírálatot vált ki azon tagországok részéről, amelyek elengedhetetlennek tartják, hogy összekapcsolják a demokratikus viszonyokat, illetve a brüsszeli pénzek folyósítását. Ugyanakkor a leendő büdzsé pénzügyi része kompromisszumot tartalmaz, de aligha felel meg a harcoló feleknek, így az összecsapás előreláthatólag folytatódik a gazdagabb és szegényebb kormányok között.
Die Presse Az újság pontozásos győzelemnek tartja Orbán Viktor szempontjából, hogy az Európai Tanács elnöke gyengíteni igyekszik a jogállam tervezett védelmét. Michel kockázatos vállalkozásba kezdett, hogy rávegye Magyarországot és Lengyelországot: menjenek bele az agrár-, illetve regionális támogatások csökkentésébe. Azt kezdeményezi a jövő csütörtökön esedékes költségvetési csúcs előtt, hogy enyhítsenek a szigoron az olyan, nemzeti-tekintélyelvű kormányok esetében, mint amilyen a magyar és a lengyel. Az eredeti indítvány úgy szólt, hogy a tagállamok elveszthetik a közösségi szubvenciókat, ha felmerül, hogy a jogállami hiányosságok valamely országban akadályozzák a költségvetést, sőt, már akkor is, ha felvetődik e veszély eshetősége. Michel terve teljesen elvenné a szankció élét. A Tanácsban ugyanis sok ország teljesen határozatlan, amikor kényes kérdések kerülnek terítékre. Tartózkodik, és ezzel megakadályozza, hogy létrejöjjön a döntéshez szükséges többség. Egy uniós diplomata tévedésnek minősítette a javaslatot.
FAZ Az osztrák kancellár arról beszélt a tegnap megnyílt hagyományos müncheni biztonsági konferencián, hogy a Nyugatnak nem szabad befeketítenie saját magát, mert az igazi autokraták nem Budapesten, vagy Washingtonban vannak. Kurzhoz az volt a kérdés, hogy a fejlett államok képesek-e még hitelesen képviselni a saját értékeiket a világban, ha az EU kellős közepén illiberális demokráciáról szónokolnak az olyanok, mint Orbán Viktor, ám közben gondok vannak náluk a jogállammal. Az osztrák politikus úgy reagált, hogy természetesen szóba kell hozni az ilyesfajta gondokat és szorgalmazni kell a helyzet javítását. Azt azonban zavarónak nevezte, hogy míg egyfolytában szó esik a demokráciaellenes irányzatokról, a magyaroknál, lengyeleknél és amerikaiaknál, addig a föld többi részén tapasztalható tekintélyelvűség már korántsem vált ki ekkora indulatokat. A transz-atlanti térségben azonban érvényesül a demokrácia kiváltsága. Viszont sürgetőnek minősítette, hogy javítsanak a gazdasági helyzeten, mert minél magasabb az életszínvonal, annál többen állnak ki a nyugati modell mellett a világ más tájain. A pódiumon vita támadt Kurz és a kanadai kormányfő között, mert az osztrák vezető burkoltan azt fejtegette, hogy az észak-amerikai állam tudatosan a jól képzett bevándorlókat igyekszik magához vonzani. Justin Trudeau erre rámutatott, hogy egy nyílt, multikulti társadalomban áldozni kell a migránsok beilleszkedésére, annál is inkább, mert az ezerszeresen kifizetődik – egyetlen nemzedéknyi idő alatt. Amikor pedig az osztrák vezető számokkal igyekezett bizonyítani, országa hány embert fogadott be, kanadai kollégája a szavába vágva jelentette ki, hogy itt igazából az olyan államokkal szemben kell hálásnak lenni, mint Jordánia, Libanon és Törökország, mert azok sokkal több menekültnek adnak otthont.
