Mátrai Erőmű – Feljelentést tett az adásvétel miatt Szél Bernadett

Publikálás dátuma
2020.02.15. 12:57

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
„A kormány egy leépülőben lévő, kötelezettségei miatt negatív pénzügyi értékű, már az első pillanatban súlyos tőkepótlásra szoruló létesítményt vásárolt ismeretlen áron az adófizetők terhére” – közölte a képviselő.
Szél Bernadett független országgyűlési képviselő feljelentést tett a Mátrai Erőmű adásvétele kapcsán, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt. „A kormány egy pénzügyileg kivéreztetett, veszteséges, azonnali tőkepótlásra szorult, jelentős környezetvédelmi kötelezettségekkel terhelt erőmű-roncsot vett meg Mészároséktól ismeretlen áron. A rendelkezésre álló információk szerint a vásárlás mellett hangoztatott kormányzati érvek egyike sem reális” – írta közleményében a politikus. Hozzátette: a vétel nem szolgálja az ellátásbiztonságot, az erőmű már tavaly is csak félgőzzel üzemelt és így is brutális veszteséget termelt, miközben a jelenleginél olcsóbban is lehet belföldön áramhoz jutni például az alacsony kihasználtsággal működő gázerőművekből. Kiemelte, hogy a jelenlegi kormányzati elképzelések a munkahelyek védelmét sem garantálják, mert szakértői előrejelzések szerint a vállalat már az idén is jelentős, középtávon pedig drasztikus leépítésekre kényszerül, függetlenül attól, hogy ki a tulajdonos. Mint írta, egy felelős kormány már most azon dolgozna, hogy megfelelő képzéssel és stratégiával biztonságos munkahelyeket garantáljon az ott élőknek, ezzel szemben az látszik, a kormány inkább palira akarja venni az adófizetőket. „A kormány egy leépülőben lévő, kötelezettségei miatt negatív pénzügyi értékű, már az első pillanatban súlyos tőkepótlásra szoruló létesítményt vásárolt ismeretlen áron az adófizetők terhére. Mindezek miatt ismeretlen tettes ellen feljelentést tettem különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt” – közölte Szél Bernadett.
Szerző

