Előfizetés

Dunaújvárosi voksolás: megbomlott a fideszes fegyelem

Vas András
Publikálás dátuma
2020.02.18. 08:45
Szokatlan módon a Fidesz nem talált saját aspiránst
Fotó: Béres Márton / Népszava
A választók megüzenték az ellenzéki pártoknak, melyik utat tartják járhatónak a 2022-es parlamenti választásokon – mondta a politikai elemző. Kálló Gergely közölte: a számok azt mutatják, hogy az ellenzéki együttműködésnek hála a nem kormánypárti szavazók hatékonyabbak és együttműködőbbek, mint azt a korábbi választások statisztikái alapján várni lehetett.
Megdőlt az az elmélet, hogy a kormánypárti szavazók fegyelmezettebben mennek el szavazni, mint az ellenzékiek – hívta fel a figyelmet a vasárnapi, dunaújvárosi időközi országgyűlési voksolás egyik érdekes aspektusára az ellenzéki pártok támogatásával nyerő jobbikos Kálló Gergely. Arra utalt: a választóknak csak 29 százaléka járult az urnákhoz, és bár korábban az alacsony részvétel rendre a Fidesznek kedvezett, hiszen fegyelmezett támogatói mindig leszavaznak, ezúttal az ellenzéki jelölt bő 18 százalékot vert kormánypárti támogatással indult független riválisára, Molnár Tiborra. Kálló Gergely hozzátette: – Bár még nem elemeztük ki részletesen az adatokat, a számok azt mutatják, hogy az ellenzéki együttműködésnek hála a nem kormánypárti szavazók hatékonyabbak és együttműködőbbek, mint azt a korábbi választások statisztikái alapján várni lehetett. – A választók megüzenték az ellenzéki pártoknak, melyik utat tartják járhatónak a 2022-es parlamenti választásokon: egyértelműen az egy ellenzéki jelölt, egy lista mellett tették le a voksukat – értékelte az időközi voksolás eredményét Szentpéteri Nagy Richárd politikai elemző a Népszavának. Szerinte a választáson az is kiderült, hogy a teljes ellenzéki összefogás több szavazatot hoz, mintha csak összeadnák az egyes politikai formációk támogatóit. – Ez azt is jelenti, az ellenzéknek nem kell túlgondolni a két év múlva esedékes választást, a választók a legegyszerűbb verziót, az egy induló-egy listát támogatják. Az egyeztetéseket tehát ebben az irányban kell folytatni, a szavazók ugyanis csak a Fidesz, illetve a nem Fidesz között akarnak választani – fogalmazott az elemző.

Nem vonult be a börtönbe Orbán Viktor vendéglátója

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.02.18. 08:25

Fotó: Facebook
Bocskai Péter a köztársasági elnöktől várja a kegyelmet.
Bocskai Pétert, a Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. korábbi igazgatóját 2018 novemberében jogerősen két év letöltendő börtönbüntetésre ítélte a bíróság, de azóta sem vonult börtönbe – tudta meg a 24.hu. Bocskai a 2014-es választási kampányban lett ismert, miután otthonában vendégül látta Orbán Viktort. A látogatásról készült felvétel ma is megtalálható Orbán Viktor Facebook-oldalán.   Később kiderült, hogy Bocskait és két társát meggyanúsították, majd vádat emeltek ellenük. A vádirat szerint Bocskai Péter az önkormányzati tulajdonú cég vezetőjeként 2012 szeptemberében olyan vállalkozási szerződést kötött a harmadrendű vádlottal, amelyről a bíróság szerint tudta, hogy az abban foglalt munkákat az nem végzi el. Vádlott-társai a teljesítmény-igazolásokat aláírták, a számlák ellenértékét kifizették. Ezzel összesen 33 millió forint kárt okoztak. A Debreceni Ítélőtábla 2018 novemberében folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntette és folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt végül két év börtönbüntetésre és két év közügyektől eltiltásra ítélte őt jogerősen. Bocskai azonban azóta sem vonult börtönbe. A Momentum szabolcsi szervezetének elnöke, Babosi György azt mondta a lapnak, hogy többször látták a volt cégvezetőt Nyíregyházán a jogerős ítélet kihirdetése óta. Majd Hadházy Ákos független parlamenti képviselő a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságánál (BVOP) érdeklődött arról, hogy Bocskai megkezdte-e büntetése letöltését, de nem kapott választ kérdésére.
A 24.hu megkeresésére a BVOP azt válaszolta, ilyen nevű fogvatartott nem szerepel a nyilvántartásukban.