Deutsche Welle A kommentár úgy látja, hogy a Nyugatnak nem szabad együttműködnie Orbán Viktorral, hiszen az sorra kívül helyezi magát a demokratikus-humanista kereteken. Németországban idáig teljes volt az egyetértés, hogy a fő áramlat pártjai nem szövetkeznek az AfD-vel, ezt a tabut rúgták fel Türingiában. A magyar miniszterelnök hétfőn a botrány kellős közepén látogatott el Berlinbe Angela Merkelhez. A kancellár olyasvalakivel találkozott, aki még az Alternatívától is jobbra áll. A kommentár szerint ha Németországban élne, nagy valószínűséggel népellenes uszítás miatt nyomoznának ellene és figyelné a titkosszolgálat. Ez persze túlzásnak tűnik, hiszen Orbán egyfolytában hitet tesz a demokrácia mellett és magát a konzervatív-kereszténydemokrata táborhoz sorolja. Nyíltan nem szegte meg az alaptörvényt, az ország átépítése során ügyel a formális jogszerűségre. De ha közelebbről szemügyre vesszük, amit művel, akkor egy olyan politikus képe rajzolódik ki, aki mind gyakrabban sérti meg a demokratikus alapelveket. Régóta völkisch-etnikai nézeteket képvisel – írja a kommentár. Összekötő értékként a kereszténységet, a családot és a magyar szabadságot méltatja, utóbbi alatt értsen bármit is. Kelti az idegengyűlöletet, amikor arról szónokol, hogy a keresztény európai kultúrát fenyegeti a veszedelmes fiatal iszlám férfi migránsok áradata és a szervezett illegális bevándorlás. Átveszi a szélsőségesek kulcsszavait. Amikor Sorost támadja, sorra visszanyúl az antiszemita közhelyekhez. Rájátszik a cigányellenes érzelmekre is. Ugyanakkor kivételes államférfinak nevezte Horthyt, többször is sürgette a halálbüntetés visszaállítását. Újabban pedig kifejezetten nekimegy a jogállamnak, amikor azt követeli, hogy ne hajtsanak végre jogerős bírósági ítéleteket, ha azok ellentmondanak a nép józan érzékének. Merkel nagy vonalakban bizonyosan tudja, milyen nézeteket vall Orbán. Viszonyuk nehéz és távolságtartó. Ám mindkettejük pártja az EPP tagja. A kancellár abból a megfontolásból tárgyal továbbra is magyar kollégájával, nehogy az másik pártcsaládhoz álljon át. Berlinnek viszont látnia kell, hogy Orbán időnként ugyan taktikai okokból visszavonulót fúj, de ettől még változatlanul játszik a tűzzel. Gyűlöletet kelt, mérgezi a társadalmi légkört odahaza és a régióban is. És ha megkérdőjelezi az egyik legszentebb jogállami elvet, hogy ti. a jogerős bírósági döntések szentek és sérthetetlenek, akkor ezzel elárulja, hogy hajlandó semmibe venni az összes demokratikus értéket. Ez pedig ajtót nyit az alkotmánysértésnek, az állami önkénynek. Következésképpen azonban nem szabad semmiféleképpen sem együttműködni egy ilyen emberrel a Néppártban és azon kívül sem. Mert különben jön a sokat emlegetett gátszakadás.
