Elhagyták Japánt a Diamond Princess üdülőhajó amerikai utasai

Publikálás dátuma
2020.02.17. 09:07

Fotó: BEHROUZ MEHRI / AFP
Két repülőn vitték haza őket.
Két repülőgépen elhagyták Japánt a korábban Jokohama kikötőjében karanténba helyezett Diamond Princess üdülőhajó amerikai utasai - közölte hétfőn az Egyesült Államok tokiói nagykövetsége. A tájékoztatás szerint mintegy 340 amerikai állampolgár már útban van hazájába azt követően, hogy átesett azon a vizsgálaton, amelynek célja kimutatni a tüdőgyulladást okozó COVID-19 koronavírust. A tünetmentesnek ítélt utasokra hazájukban újabb 14 napos karantén vár két texasi és egy kaliforniai szövetségi intézményben. Azok az utasok - az amerikai Fertőző Betegségek Nemzeti Intézetének igazgatója szerint negyven amerikai állampolgáról van szó -, akik Japánban maradtak, helyben kapnak kórházi kezelést. A hajó amerikai utasainak elszállítására az amerikai kormányzat bérelt két chartergépet, amely a tokiói Haneda repülőtéren vette fedélzetére utasait.
Kató Kacunobo japán egészségügyi miniszter az NHK japán közszolgálati televízió vasárnap reggeli műsorában közölte, hogy a Diamond Princess üdülőhajón eddig 1219 ember szűrését végezték el, és 355 lelete pozitív lett. Hozzátette, hogy közülük 73 ember már tünetmentes. A hajó fedélzetén 3700 utas és dolgozó - közöttük három magyar állampolgár - tartózkodott. A tengerjárót azután vonták karantén alá, hogy egy Hongkongban kiszálló utasról kiderült, megfertőzte a COVID-19 vírus. Azóta a hajón egyre több lett a fertőzött, őket külön erre a célra kirendelt kórházakba vitték Japánban.
Szerző
Témák
koronavírus

Merz esélyei a legjobbak a CDU élére

Publikálás dátuma
2020.02.17. 09:00

Fotó: KAY NIETFELD / AFP
A pártvezetésről egy hete lemondott Annegret Kramp-Karrenbauer szerint hiba lenne elsietni a CDU elnökválasztását. Egyelőre minden favorit kivár.
Mind többen követelik a német kereszténydemokratáknál, hogy mielőbb döntsék el, Annegret Kramp-Karrenbauer lemondása után ki legyen a CDU következő elnöke. A lemondott pártvezető előzőleg azt javasolta, hogy a decemberi pártkongresszuson jelentsék be a következő CDU elnök, egyúttal kancellárjelölt személyét, ám sokan úgy vélik, így túl kevés idő marad a jövő ősszel esedékes parlamenti választásig. Ezért nyárig dőlhetnek el a nagy kérdések. A hatalmi csatározások a lehető legkellemetlenebb időpontra esnek, hiszen júliustól épp Németország tölti be az Európai Unió soros elnöki tisztségét és olyan fontos kérdéseket kell tisztázni, mint például az Unió következő, hétéves költségvetése. Kramp-Karrenbauer az ARD televíziónak adott interjújában úgy vélte, semmi sem indokolja az elhamarkodott döntést. Úgy vélte, a nemzetközi helyzet, illetve Németország szerepe miatt nem szabad veszélyeztetni az ország stabilitását „pártpolitikai döntésekkel”. Megerősítette, hogy a héten leül tárgyalni a potenciális CDU elnökjelöltekkel. „Csak ezután dől el, melyek legyenek a következő lépések” – fejtette ki. A tárgyalások eredményéről jövő hétfőn tájékoztatja a CDU vezető tisztségviselőit, s nyárig dőlhet el, ki legyen az új elnök. Mint dpa hírügynökség közölte, Kramp-Karrenbauer holnap találkozik az elnökjelöltek favoritjának számító Friedrich Merzcel. Bár a gazdasági szárny által támogatott politikus hivatalosan még nem jelentette be, hogy pályázik a pártelnöki tisztségre, szűk körben már hírek szerint nem hagyott kétséget afelől, hogy a kereszténydemokraták elnöke kíván lenni. Rajta kívül Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke, Armin Laschet, valamint Jens Spahn egészségügyi miniszter pályázhat a tisztségre. Egyelőre azonban egyikük sem erősítette meg az értesüléseket, Laschet pénteken azt közölte, semmit sem kíván mondani erről. Spahn előzőleg kifejtette, tárgyalásokon kell eldönteni a posztokat, de nem zárkózott el attól, hogy „felelősséget vállaljon” a párt, az ország sorsárt. Hírek szerint nem kíván feltétlenül pártelnök lenni, beérné a frakcióvezetéssel vagy a pénzügyi tárca irányításával. Eddig egyébként két, országosan teljesen ismeretlen és esélytelen jelölt jelentette be, hogy megméretteti magát a CDU elnökségéért – közölte a CDU főtitkára, Paul Ziemiak. A Spiegel úgy tudja, a potenciális jelöltek egymás között dönthetik el, ki milyen posztot kapjon. Mind a teljes lakosság, mind az uniópártok támogatói között Merz a legnépszerűbb, az esetleges jelöltek között. A Deutschlandtrend felmérése szerint az összes megkérdezett 40 százaléka nyilatkozott úgy, hogy Merz jó kancellárjelölt lenne, ami jelentéktelen elmozdulást, két százalékos csökkenést jelent tavaly novemberhez képest. Markus Södert, a Keresztényszociális Unió (CSU) elnökét 31 százalék látná szívesen a kancellári székben. (Ő természetesen nem lehet a CDU elnöke). Armin Laschet a harmadik 30 százalékkal, érdekes azonban, hogy ő hét százalékot javított novemberhez képest. Jens Spahn a negyedik 24 százalékkal, a „nagy hármas” közül tehát ő pályázhat a legkisebb eséllyel a CDU elnökségére. Ami a CDU, illetve a CSU támogatóinak álláspontját illeti, Merz ez esetben messze a legnépszerűbb 69 százalék tartaná jó kormányfőnek. Söder esetében ez az arány 53 százalék, Laschetre 43 százalék voksolna, Spahnra pedig 24 százalék. Egyértelmű tehát, hogy a CDU híveinek nagy többsége Merzet támogatja. Mégsem szabad azonban perdöntőnek tartani ezeket a számokat, mert egyelőre azt sem lehet tudni, hogy a teljes tagság szavazhat-e az új pártelnök személyéről, vagy a CDU küldöttei. Ha csak a kongresszus résztvevői voksolhatnának, jelentősen nőnének Laschet esélyei, mert a pártvezetésnél sokkal jobbak a pozíciói Merzénél. Laschet Angela Merkel kancellár nagy hívének számít. Bár az uniós testvérpártnak, a CSU-nak nincs, nem is lehet beleszólása abba, ki legyen a CDU következő elnöke, a Süddeutsche Zeitung szerint a párt nem lenne túl lelkes Merz megválasztása esetén, mert nem tartják csapatjátékosnak. Söder szerint a Merkel-érával sem szabad gyökeresen szakítani.