A Nyíregyházi Törvényszék pedig arról tájékoztatta a lapot, hogy Bocskai Péter a jogerős ítélet után „megromlott egészségügyi állapotára” hivatkozva 2019. február 22-éig kapott halasztást, hogy bevonuljon a börtönbe. Ezt akarta meghosszabbítani az elítélt, ám kérelmét tavaly márciusban véglegesen elutasította a bíróság, a BVOP pedig március 28-án elrendelte a férfi büntetésének végrehajtását. Ugyanezen a napon Bocskai ismét beadványt nyújtott be a bíróságra, ebben közölte, hogy a megadott időpontban nem tudja megkezdeni a büntetés végrehajtását, mert egészségi állapota miatt kezelés alatt áll. Ez nem érintette volna a bevonulási kötelezettségét, mégsem ment még börtönbe. Később még egy halasztási kérelmet benyújtott, de azt el sem bírálta a bíróság. Perújítással is próbálkozott, de azt is elutasították. 2019 augusztusában újabb kérelmet terjesztett elő, és egészségi állapotára hivatkozva kérte, hogy engedjék el vele szemben a börtönbüntetést, esetleg enyhítsék azt olyan büntetésre, amely nem jár szabadságelvonással. Emellett kérte, hogy a köztársasági elnök mentesítse a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól.
A Nyíregyházi Törvényszék tájékoztatása szerint a kegyelmi kérelem elbírálása folyamatban van, ám arról nem rendelkeznek információval, hogy a kegyelmi eljárás alatt a büntetés végrehajtását felfüggesztették-e. Vélhetően nem, mivel a BVOP 2020. március 3-ával ismét elrendelte Bocskai büntetésének megkezdését, amire válaszul a férfi azt közölte, hogy orvosi kezelése miatt csak március 4-én tud bevonulni.

Nem Bocskai egyébként az egyetlen kormánypárthoz közeli figura, aki nem vonult be a börtönbe. A 24.hu számolt be arról, hogy Veres Margit, Balmazújváros volt polgármestere annak ellenére van szabadlábon, hogy 2018 áprilisában öt év letöltendő börtönbüntetésre ítélte a bíróság jogerősen. Ő is Áder János államfőtől vár kegyelmet. A lap információi szerint az ő esetében felfüggesztették a büntetés végrehajtását.

Semmibe vett ítéletek: átmenetileg több mint ötszáz jogerős döntést hagyna figyelmen kívül a kormány

