Előfizetés

Fölényes ellenzéki győzelem Dunaújvárosban

Ungár Tamás írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2020.02.16. 21:07

Fotó: Jobbik Magyarországért Mozgalom Facebook-oldala
A jobbikos Kálló Gergely - a cikkünk megjelenésekor ismert adatok szerint - a szavazatok 56,29 százalékát megszerezve nyerte a választást, Molnár Tibor, független jelöltnek jutott a voksok 37,72 százaléka.
Az ellenzéki összefogás jelöltje fölényesen győzött a kormánypártok által támogatott független jelölt ellen a Fejér megye 4. számú parlamenti körzetében. A jobbikos Kálló Gergely - a cikkünk megjelenésekor ismert adatok szerint - a szavazatok 56,29 százalékát megszerezve nyerte a választást, Molnár Tibor, független jelöltnek jutott a voksok 37,72 százaléka. A részvétel alacsony volt, a szavazópolgárok alig 29 százaléka ment el szavazni.
A Fejér megyei 4-es választókerületben azért volt szükség időközi voksolásra, mert a körzet parlamenti képviselőjét, a jobbikos Pintér Tamást októberben megválasztották Dunaújváros polgármesterévé, így le kellett mondjon országgyűlési mandátumáról.
Az időközi választásnak három különlegessége is volt. Először fordult elő Magyarországon, hogy a Jobbik, a baloldali pártok, az LMP és a Momentum közösen állított parlamenti jelöltet Kálló Gergely személyében. Ugyancsak először fordult elő, hogy a Fidesz nem indított saját jelöltet, hanem beállt egy független aspiráns, Molnár Tibor, iváncsai polgármester mögé.

Utóbbi azzal volt magyarázható, hogy Pintér 2018-ban összefogás nélkül is legyőzte a kormánypártok jelöltjét, majd a helyhatóság választáson az integráltan induló ellenzék Dunaújváros mind a tíz körzetében megnyerte a voksolást. Az Fidesz ettől elbizonytalanodott, és nem talált esélyes jelöltet a tagjai között, ezért tolták maguk előtt Molnárt, aki sikeres irányítója falujának. Az őszi választás eredménye azt sugallta, hogy Kálló biztosan nyer, ha a részvétel meghaladja az 50 százalékot, ha azonban ennél jóval kevesebben jönnek el, akkor Molnár sanszai javulnak, hisz a kormánypártok – a tapasztalat szerint - jól tudják mozgósítani saját szavazóikat. A választás előtti héten megkérdeztük a körzet lakóit, s a válaszok alapján alacsony részvételt lehetett prognosztizálni, a kérdezettek jelentős százaléka ugyanis úgy érezte, nincs igazán tétje a választásnak, mivel az eredmény nem befolyásolja a parlamenti erőviszonyokat. A választáson Kállón és Molnáron kívül még négy jelölt állt rajthoz: a független Sürü Renáta, Dunaújváros januárban távozó jegyzője, Árgyelán János, a Mi Hazánk, Borbély József, a Tempo Párt és Medveczki Zoltán, a Zöldek színeiben. A jegyzőn kívül utóbbiak ismertsége a körzetben minimális volt, amiképp az esélye is. Vélhetően közülük volt, aki az indulásért járó egymillió forintos állami támogatásért vállalta a jelöltséget. A négy jelölt végül be kellett érje a voksok hat százalékával. A választás eredménye annyiban meglepő, hogy a 35 esztendős Kálló Gergely az alacsony részvétel ellenére is fölényesen legyőzte a kormánypártok emberét. Így ennek a választásnak ez már a harmadik különlegessége, hisz az elmúlt tíz év választásain alacsony részvétel mellett a Fidesz mindig „aratott”. Azt, hogy a kormánypárti szavazók száma lecsökkent a körzetben, eddig is tudtuk, ám ezúttal az is bebizonyosodott, hogy a megmaradt Fidesz-szavazók elszántsága is fogyóban. A voksszámlálás után rövid értékelést kértünk Kálló Gergelytől, aki a következőket mondta: 
A mai szavazás azt bizonyítja, hogy az ellenzék tábora sikerre vágyik, és akar is tenni a sikerért. A szavazók újra igent mondtak az összefogásra, és ez arra utasítja az ellenzék pártjait, hogy folytassák közös munkájukat. Ezzel az összefogással 2022-ben a Fidesz le fogjuk győzni.