Az USA egyre komolyabban fenyegetőzik a Huawei miatt

Publikálás dátuma
2020.02.17. 08:23

Fotó: Jaap Arriens / NurPhoto
Megszakítja hírszerzési együttműködését azokkal az európai országokkal, amelyek szerepet adnak a cégnek az 5G mobilhálózat kiépítésében. Márpedig a legtöbb európai ország ilyen.
Washington azzal fenyegetőzik, hogy megszakítja hírszerzési együttműködését azokkal az európai országokkal, amelyek szerepet adnak a Huawei kínai telekommunikációs óriáscégnek az 5G mobilhálózat kiépítésében - tolmácsolta Donald Trump amerikai elnök szavait az Egyesült Államok berlini nagykövete, Richard Grenell a Twitter internetes közösségi üzenőfelületen helyi idő szerint vasárnap. Közölte: Trump az elnöki magán-repülőgépről személyesen hívta fel, hogy egyértelművé tegye álláspontját, amely szerint a kínai óriáscég kémkedésre használja fel a megszerzett adatokat, és "nem méltó a bizalomra". Az elnök úgy ítéli meg, hogy a kínai céggel együttműködő országok veszélybe sodorják azt a képességet, amely lehetővé teszi, hogy hírszerzési értesüléseket és más információkat osszanak meg egymással a legmagasabb szinten - tette hozzá. Az Egyesült Államok régóta próbálja elérni az európai országoknál, hogy ne adjanak szerepet a Huaweinek az ötödik generációs (5G) mobilhálózatok kiépítésében. Washington kulcsfontosságú európai szövetségesei, köztük Franciaország és az Egyesült Királyság mindazonáltal eddig azt mondták, nem kívánják megakadályozni a kínai konszern részvételét a hálózat kiépítésében, de korlátozásokat érvényesítenek azzal kapcsolatban. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter szombaton, az 56. Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián a Huaweit és más, államilag támogatott kínai technológiai cégeket "a kínai hírszerzés trójai falovainak" nevezett, hozzátéve, hogy a Huawei által megszerzett információk a Kínai Kommunista Párthoz kerülnek. Kínai hivatali partnere, Vang Ji ezzel szemben arra szólította fel az európai kormányokat, hogy az ügyben részrehajlás nélkül döntsenek, Washingtont pedig azzal vádolta, hogy lejáratókampányt folytat Kína ellen. Az Egyesült Államok a Huaweit 2019-ben tiltólistára tette, azzal az indokkal, hogy megszegte az Irán elleni szankciókat.
Szerző
Témák
USA Huawei