A helyzet kezelésnek egyik eszköze a képzési ösztöndíj, amiről a kormányban úgy vélik, hogy az az orvosok esetében is bevált. Ennek következtében az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) „Ápoló leszek” címmel immár ötödjére hirdette meg a nővér képzést választóknak az uniós forrásból finanszírozott ösztöndíj-programot. A sikeres pályázók havi 40 ezer forint támogatást kaphatnak, amennyiben a közepesnél jobb a tanulmányi eredményük. A támogatás további feltétele, hogy az érintetteknek közfinanszírozott intézményben legalább annyi ideig kell dolgozniuk, mint amennyi ideig az ösztöndíjat kapták. Eddig öt ösztöndíjas ciklus zárult le, és 3117 diákkal kötöttek szerződést, a végzettek közül pedig 785 ápoló már el is helyezkedett.
Arról, hogy milyen nagy szükség van e területen a friss munkaerőre Páva Hanna, az ÁEEK főigazgató-helyettese hivatala saját kutatásának adataival érvelt. Eszerint az egészségügyben aktív munkavállalóként jelenleg mintegy 107 ezer ápoló dolgozik. Az ellátórendszer optimális működtetéséhez 5200 szakdolgozó hiányzik.
Az egyik legfőbb probléma a pályaelhagyás. Például 2013–2018 között kilencezerrel csökkent a már tapasztalt, de még nagy munkabírású, 35 év feletti korosztály létszáma. Hasonlóan aggodalomra ad okot, hogy míg az 1980-as, 1990-es években végzett ápolók több mint fele a szakmájában dolgozik, a 2000 és 2009 közötti évfolyamoknak csak alig egyharmada maradt a pályán. A 2010–2017 között végzetteknek is csak a 42 százaléka dolgozik ápolóként, a többiek vagy el sem helyezkedtek a pályán, vagy elhagyták azt.
Páva Hanna hozzátette: leginkább a középfokú végzettségű, közvetlenül a betegágy mellett dolgozó ápolókból van hiány. A feladatra szinte minden megyében keresnek szakembert. A legrosszabb helyzetben a fővárosi betegellátók vannak, itt csak az állások 73 százalékát tudják betölteni. A főváros mellett főként Baranya megyében és Sopron környékén jelentős az ápolóhiány. Kedvezőbb a helyzet az Észak-magyarországi megyék kórházaiban, ahol ez a mutató 90 százalékos. A létszámhiány okaként a felmérésben részvevők még mindig az alacsony béreket, a túlzott munkaterhelést említették.