Erőtlen rasszista vonulás Sályon

Doros Judit
Publikálás dátuma
2020.02.16. 20:39

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Borsodban demonstrált a Mi Hazánk Mozgalom, Miskolcon többen voltak az ellentüntetők, Sály pedig kiürült a fáklyás felvonulás idejére.
Nem felejtünk Olaszliszka.... Állítsuk meg a cigánybűnözést! - ilyen feliratú plakátok alatt gyülekeztek a Mi Hazánk Mozgalom szimpatizánsai nagyjából kétszázan, Miskolcon a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal épülete előtt, hogy rendet követeljenek a megyének, s az országnak. Tüntetésükkel nagyjából egyidőben, pár száz méterrel odébb, a Hősök terén ennél jóval több roma gyűlt össze a miskolci cigány nemzetiségi önkormányzat felhívására, hogy békésen demonstráljanak az őket megbélyegzők ellen. A szónokok itt arról beszéltek, hogy ők is a magyar nemzet részei, itt élnek évszázadok óta, s elítélnek minden törekvést, amely politikai eszközként használja fel a cigányságot különböző célokra, akár a gyűlöletkeltésre is. A két tüntetés helyszínét szinte hermetikusan zárták el kordonokkal és erős jelenléttel a rendőrök, miközben paradox módon a háttérben a hétvégén zajló kocsonyafesztivál zsibongása és burjánzó illata testesítette meg a normális mindennapokat. Az elsőként felszólaló Novák Előd, a Mi Hazánk Mozgalom alelnöke arról beszélt, hogy a hatalom jelenleg nem azokat üldözi, akiket kellene, hanem azokat, akik a bűn ellen tennének. Úgy fogalmazott: ki kell mondani, hogy ha cigánybűnözés önmagában talán nincs is, ám vannak olyan bűnelkövetési módok, amelyek szerinte a cigányokra jellemzők: ilyen a lincselés, amely ma sincs a büntető törvénykönyvbe foglalva, noha pártjuk ezt már többször kezdeményezte. Pakusza Zoltán a mozgalom Borsod-Abaúj-Zemplén megyei elnöke kijelentette: a magyar állam képtelen megvédeni azokat az embereket, akik életüket végéig dolgoznak, és adót fizetnek. Követelte, hogy szüntessék meg a lakcím-kártya bizniszt, jelenleg ugyanis az a helyzet, hogy bármilyen fabódéra kiadják ezt a dokumentumot, így Borsodban vannak olyan kültelki részek, ahová egy-egy ilyen házba tucatnyian vannak bejelentkezve: az ő szavazataikat pedig megvásárolja az épp aktuális politikai erő. Apáti István a párt országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy az Opre Roma párt négy észak-kelet-magyarországi megyét egyfajta cigány-tartományként el akar szakítani Magyarországtól, ami szavai szerint egy második Trianon lenne. Toroczkai László a párt elnöke szerint 2020-ra előállt az a helyzet, hogy „törzsi módszerekkel” fenyegetnek mentősöket, rendőröket, tanárokat, óvónőket, szomszédokat. Megemlítette Csenyétét, ahová néhány héttel ezelőtt a mentősök nem mertek bemenni egy haldokló cigány emberért, Sályt, ahol januárban egy ismert néprajzkutató asszonyt a saját otthonában ölt meg egy – lapértesülések szerint kábítószer hatása alatt álló (A Szerk.) - férfi, s ahol Toroczkai szavai szerint a mozgalom aktivistáját, „egy 29 éves honleányt” rendszeresen vegzálnak párthovatartozása miatt. Szerinte a megoldás pofonegyszerű: az ország minden cigánytelepére rendőrőrs kell, a rendőrök fizetését pedig 80 százalékkal fel kell emelni. Az országnak meg kell szüntetni a „wellness-börtönöket”, helyette elrettentésként „szibériai stílusú” börtönöket kell létrehozni. Végül felszólította a jelenlévőket, kövessék őt Sályra, ahol fáklyás felvonulást tartanak a meggyilkolt asszony emlékére. A Miskolctól harminc kilométerre lévő falut erős rendőri felvonulással őrizték: a járőrök már hét kilométerre a település határától, Bükkábrányban megállították és elterelték a forgalmat, az újságírók egy részét sem engedték tovább. Itt egyébként az egyik parkolóban a Miskolcról ideérkező roma tüntetők egy csoportja várakozott, de a rendőrök őket szintén nem engedték tovább a faluba. Az 1700 lelkes községben gyakorlatilag kihalt utcák, bezárt ajtók, ablakok, vagy épp üres házak fogadták a demonstrálókat, és minden sarkot rendőrök őriztek, a helyben élő több, mint kétszáz roma pedig a vonulás helyszínétől távolabb erős rendőri védelmet kapott erre az időszakra. Este nyolc óra körül szinte minden idegen elhagyta a falut, a polgármesteri hivataltól indult fáklyás felvonulásnak különösebb nyoma, utózöngéje nem maradt.

