Féltik a francia demokráciát

Publikálás dátuma
2020.02.16. 17:24

Fotó: LUDOVIC MARIN / AFP
Megdöbbenést keltett Franciaországban az Emmanuel Macron francia elnök pártja, az LREM által támogatott párizsi polgármesterjelölt, Benjamin Griveaux pénteken bejelentette, nem kíván indulni a márciusi voksoláson, mert két nappal korábban olyan szexuális tartalmú felvételek jelentek meg róla az interneten, amelyekből kiderül, nem olyan példás családapa, mint amilyennek beállította magát. Ám nem is a felvételek keltettek megrökönyödést, hanem a lejáratásnak ez a módja. Még az ultrabaloldali Engedetlen Franciaország párt alapítója, Jean-Luc Mélenchon is elfogadhatatlannak nevezte ezt az eljárást, mint fogalmazott, nem szabad megengedni, hogy bármilyen eszközt bevessenek a politikai ellenféllel szemben, a konzervatív Le Figaro pedig szombati számának címlapján azt írta, sokkos állapotba került az ország. Az ügyészség szombaton nyomozást indított. Az újabb botrány a lehető legrosszabbkor jött a francia elnöknek, aki többször is hibázott az elmúlt hetekben. Múlt kedden pártja több, az Elysée-palotában fogadott képviselőjének is elismerte ezt. Ám akkor még nem is sejtette, hogy minden korábbinál nagyobb botrány van készülőben és a pártja súlyos vereségre készülhet fel a márciusi önkormányzati voksoláson. Griveaux visszalépése nem borítja fel az esélyeket Párizsban. Bár kezdetben úgy látszott, elhódíthatja a fővárost, a francia elnök által fémjelzett nyugdíjreformmal szembeni tiltakozások az ő népszerűségét is megtépázták, Anne Hidalgo, jelenlegi szocialista polgármester, valamint a jobboldali Republikánusok párt által indított korábbi miniszter, Rachida Dati is megelőzte a közvélemény-kutatásokban. Ráadásul esélyeit tovább rontotta, hogy az öntörvényű matematikus, a szintén LREM-tag Cédric Villani is bejelentette indulását és a köztársasági elnök személyes felszólítása ellenére sem gondolta meg magát, mígnem kizárták a pártból. A botrány hatására mind többen a politikai közélet „amerikanizálódásától” tartanak. Olivier Faure, a szocialisták első titkára úgy vélte, elengedhetetlen a politikában az átláthatóság, ez azonban nem jelentheti a mások nemtelen eszközökkel való lejáratását. Francois Rugy volt államminiszter, aki tavaly hasonló okokból távozott Édouard Philippe kabinetjéből, úgy vélte, a teljes közéletet alacsonyítják le az ilyen videókkal. Griveaux nem közpénzekkel élt vissza, hanem magánéletét teregették ki. A felvétel kiszivárogtatója, az orosz Pjotr Pavlenszkij maga jelentkezett. 2017 óta él Franciaországban és Vlagyimir Putyin orosz elnök ellenfelének tartják. Állítása szerint azért hozta nyilvánosságra a videofelvételt, hogy így bizonyítsa: a párizsi elnökjelölt bort iszik és vizet prédikál. Elképzelhető ugyanakkor, hogy az orosz férfi, akit 2016-ban Václav Havel Díjjal jutalmaztak, épp az ellenkezőjét éri el akciójával és a francia közvélemény inkább Griveaux mellé áll. Pavlenszkijt szombaton egy másik ügyben őrizetbe vették, testi sértés miatt.

"A Nyugat győz, együtt nyerhetünk" - Pompeo visszautasította a Washingtont ért bírálatokat