TASZ: Csak zaklatásért ítélte el a Betyársereg tagjait a bíróság

Publikálás dátuma
2020.02.15. 11:13

Fotó: Shutterstock
„Az Egri Járásbíróság számára irreleváns volt, hogy az elkövetők a neonáci szervezet tagjai voltak, mégpedig azért, mert politikai kérdésekben nem foglalhat állást. Szerinte a sértettek túlreagálták az ügyet” – közölte a közölte a Társaság a Szabadságjogokért.
Nem állapított meg a bíróság rasszista indítékot, zaklatásért ítélte el a Betyársereg tagjait, akik hónapokon át fenyegettek egy Heves megyei roma családot – közölte a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ). Mint írták, „az Egri Járásbíróság számára irreleváns volt, hogy az elkövetők a neonáci szervezet tagjai voltak, mégpedig azért, mert politikai kérdésekben nem foglalhat állást. Szerinte a sértettek túlreagálták az ügyet.” A közlemény szerint a sértettek még 2015 tavaszán keresték meg a TASZ-t. Néhány hónappal korábban megjelent egy cikk egy megyei hírportálon, amely szerint egy Heves megyei kistelepülésen egy család tagjai fát lopnak és rabszolgaként tartják munkatársaikat. A cikkben meg nem nevezett családot egyesek a sértettekkel azonosították, és bár a bűncselekmények felderítése a rendőrség feladata lenne, a családdal konfliktusban álló helyi lakos a Betyárseregtől kért segítséget. 2015 februártól júniusig a Betyársereg tagjai rendszeresen megfélemlítették a család tagjait. 2017 decemberében az Egri Járási Ügyészség gyűlöletbűncselekmény elkövetésével vádolta meg a Betyársereg öt tagját. Végül másfél év nyomozás után a rendőrség meggyanúsította a Betyársereg tagjait csoportosan elkövetett közösség tagja elleni erőszak bűntettével, ám az egri ügyészség akkor még nem látta eléggé megalapozottnak az ügyet: megszüntette a nyomozást. A TASZ panasza alapján a Heves Megyei Főügyészség 2017 áprilisában elrendelte a nyomozás folytatását. Megállapította, hogy a nyomozás megszüntetésére megalapozatlanul, a bizonyítékok egyoldalú mérlegelésével került sor. A járási ügyészség kellő kritika nélkül fogadta el a terheltek vallomásait, túlzott jelentőséget tulajdonított a sértettek vallomásaiban lévő ellentmondásoknak és több bizonyítékot figyelmen kívül hagyott. Így a vádemelésre csak 2017 decemberében került sor. Az ügyészség figyelembe vette, hogy a sértetteket az eseménysorozat annyira megfélemlítette, hogy – bár addigra már nem voltak a településen a Betyársereg tagjai – 2016 februárjában elköltöztek a faluból. Az Egri Járásbíróság tíz tárgyalási napon át tárgyalta az ügyet 2018 májusától mostanáig. A 2020. február 12-i ítélet szerint a hat vádlottból öt bűnös, de nem a vád szerinti közösség tagja elleni erőszak bűntettében, hanem többrendbeli, társtettesként és csoportosan elkövetett zaklatásban. „Mégsem lehetünk elégedettek, mert az ítélet indokolása számunkra elfogadhatatlan. Nem önmagában azért, mert a vádtól eltérően zaklatásnak minősítette a bíró a vádlottak cselekményét, hiszen zaklatást is lehet rasszista indítékkal elkövetni, amit a bíróság súlyosító körülményként figyelembe vehetett volna. A baj azzal van, hogy a bíróság nem volt hajlandó figyelembe venni a társadalmi kontextust, amiben az ügy zajlott, és ezáltal az elkövetők nyilvánvaló indítékát. Arra hivatkozva, hogy politikai ügyekben nem foglalhat állást, egyszerűen kirekesztette a tényállásból az ügy lényegét: azt, hogy a Betyársereg tagjai voltak az elkövetők, ezért rettegtek tőlük minden alappal a roma származású sértettek” – fogalmaztak. A TASZ kiemelte: a gyűlölet-bűncselekmények terén olyan nyilvánvaló jelentősége van az elkövető szélsőséges szervezeti tagságának, hogy azt a 2019 nyarán kihirdetett országos rendőrségi gyűlölet-bűncselekmény utasítás is hangsúlyozottan a gyűlölet-bűncselekmények felismerését segítő egyik előítélet-indikátorként tartja számon. „Mindezek fényében szomorúan vettük tudomásul, hogy az egri járásbíróság nem volt hajlandó tudomást venni a vádlottak gyűlöletcsoport-tagságáról és egyáltalán nem vizsgálta előítéletes indítékukat, ellenben a sértettek sérelmét elbagatellizálta, túlértékelt egyéni sérelemnek titulálva azt. A bíróság súlyosító körülményként vette figyelembe azt, hogy több sértett volt, és hogy folytatólagosan és társtettesként követték el a vádlottak a cselekményt. Viszont az idő múlását, azt, hogy öt évvel az események után került sor az elsőfokú ítélet kihirdetésére, hangsúlyosan a vádlottak cselekményét enyhítő körülményeként vette figyelembe” – olvasható a közleményben. „Szerencsére az ügyészség a minősítés miatt is fellebbezett, így bízhatunk abban, hogy az Egri Törvényszék helyre teszi az ügyet” – hangsúlyozta a TASZ.
Szerző
Témák
TASZ bíróság

Még a csengőt sem rakták arrébb a kerekesszékes ügyfél kedvéért a magyar településen

