Egy tender, két győztes – Addig trükköztek, míg Széles Gábor cége nyert

Publikálás dátuma
2020.02.18. 07:00

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Buszjáratok üzemeltetésére írt ki pályázatot a Budapesti Közlekedési Központ: előbb nyert a jobb ajánlat, aztán akcióba lendült Széles Gábor cége.
Egy hónapon belül két győztest is hirdetett ugyanazon a – majd 9 milliárd forint összértékű, még az előző városvezetés által kiírt – tenderen a Budapesti Közlekedési Központ (BKK). Előbb a fővárosi piacon teljesen ismeretlen, de olcsóbb ajánlatot tevő B Euro Car Kft-t, majd a Budapest utcáin több vonalon is buszokat üzemeltető – a Magyar Hírlap tulajdonosaként is ismert Széles Gábor vállalkozó érdekeltségébe tartozó – VT-Arriva Személyszállító és Szolgáltató Kft -t hozta ki nyertesnek. A csavaros történet még mindig nem ért véget, hiszen a vesztes B Euro Car ugyanúgy megtámadta az eredményt, ahogy azt tette korábban a VT-Arriva.
A főváros még Tarlós István polgármestersége idején döntött a közforgalmú autóbuszvonalak egy részének kiszervezéséről külsős szolgáltató cégeknek. Az „új buszüzemeltetési modell” 2012-es bevezetése után sorra írták ki a tendereket, amelyek legnagyobb nyertese a BKV-nak alvállalkozóként már 1999 óta bedolgozó VT-Arriva lett. A tavaly májusban meghirdetett tendert is egy korábban VT-Arrivának kiszervezett járatra írta ki a BKK. Összesen 20 szóló busz menetrend szerinti üzemeltetésére – nyolc évre, évi összesen 1,38 millió úgynevezett kocsikilométerre – kerestek vállalkozót. Három cég nyújtott be ajánlatot, de egy esztergomi céget már az első körben kizártak. Az ajánlatok hosszan elnyúló értékelése után idén januárban a B Euro Car Kft-t hirdették ki a pályázat nyertesének. Az újlengyeli cég ugyanis jócskán aláígért a Budapesten több száz buszt üzemeltető VT-Arrivának. A Széles Gábor érdekeltségébe tartozó VT-Arriva kilométerenként 829 forintot kért, míg a B Euro Car megelégedett volna 794 forinttal, ami évi 1,38 millió kilométernél nem csekély különbség.
A VT-Arriva nem hagyta annyiban a dolgot és előzetes vitarendezési kérelmet adott be, amelyben kifejtette, hogy versenytársa nem felel meg sem a műszaki, sem a gazdasági, sem a szakmai alkalmassági feltételeknek. Azt is vitatta, hogy a cég referencia igazolása a valóságnak megfelelő lenne. A BKK idén január végén ki is adta új határozatát, amelyben ezúttal a VT-Arrivát hozta ki győztesnek. Az indoklás szerint az újlengyeliek nem igazolták „minden kétséget kizáróan”, hogy az előírt alkalmassági követelményeknek megfelelnek. Igaz, azt is hozzátették, hogy a BKK ajánlatkérőként nem rendelkezik megfelelő jogkörökkel a hamis jognyilatkozat teljes körű kivizsgálásához. Az újlengyeli vállalkozás nem fogadta el a döntést, mondván a VT- Arriva jogszerűtlen iratbetekintést követően fogalmazta meg kifogásait, a BKK pedig „piaci ismeretekre, információkra” alapozva jutott téves eredményre. A történtekről a BKK-t is megkérdeztük, de a főváros közlekedésszervező cége a folyamatban lévő eljárásra hivatkozva egyetlen kérdésünkre se válaszolt.

Kikerülhetetlen alvállalkozók

A járatkiszervezés a BKV járműparkjának magas életkorából és rossz állapotából következő műszaki kényszer. A BKV-nak a 2002 óta tekeredő adósságspirál és a kormány buszbeszerzést erősen korlátozó döntései miatt nincs lehetősége a buszpark megfelelő ütemű megújítására. Így a hiányzó járműveket külsős vállalkozóktól rendelik meg. A BKK korábban azzal érvelt, hogy a külsősök bevonása versenyhelyzetet teremtett, ami lenyomja az árakat. Csakhogy a szakszervezetek, sőt a BKV korábbi igazgatója arra is felhívta a figyelmet, hogy a kieső kocsikilométerek miatt csökken a BKV hatékonysága, hiszen a megállók, végállomások, garázsok infrastruktúráját egyedül a BKV tartja fenn saját zsebből, miközben ezeket többi szolgáltató is használja. Ez korábbi számítások szerint évi 1-2 milliárd forintos veszteséget termel a fővárosi cégnek. Sz. A. A.