Népszava
Publikálás dátuma
2020.02.18. 07:25

Fotó: PETER KOHALMI / AFP
Ráébredt a kormány: ha nem túlzsúfoltak a börtönök, akkor nem kell kártérítést fizetni.
Jelenleg 511 olyan ügy van, amelyben már jogerősen kártérítést ítéltek meg rossz börtönviszonyok miatt, de a pénzt még nem fizette ki az állam az érintettnek – tudta meg lapunk. Ezt az 511 esetet alighanem már érinti az a törvényjavaslat, amelyet Varga Judit igazságügyi miniszter nyújtott be tegnap a parlamentnek. A javaslat szerint ugyanis június 15-ig felfüggesztik a rossz börtönviszonyok miatti kártérítések kifizetését. A miniszter ezzel a törvénytervezettel tenne eleget Orbán Viktor év eleji utasításának: a kormányfő azt követelte, hogy azonnali hatállyal függesszék fel ezeket az átutalásokat. A hétfői javaslat ezt már úgy pontosítja, hogy elfogadása és hatálybalépése után áll le a kifizetés egészen június közepéig, de közben május 15-ig a kormány köteles kidolgozni a kártérítések új szabályait.
Azt egyelőre nem lehet tudni, miben tér majd el az új javaslat a jelenlegi büntetés-végrehajtási törvénytől, amely rögzíti, hogy az elítélt számláján megjelenő pénzből le lehet vonni a sértettnek vagy családjának megítélt kártérítést. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának (BVOP) internetes oldalán is olvasható összefoglaló arra az elítéltekre nézve hátrányos részletre is kitér: „jelenleg nincs hatályban arra vonatkozó rendelkezés, a kártalanítás legalább mekkora hányadát vagy milyen legkisebb összeget kell megkapnia” a pert indító fogvatartottnak. Az áldozatok jogait tehát eddig is érvényesíthették. Bár a miniszterelnöki utasítás úgy hangzott, mintha a megítélt kártérítéseket sem kellene kifizetni a fogva tartottaknak, a benyújtott javaslat már tisztába teszi, hogy a majdani módosítástól függetlenül a már említett 511 ember a most érvényes szabályok szerint megkapja a neki ítélt összeget. Az Országos Bírósági Hivatal a Népszava érdeklődésére közölte, hogy december 31-én 6812 börtönkártérítési ügy volt első fokon folyamatban, ezekre már az új szabályok lesznek érvényesek, hiszen nem jutottak el a határozathozatalig. Egy lapunknak nyilatkozó ügyvéd egy érdekes ellentmondásra hívta fel a figyelmet. A javaslat alapján ügyvédeknek nem lehet majd átutalni a megítélt kártérítést, csak a fogvatartott vagy már szabadult korábbi elítélt számlájára küldheti az igazságügyi tárca. Eddig azzal indokolták a változtatások szükségességét, hogy „bűnözőknek nem fizetünk”, a változtatás viszont azt jelenti, hogy ettől kezdve csakis a bűnözőknek fizetnek. A jogász arra is felhívta a figyelmet: teljesíthetetlennek tűnik a benyújtott törvénytervezetnek az az elvárása, hogy szeptember végéig megszüntetik a hazai börtönök zsúfoltságát. Egyrészt még el sem kezdődtek a beharangozott börtönépítések. Másrészt szigorítani akarják az erőszakos bűncselekmények elkövetőinek feltételes szabadlábra helyezését is, ami azt jelenti, hogy ez a kör egyharmaddal több időt tölt majd a rács mögött, mint most. Ez újabb férőhelyeket igényel majd, pedig most is hiányzik legalább 1500 hely az intézetekből. Kerestük a Belügyminisztériumot és a BVOP-t, hogy megtudjuk, miként növelnék néhány hónap alatt jelentősen férőhelyek számát, de csak annyit írtak: „a kormányzati elképzelés megvalósítása tervezési, kidolgozási fázisban van.” A börtönviszonyok miatti kártalanítási perekben eddig 12 ezer 680 határozat született, és 9 milliárd forintnyi adófizetői pénzről rendelkeztek, aminek 10 százaléka került a sértettekhez – ismertette az adatokat az igazságügyi miniszter a börtön-kártalanítások megváltoztatásáról tegnap a parlamentnek benyújtott javaslat indoklásakor. A Népszava adatigénylésére korábban további részleteket is elárult a tárca. Ezek szerint a legkisebb megítélt kártalaníts mindössze 1200 forint volt, míg a legnagyobb több mint tízmillió. Tavaly 3,9 milliárd forintot fizettek ki. A költségvetésben nincs korlát ezek kifizetésére, ha megítélték a bíróságok, eddig az állam fizetett.

Emberi jogok: orosz minta

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) „elvi jelentőségű ítéleteinek” háromnegyedét nem hajtotta még végre Magyarország – tájékoztatott a Magyar Helsinki Bizottság hétfőn kiadott közleménye egy nemzetközi felmérésről. A European Implementation Network (EIN) nevű szervezet szerint az utóbbi tíz évben 57 ilyen ítéletből mindössze 15 tekinthető végrehajtottnak, 42 pedig nem, s ezek közt van a börtönzsúfoltság sok évtizedes problémája is. Összehasonlításként: ha csak a V4 országokat nézzük, a lengyel „hátralék” 35, a szlovák 23, míg a cseh mindössze 3 százalékos. A magyar „eredménynél” csak az orosz és az azeri pocsékabb. Ez a kirívó lemaradás nem azt jelenti, hogy a magyar állam ne fizetné ki a panaszosoknak az EJEB által megítélt kártérítéseket, hanem azt, hogy nem tesz lépéseket az alapvető gond orvoslására.