Publikálás dátuma
2020.02.15. 10:50
Illusztráció
Fotó: Kisbenedek Attila / AFP
Előfordult, hogy mások füle hallatára kellett megmondania a bankkártyája PIN kódját a postamesternek.
Március 31-i határidővel kötelezte az Egyenlő Bánásmód Hatóság a Magyar Postát arra, hogy végre tegye elérhetővé a szolgáltatását a fogyatékkal élő emberek számára is az egyik magyarországi településen – vette észre az Index. Az EBH a napokban hozta nyilvánosságra a decemberi határozatát, amelyben elmarasztalták a postát hátrányos megkülönböztetés miatt. A portál összefoglalója szerint egy hallás- és mozgássérült, gyerekkora óta elektromos kerekesszékkel közlekedő ember tavaly októberben fordult az EBH-hoz, de addigra már 5 éve hadakozott a lakhelyén a postával, pontosabban a helyi postamester asszonnyal. A postamester ezt a bizonyos hivatalt magánlakásban üzemelteti. A panaszos hiába kérlelte éveken át, hogy „legyen kedves akadálymentesíttetni a posta épületét”. Mint írják,
nemhogy feljárót nem építettek, de még azt sem teljesítették, hogy a csengőt olyan magasságba tegyék, hogy kerekesszékből is el lehessen érni.

„Ennek következtében a kérelmezőnek az udvaron, kerekesszékében ülve kiabálnia kell a postamester nevét és meg kell várnia, amíg a postamester kijön, mert csak így lehetséges számára az ügyintézés” – ismerteti a helyzetet a panasz alapján az EBH. Emiatt előfordult, hogy a panaszosnak mások előtt kellett elmondania, milyen szolgáltatást szeretne igénybe venni. Ez készpénzfelvételnél teremtette a legrosszabb helyzetet, mert ekkor mások füle hallatára kellett megmondania a bankkártyája PIN kódját a postamesternek. Ha ezt el akarta kerülni, akkor csak annyit tehetett, hogy elutazik a legközelebbi nagyvárosba, és ott intézi el az ügyét, de ez egész napos elfoglaltságot jelentett egy sima készpénzfelvételnél is az akadálymentes közlekedés megszervezésével járó bonyodalmak miatt. A Magyar Posta jogtanácsosa azzal védekezett az EBH előtt, hogy a szóban forgó településen nem is az állami vállalat nyújtja a postai szolgáltatást, a postamester asszony úgynevezett „postai közreműködő személy”, aki egyéni vállalkozóként, szerződés alapján szolgáltat a saját ingatlanában, annak hozzáférhetővé tétele pedig az ő felelőssége. Az EBH azonban arra jutott, hogy a közszolgáltatás nyújtójának így is egyértelműen a Magyar Posta számít, így a felelősség is az övé. A hatóság szerint az egyenlő esélyű hozzáférhetőség nem „függhet attól, hogy a közszolgáltatás nyújtója közreműködőt vett-e igénybe és amennyiben igen, akkor a közreműködő tudja-e vagy hajlandó-e az akadálymentesítés elvégzésére.” Az egyéni vállalkozó postamester asszonyt így be sem hívták tanúként. A panaszos jelezte, hogy legjobban azt szeretné, ha teljes akadálymentes bejutást biztosítanának nekik, de felajánlott egy egyezséget, beérte volna annyival is, ha leggyorsabb és leghatékonyabb megoldás gyanánt felszerelnek egy csengőt elérhető helyre. Egyezség azonban végül nem jött létre. A posta úgy volt vele, hogy szerintük legfeljebb a postamester asszony köthetne egyezséget, a saját nevükben egyezségi ajánlatot nem tettek. Az EBH meg úgy látta, hogy egy olyan egyezség, ami csak a csengő felszerelését tartalmazza, jelentős visszalépést jelentene ahhoz képest, hogy a postát törvény kötelezi komplex akadálymentesítésre. A hatóság azt a postára bízta, hogy pontosan milyen eszközökkel teszi egyenlő eséllyel hozzáférhetővé mindenki számára a szolgáltatását az adott településen március 31-ig. A jogsértésért kiszabott szankció volt a döntés nyilvánosságra hozatala is. Az EBH szerint rendkívül fontos ugyanis felhívni a nyilvánosság figyelmét a közszolgáltatások, így a postai szolgáltatások akadálymentessége biztosításának kötelezettségére. 
Szerző