Szerző
Témák
BKK tender

Üresen is égeti a pénzt a nagy hulladékválogató

Publikálás dátuma
2020.02.18. 06:35

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Majd egymilliárdot költöttek a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. nagy hulladékválogatójára, de az üzem még egy percig se működött. Csak az őrzése évi 40 millióba kerül.
Lassan öt éve annak, hogy átadták a nagy budapesti hulladékválogatót, ám az azóta sem üzemel. Ugyanis csak az épület készült el, a lényeg, a hulladékválogató gépsor mind a napig hiányzik a csarnokból. Így a létesítmény – amire már majd egymilliárdot elköltöttek – üresen, kihasználatlanul áll a kőbányai Ezüstfa utcában, és viszi a pénzt. Évente 40 millió forintért őrzik a üres csarnokot, a számla így az idén eléri a 200 millió forintot. Ráadásul egyelőre azt sem látni, mikor kezdhet működni az üzem, pedig a projekt lezárása az uniós pénzügyi ciklus miatt egyre sürgetőbb. A létesítmény feladata a gyűjtőszigeteken, hulladékudvarokban és a házhoz menő szelektív gyűjtés révén összegyűjtött és már szétválogatott szemét közül a papír, a műanyag és a fém hulladékok további feldolgozásra való előkészítése lenne. Előzetesen évi 40 ezer tonna hulladék kézi átválogatását tervezték. Csakhogy a cégnél menet közben rájöttek, hogy a kézi válogatás helyett inkább optikai válogató technológiát építenek be, ám erre már nem akadt forrás.
Az új optikai technológia költségét 2015-ben 1,9 milliárd forintra becsülték a kézi válogatósor 500 millió forintos tételével szemben. De az indoklás szerint a működtetése olcsóbb lesz, hiszen kevesebb munkás kell hozzá. A teljes – az Ezüstfa utcai mellett más beruházásokat is tartalmazó – projekt összköltsége ezzel 11,6 milliárdról 13,87 milliárdra nőtt. A Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. (FKF) vállalta, hogy a többletet saját forrásból teszi bele. Csakhogy akkor még nem volt Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. (NHKV) és a fővárosi hulladékkezelő cég vastagon nyereséges volt. 2018 végére viszont a társaság bevétele 38,8 milliárdról 32,7 milliárdra esett vissza, és a cégnek súlyos likviditási gondot okozott, hogy az állami NHKV csúszott az elvégzett szolgáltatás árának kifizetésével. A fővárosi hulladékgazdálkodás környezetbaráttá tételét célzó projekt több ok miatt is megcsúszott, így a cég kérelmére 2015-ben két szakaszra bontották. A nagy válogatómű megépítése azonban eredetileg az első szakasz, a Környezet és Energiahatékonysági Operatív Program (KEOP) részeként megvalósuló beruházások között maradt, amit 2015 szeptemberéig le kellett volna zárni. A X. ker. Ezüstfa utca 12. szám alatt megépülő csarnokot 2015. november 30. napján sikerült is átadni. Csakhogy a gépsort már nem tudták beszerezni. 2016-ban pedig módosultak a hulladékgazdálkodást érintő jogszabályok így a korábban tervezett válogatómű már nem volt telepíthető. A kormányhatározat értelmében az üzemben leválogatott és anyagában történő hasznosítást végző hulladékkezelőhöz eljuttatott hulladék idegen anyag tartalma ugyanis nem haladhatja meg az 5 százalékot. (A korábbi technológiákkal legfeljebb 80-85 százalékos tisztítási fokot lehet elérni.) A 830 millió forintból megépült csarnoképület más célú hasznosítását azonban az FKF tájékoztatása szerint egy hatályos kormányrendelet tiltja: „a válogatósor beszerzésére irányuló sikeres közbeszerzés alapján kötött szerződés teljesítéséig annak üzembe helyezése nem lehetséges”. Így azóta évi 40 millió forintért őrzik az üres csarnokot. Az FKF két évig emésztette a jogszabály-változást mire 2018 októberében tárgyalásos közbeszerzési eljárást indított a válogatómű műanyag-fém technológiai sorának beszerzésére és a csarnok bővítésére. A Miniszterelnökség azonban már a közbeszerzési eljárás részvételi szakaszát sem támogatta, így a tendert eredménytelenné kellett nyilvánítani. Az FKF erre új tárgyalásos tendert hirdetett, de az ezzel kapcsolatos kérdéseinkre azt válaszolták, hogy „a közbeszerzés jelenlegi szakaszában nem adhatnak ki információt”. A fővárosi önkormányzata közben egyeztetést folytat az Innovációs és Technológiai Minisztériummal, mint támogatóval a projekt sikeres lezárása érdekében. Csakhogy fogy az idő, az uniós támogatási szerződések sokadik módosított határideje is lejár az év végén. Az egymással összefüggő hulladékprojektek dominószerűen omolhatnak össze, ha az egyik befuccsol. Az FKF pedig bizonyosan nem tudja visszafizetni az elköltött milliárdokat, ha az unió felbontaná a szerződést. Így a cech a fővárosi önkormányzatra marad.
Szerző