Bloomberg Az unió keleti tagállamai továbbra is megszenvedik a gazdagabb nyugati partnerek gazdasági nehézségeit. A legutóbbi adatok azt igazolják, hogy tovább lassult a növekedés a magyaroknál, lengyeleknél, cseheknél és bolgároknál. Igaz, a románoknál és a szlovákoknál gyorsult. A térségben a tempót a bőséges kormányzati kiadások, és a hazai fogyasztók szabják meg. A nyugati kivitel továbbra is fontos, de már nem annyira, mint korábban. A londoni Capital Economics úgy ragadta meg a lényeget, hogy a nyugati visszaesés nagyban éreztette hatását a régióban. Ám Magyarországon és Romániában a jelentős hazai fogyasztás valamelyest ellensúlyozta az ipar gyengeségét. De a bővülés ezzel együtt sokkal erőteljesebb marad, mint nyugaton, mivel az egyre magasabb bérek megdobják a piaci keresletet. Ezzel együtt azért vannak hátráltató tényezők, ideértve a már említett német gondokon kívül a koronavírust is. Az MNB már az alapkamat emelésén töri a fejét. A lassabb ütemű bővülés kellemetlen lehet az olyan politikusok számára, akik idáig nem győzték költeni a közpénzeket, a nyugdíjaktól, a családi pótlékon át, az állami alkalmazottak keresetéig. Orbán Viktor annak igazolására használja fel a kedvező mutatókat, hogy igazolja a demokrácia korlátozását, és lehet, hogy a juttatások emelését jelenti be holnapi ország értékelő beszédében. Egyelőre semmi sem utal a pánikra. Annál is kevésbé, mivel a lassulás enyhíti a munkaerőhiányt.
Die Welt A konzervatív lap az uniós menedékpolitika kudarcának minősíti, hogy az Európai Emberi Jogok Bírósága szerint Spanyolország pár éve jogszerűen toloncolt ki azonnali hatállyal két elfogott afrikait Melilla exklávéból, noha azok nem terjeszthettek elő menedékkérelmet. A Nagykamara egyhangúan hozta meg a döntést, ám az arról árulkodik, hogy a bíráknak fogalmuk sincs az unió külső határain uralkodó állapotokról. A Maliból, illetve az Elefántcsonypartól származó férfi egyszerűen átmászott a kerítésen, ám a spanyol csendőrök megfogták és visszavitték őket a túloldalra. Az ítélet 180 fokos fordulatot jelent, mert első fokon még azt állapította meg a strasbourgi testület, hogy aki bejutott az EU területére, annak az ügyét mindenképpen ki kell vizsgálni. Ám a mostani verdikt mentesíti a spanyol államot e felelősség alól. Éspedig arra hivatkozva, hogy a két érintett az illegális határátlépéssel saját magát fosztotta meg a szokásos eljárás lehetőségétől, hiszen a határállomáson minden további nélkül előterjeszthette volna kérelmét. A baj csak ott van, hogy erre akkor sem volt, és ma sincs mód. Marokkó ugyanis megakadályozza, hogy a migránsok eljussanak a határátkelőkhöz. Ily módon a bírák saját magukról állítottak ki szegénységi bizonyítványt. De a kudarcban az egész unió osztozik. Közös politika helyett marad a nemzeti külön út. Pl. Magyarország kerítést emelt, feltartóztatja a migránsokat és azonnal küldi is vissza őket Szerbiába. A menekültkérdésben egyáltalán nem működik az európai terv. A környező térség érintett államaival kötött egyezmények révén ugyan csökkent az érkezők száma, de ez csupán csalóka nyugalom. Hiszen, ha mondjuk, Törökország úgy határoz, hogy már nem tartóztatja fel a migránsokat, akkor könnyen ismét olyan helyzet állhat elő a földrészen, mint 5 évvel ezelőtt. Nagyon valószínű, hogy az Emberi Jogi Bíróság a mostani ítélettel a politikai viszonyokat vette tekintetbe, az érvényes nemzetközi egyezményekkel ellentétben. Egyes kormányok azonban hálásan köszönik. Hát, ez ma Európa: terv nincs és a nagy kérdésekben a bíróságok mondják ki a döntő szót.
Szerző

Afrikát is elérte a koronavírus

Publikálás dátuma
2020.02.14. 20:14
Ellenőrzés az egyiptomi reptéren
Fotó: AFP
Egyiptomból jelentették az új koronavírussal fertőzött első beteget az afrikai kontinensen.