Klímahitelt vesz fel a kormány

Marnitz István
Publikálás dátuma
2020.02.16. 19:47

Fotó: Gansstock
Leginkább a korábban már napvilágra került, a vasárnapi évértékelőre némiképp összegereblyézett kormányelképzelésekből állt a kormányfő "klímavédelmi akcióterve".
Saját kormányzása hosszas dicsérete után a legnagyobb kihívások között elsőként az éghajlatot említette, amiben sopánkodás helyett cselekvést sürgetett. A klíma- és természetvédelem keresztényi és hazafias kötelességünk - szögezte le, sopánkodva ama, viszonylag kevesek által képviselt álláspont miatt, hogy a klímavédelem ellen kevesebb gyerek vállalásával kellene küzdeni. Mindenesetre a kormány, immár a tettek mezején, zöld államkötvényt bocsát ki. Az így befolyó pénzt csak klímavédelemre költhetik. Varga Mihály pénzügyminiszter amúgy tavaly decemberben már bejelentett egy jenben és jüanban kiadott, tesztjellegű zöld devizakötvényt. Orbán Viktor - kissé népszerű fordulattal - azt is közölte, az hogy állam minden újszülött után ültet 10, összesen tehát évi egymillió fát. Ezzel 2030-ra az ország 27 százalékát borítaná erdő. A jelenlegi arány amúgy 22-23 százalék. Az Agrárminisztérium tavaly novemberben éppenséggel kétmillió facsemete és száz tonna makk elültetését jelentette be, rögtön tehát kétszeresen túlteljesítve a tervet. Bár Orbán Viktor nem említette, a kis- és középvállalkozásoknak megújulóenergia-telepítésre nyújtandó 32 milliárdos segítség minden bizonnyal uniós támogatás. Legalábbis ilyen EU-programok jelenleg is futnak. "Akciótervéből" változatlanul fájón kimaradt a lakosság támogatása, miközben erre legalábbis százmilliárdos, elkülönített keret áll rendelkezésükre. Az egyszer használatos műanyagok betiltása újdonságként hat: az ilyen zacskók, étkezési eszközök, fülpiszkálók és léggömbpálcikák betiltását két éve a kormány arra hivatkozva vetette el, hogy ez még nem uniós kötelezettség. Igaz, 2021-től már az. Július 1-vel megkezdik az illegális hulladéklerakók felszámolását, illetve megszervezik az üveg-, műanyag- és fémpalackok visszaváltását is - közölte a kormányfő. (Ezek hosszú távú fenntarthatósága legalábbis kérdéses.) Az elektromos autók támogatásának bejelentése szintén kissé foghíjas, hisz a kormány jelenleg is támogatja - másfélmillióval - az ilyen járművek vásárlását. Az ország 2050-es teljes, illetve az áramtermelés 90 százalékának 2030-as szén-dioxid-mentesítése, a naperőművek tíz év alatti meghatszorozása, az elektromos buszok támogatása és a folyók hulladékmentesítése már korábban bejelentett tervek.