Oda a mundér becsülete – Biodíszletet csinál a hadvezetésből Orbán

Publikálás dátuma
2020.02.18. 06:00

Fotó: Orbán Viktor Facebook oldala
A rendszerváltás óta először használtak idehaza pártrendezvény díszleteként egyenruhába öltözött katonatiszteket.
Orbán Viktor kormányfő vasárnapi évértékelőjét a helyszínen katonai egyenruhában hallgatta Korom Ferenc altábornagy, a magyar Honvédség parancsnoka, helyettese Böröndi Gábor altábornagy és Mihócza Zoltán a Magyar Honvédelmi Parancsnokság törzsfőnöke, továbbá több más nyugalmazott hadvezető. A kormányfő beszédében utalt rá: ők invitálták a katonákat, akik elfogadták a meghívást. Csakhogy kérdéses, ott lehetettek-e egyáltalán a katonák egyenruhában. Az 1993-as honvédelmi törvény ugyanis kimondja: katona pártrendezvényen egyenruhát nem viselhet. Bár neve alapján a miniszterelnöki évértékelő kormányrendezvénynek tűnik, valójában nem az. Az eseményt ugyanis a Fidesz pártalapítványa, a Polgári Magyarországért Alapítvány rendezi. Így a katonák jelenléte akkor is kérdéseket vet fel, ha a törvény megkerülhető: van ugyanis annak egy olyan passzusa, ami szerint a katona „laktanyán kívüli politikai rendezvényen csak akkor viselhet mundért, ha arra az állományilletékes parancsnok engedélyt ad, illetve ha olyankor a katonai szervezetet hivatalosan képviseli”. Bár ez alapján elvileg korábban is lehetősége lett volna a mindenkori miniszterelnöknek, hogy pártrendezvényre ültesse a katonai vezetést, szakmai forrásaink nem emlékeznek ilyen esetre a rendszerváltás óta. A Honvédelmi Minisztérium eddig nem reagált kérdésünkre, ki és miért engedélyezte, hogy a magyar hadsereg több vezetője mundérban vegyen részt az évértékelőn. Persze nem csak az a kérdés, hogy engedéllyel vettek-e részt a rendezvényen, hanem az is: miért volt rájuk szüksége Orbán Viktornak? Frissítés: válaszolt a minisztérium, szerintük a Fidesz pártalapítványának rendezvénye nem pártrendezvény.
Ceglédi Zoltán politikai elemző szerint Orbánnak két célja lehetett a mundéros katonák szerepeltetésével. – Folyamatosan figyel a veszélyérzet felkeltésére és fenntartására, ezt a hatást pedig fokozhatja az, ha az ország fenyegetettségéről beszélve a helyszínen hallgatják egyenruhások – fogalmazott az elemző. Szerint a katonák meghívására magyarázat lehet a miniszterelnöknek a közjogi berendezkedéshez fűződő sajátos viszonya is. – Orbán láthatóan megpróbálja „légiesíteni” a magyar közjogi berendezkedést, összemosni az egyes hatalmi ágakat és különböző szerepeket – vélekedett Ceglédi Zoltán. Mikecz Dániel politológus szerint a katonai vezetők szerepeltetése arra utal: a kormány úgy próbálja bemutatni a miniszterelnöki évértékelőt, mintha az egy állami rendezvény lenne, megemelve ezzel annak  jelentőségét. „Az már nagyon régi eljárása a Fidesznek, hogy Orbán Viktort kiemelik a mindennapi politizálásból. Így például a bálványosi szabadegyetemen Orbán jellemzően a nagy, globális összefüggésekről szokott beszélni, míg az évértékelőkön éves programot hirdet” – mondta. Mikecz Dániel szerint a magyar közéletben vannak jelek bizonyos mértékű militarizálódásra – ott van például a lőtér-program – de azzal, hogy a katonák részvételével állami ünnepszerűvé teszik a miniszterelnöki évértékelőt még inkább elmossák a határokat a Fidesz és az állam között. „A cél pedig egyértelműen az lehet, hogy a Fideszt, Orbán Viktort, illetve a NER rendszerét a nézők és választók az államhatalom stabilitásával, a biztonsággal tudják azonosítani” – tette hozzá Mikecz Dániel.
Frissítve: 2020.02.18. 11:15