Publikálás dátuma
2020.02.16. 17:17

Fotó: ANDREW CABALLERO-REYNOLDS / AFP
Emmanuel Macron francia elnök szerint Európának szuverénné kell válnia és függetlenebbnek kell lennie a magába forduló Egyesült Államoktól.
Hogy mennyire „vidám” volt a hangulat az 56. Müncheni Biztonságpolitikai konferencia előtt, jelzi: többen felvetették, Chopin gyászindulóját kellene megtenni az esemény hivatalos zeneművének. Ezzel lehetne jelezni, mennyire válságossá vált a transzatlanti viszony helyzete. S az aggodalmakat csak erősítette a konferencia, amely megerősítette: egyre mélyül a szakadék Nyugat-Európa és tradicionális szövetségese az Egyesült Államok között. A Nyugat identitásválságba került, amint erre a konferencia vezetője, Wolfgang Ischinger is utalt, s amire nem egy példát szolgáltatott a müncheni tanácskozás. Frank-Walter Steinmeier német államfő is meglehetősen sötét képet festett világunk állapotáról. A nacionalista gondolkodás zsákutcába vezet, az Egyesült Államok számára Európa már nem központi partner – emelte ki. Steinmeier szerint a megoldást az jelentené, hogy ismét olajozottabban működjön a német-francia tengely. Németország feladata az, hogy összetartsa Európát – hangoztatta. A konferencia valóban kiváló alkalmat ad arra, hogy a jelenlévők elgondolkodjanak arról, merre halad a világ, hiszen idén 140 állam- és kormányfő, illetve külügyminiszter látogatott el a bajor fővárosba. A szombaton felszólaló Mike Pompeo amerikai külügyminiszter igen rossznéven vette Steinmeier szavait, ám az igazi vita a washingtoni diplomácia vezetője és Emmanuel Macron között alakult ki. A francia elnök – Steinmeierhez hasonlóan – bírálta az Egyesült Államokat, amely egyre kevésbé kívánja kivenni a részét a nemzetközi konfliktusok megoldásából. Macron a Nyugat gyengüléséről beszélt, ami az előtte felszólaló Pompeo nyílt bírálata volt, hiszen az amerikai külügyminiszter a Nyugat erejét ecsetelte és azt állította, hazája nem int búcsút a transzatlanti szövetségnek. Pompeo visszautasította a Washingtont ért bírálatokat, s kiemelte, „a Nyugat győz, együtt nyerhetünk”. Úgy vélte, hamis az az állítás, amely szerint a transzatlanti szövetség a végét járná. Szerinte együtt kell fellépni a régi ellenségek, Kína, Oroszország és Irán agresszív fellépése ellen. A kínai technológiai cégeket „trójai falovaknak” nevezte. Egyúttal egymilliárd eurós pénzügyi támogatást helyezett kilátásba a kelet-európai országok számára, hogy energiapolitikai szempontból függetlenebbé váljanak Oroszországtól. Később Lindsey Graham amerikai szenátor is ellentmondott annak az állításnak, amely szerint Washington mindinkább visszavonulna. Kifejtette, ha nem foglalkoztatná az országot a világ helyzete, Münchenbe sem utazott volna el 43 kongresszusi képviselő. Macron szintén bírálta Oroszországot, amely hackertámadásaival a nyugati demokráciákat akarja destabilizálni, s úgy vélte, ezeket a törekvéseit nem is adta fel. Moszkva e tekintetben kivételes agresszivitást mutat, választásokat próbál befolyásolni internetes hálózatok és más kibertámadások révén. A francia elnök azt is mondta, az Európai Uniónak önállóbbá kell válnia, olyan stratégiára van szükség, amely szuverénebbé, demokratikusabbá, és egységesebbé teszi az EU-t, egyúttal megismételte, hogy saját hadseregre kell szert tennie, Németország fellépésével kapcsolatban azonban egyre türelmetlenebb. Mindez egy az Egyesült Államoktól való elszakadást is jelent. Most azonban olyan kontinenssé vált Európa, amely nem bízik a saját jövőjében. Kétségeit fejtette ki annak kapcsán, hogy Oroszország szövetségre törekedne Kínával, úgy vélte, az EU-nak stratégiai párbeszédre kell törekednie Oroszországgal. A francia elnököt számos bírálat érte amiatt, hogy túl szoros kapcsolatokat alakított ki Vlagyimir Putyinnal. Ő azzal védekezett: szükséges a párbeszéd Moszkvával. Megjegyezte, nem oroszbarát, nem oroszellenes, hanem Európa párti. Münchenben szombaton mintegy háromezren tüntettek a konferencia ellen. Egy iraki férfi fel akarta gyújtani magát, de a rendőrségnek sikerült megakadályoznia a tragédiát.

Aki nem fogad be menekültet, annak kevesebb uniós pénz járna a CDU lehetséges elnökjelöltje szerint

Publikálás dátuma
2020.02.16. 16:03

Fotó: CHRISTOF STACHE / AFP
A müncheni biztonságpolitikai konferencián Orban pedig arról beszélt: nem létezik illiberális demokrácia, mert a demokrácia vagy liberális, vagy nem demokrácia.
Csökkenteni kellene a menedékkérők befogadásától elzárkózó európai uniós (EU-) tagállamok közösségi támogatását - mondta vasárnap az 56. Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián (MSC) Armin Laschet, a németországi Észak-Rajna-Vesztfália tartomány miniszterelnöke, akit a Kereszténydemokrata Unió (CDU) egyik lehetséges elnökjelöltjeként tartanak számon. A politikus a konferencia egy panelbeszélgetésén a jogállamiság elveinek tisztelete és az EU-s támogatások kifizetése összekapcsolásának ügyéről szólva kiemelte: nem újdonság, hogy bizonyos szabályok megsértéséért büntetés jár a tagállamoknak, és ezt a megoldást újabb területekre is ki kell terjeszteni. Ilyen terület a menekültüggyel kapcsolatos tagállamok közötti szolidaritás - tette hozzá. Megállapította, hogy a menedékkérő-elosztási mechanizmusról kiderült, hogy "nem működik", de
a kérdést meg lehet közelíteni a szolidaritás felől is, és rá lehet mutatni, hogy nem szabad magukra hagyni a menekültügy terheit leginkább viselő déli tagállamokat, köztük Görögországot.

Így be lehetne vezetni, hogy a menedékkérők befogadásától elzárkózó tagállamoknak kevesebb közösségi támogatás jár, ami világossá tenné, hogy "a szolidaritás kifizetődő" - mondta Armin Laschet.
Vera Jourova, az európai értékekért és átláthatóságért felelős európai uniós biztos hangsúlyozta, hogy a jogállamiság tiszteletét nemcsak a kohéziós támogatások kifizetésénél kell vizsgálni, hanem az EU-s költségvetés összes többi fejezeténél is.
Annalena Baerbock, a német ellenzéki Zöldek társelnöke egyebek mellett kiemelte, hogy a jogállamiságot valamennyi tagországban egyformán, azonos mércével kell vizsgálni.

Andrej Plenković horvát és Ludovic Orban román kormányfő egyaránt hangsúlyozta, hogy a lehető legpontosabban rögzíteni kell az ilyen vizsgálatok szabályait és lehetséges következményeit. A román miniszterelnök a többi között arról is szólt, hogy nem létezik illiberális demokrácia, mert a demokrácia vagy liberális, vagy nem demokrácia.