A kairói egészségügyi minisztérium pénteki közlése szerint egy külföldi fertőzöttről van szó, állampolgárságát azonban nem említették. A tájékoztatásból az sem derült ki, hogy honnan érkezett Egyiptomba. A beteget elkülönítőben ápolják, tünetek azonban egyelőre nem jelentkeztek. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint eddig még nem mutatták ki a COVID-19 koronavírust Afrikában. Az első arab ország az Egyesült Arab Emírségek volt, amely január végén négy fertőzöttet jelentett. Időközben számuk tovább nőtt. A járványnak a kínai Hupej tartományban van a gócpontja. A kínai hatóságok pénteken 5090 új esetet jelentettek, köztük több mint 120 halálos áldozatot. Ezzel 63 851-re nőtt a fertőzöttek és 1380-ra a halottak száma. Az egészségügyi dolgozók körében eddig 1716 fertőzöttet regisztráltak. A betegek túlnyomó többsége kínai állampolgár.
Szerző
Frissítve: 2020.02.14. 20:27

Talán a belgák voltak, somolygott Netanjahu, miután Izrael szétbombázta a fegyverekkel kitömött raktárat

Publikálás dátuma
2020.02.14. 11:52
képünk illusztráció
Fotó: SAID KHATIB / AFP
A zsidó állam számos légicsapást hajtott végre Szíriában, így akadályozva meg, hogy Irán megvesse a lábát északi határai mentén.
Izrael légicsapást mért a damaszkuszi repülőtér szomszédságában található öt iráni fegyverraktárra éjszaka, a támadás következtében hét fegyveres életét vesztette Szíriában. Az angliai székhelyű Szíriai Emberi Jogok Megfigyelőközpontjának jelentése szerint a légitámadás hét áldozata közül hárman a szíriai hadsereg katonái, négyen pedig az iráni Forradalmi Gárda harcosai voltak. (A szaúd-arábiai al-Hadat televízió híradása szerint izraeli csapás ért a Damaszkusztól délre lévő al-Kiszva térségében is egy már több ízben támadott katonai létesítményt.) A repülési adatok szerint az izraeli légierő néhány órával azt követően hajtotta végre a csapást, hogy a damaszkuszi repülőtérre megérkezett egy Teheránból küldött lőszerszállítmány. A külföldi beszámolók szerint az izraeli légierő vadászrepülőgépei a Golán-fennsík és Dél-Libanon légteréből lőtték ki rakétáikat Szíria felé. (A szíriai televízió arról számolt be, hogy éjjel háromnegyed 12-kor a Golán-fennsík felől érkező ellenséges rakétákat észleltek, amelyek közül néhányat megsemmisített a szíriai légvédelem.) Az izraeli hadsereg nem kommentálta a szíriai célpontok elleni támadás hírét, összhangban azzal a többéves gyakorlattal, amely szerint az ilyen külföldi célpontok elleni műveleteket Jeruzsálem nem erősíti meg, és nem is cáfolja. Azonban Izrael nem rejti véka alá, hogy a szíriai polgárháború kitörése óta már több száz légicsapást mért Szíria területén belül, Benjamin Netanjáhu miniszterelnök például, figyelmeztet az index.hu - a haifai rádiónak reggel azt a kikacsintós nyilatkozatot tette, hogy:
Nem tudom, mi történt az éjjel. Talán a belga légierő bombázott.

Azonban abban a kérdésben egyértelműen fogalmazott, hogy "Izrael nem engedi meg Iránnak, hogy megvesse lábát a zsidó állam északi határa mentén Szíriában, s rámutatott, hogy Jeruzsálem "számtalan" támadást hajtott már végre ennek megakadályozása érdekében". A külföldi források Izraelnek tulajdonították azokat az egy héttel ezelőtti légicsapásokat is, amelyekben Szíria területén 23 ember halt meg, köztük három iráni. A múlt heti incidensnél Moszkva azzal vádolta Izraelt, hogy támadásával veszélyeztetett egy utasszállító repülőgépet. Ezzel szemben úgy tűnik, hogy a mostani támadás idején a szíriai légtér üres volt, az adott időpontban nem voltak utasszállítók a levegőben.
Szerző