Előfizetés

„A gyerekeink azt látták, hogy jön egy csapat ember, aki ismeretlenül gyűlöli őket”

Doros Judit
Publikálás dátuma
2020.02.19. 07:25

Fotó: Béres Márton / Népszava
Az óvodásokat és a kisiskolásokat viselte meg leginkább a szélsőjobboldaliak vasárnapi menetelése a borsodi faluban.
Hattyúk, vadkacsák, ludak úszkálnak a sályi út mentén lévő tavon, odébb egy férfi pecáz, lassú mozdulatokkal. Fűrész hangja zúg fel valamelyik udvarról, idős asszonyok topognak a kapuk előtt, műanyag ételhordóval. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Sályon vagyunk, azután, hogy vasárnap a Torockai László-féle Mi Hazánk Mozgalom a Betyársereggel és a hajdani Magyar Gárda megmaradt erőivel közösen előbb Miskolcon demonstrált az úgynevezett cigány-bűnözés ellen, no-go zónákat emlegetve és rendet követelve, majd az onnan harminc kilométerre lévő faluba vonultak, hogy gyertyagyújtással emlékezzenek meg egy januárban meggyilkolt helybéli asszonyra, akit egy huszonegy éves itteni roma vert agyon, ittasan, benyugtatózva. – A jobboldali szomszédomban cigány család lakik, két éve költöztek ide. Átellenben szintén romák élnek, abban a kicsike házban, soha nem volt senkivel semmi baj, tiszteljük egymást, ők is dolgoznak, mi is dolgozunk, élünk együtt, ahogy egy ilyen faluban élni szokás – mondja egy ötvenes éveiben járó kőműves, aki a vasárnapi vonulás idején nem volt otthon. Nem mintha megijedt volna: a lányát kísérte el egy egri rendezvényre, másfél óráig tartott, amíg a rendőrök gyűrűjében kiértek a bükkábrányi főútra. – Sok hűhó semmiért – legyint aztán, de rendőröket azért dicséri, szavai szerint legalább háromszázan vigyáztak arra, hogy ne történjen semmi baj. Majd megjegyzi: ahogy később visszanézte a felvonulók arcát a tévében, úgy látta, több volt az idős, mint a fiatal, úgy tűnt, leginkább „nosztalgiázni” jöttek el a hajdani bakancsosok, gárdista-egyenruhások. Huszonéves cigány lány ballag testvérével a járdán, ők is csak az interneten nézték, mi történik a falujukban, mintha csak valami filmet vetítettek volna. – Azt tanácsolták nekünk, hogy az asszonyok, gyerekek menjenek el rokonokhoz a távolabbi utcákba, nekem is csak az uram volt kint a többiekkel, ha valami történne mégis, én az anyámnál töltöttem az időt a négy éves lányommal – idézi fel a vasárnapot az idősebbik, aki Klaudiaként mutatkozik be. Párja a jászberényi Electroluxban dolgozik, így a gyári járattal órákat utazik oda és vissza, hogy a család megélhetését biztosítani tudja, s nagyon reménykedik benne, állása az itt bejelentett több száz fős létszámleépítés után is megmarad. Az asszony felidézi, 2002-ben egy helyi nem roma nő ölt meg szerelemféltésből egy roma férfit: – Akkor hol maradtak a felvonulók, a cigány élete tán kevésbé fontos, mint a nem cigányé? – Itt mindenki dolgos, nemigen lát olyan cigányt, aki a kocsmában nyújtogatja a tenyerét, hogy tegyen bele kétszáz forintot! Nehéz munkával, de igyekszik mindenki megkeresni a kenyérre valót – mondja Szamkó Jenő, a Sályi Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, aki szerint helyben is van legalább tíz olyan vállalkozó, főleg a fakitermelés területén, aki reggelente brigádostul viszi el a helyi cigányokat dolgozni. – Mi is elítéljük a gyilkosságot, nekünk is fáj, ha rossz hírét keltik a falunak, de nem lehet egy egész közösséget megbélyegezni egy bűnügy miatt. Ráadásul a Toroczkai-féle vonulás olyan sebeket ejtett a helyieken, köztük főképp a gyerekeken, amit nehéz lesz begyógyítani. – A gyerekeink azt látták, hogy jön egy csapat ember, aki ismeretlenül gyűlöli őket, ebből azt a következtetést vonják le, hogy akkor nekik is viszont kell gyűlölni azokat. Ez így van a nem cigány gyerekek oldaláról is: ha a felnőttek utálják a cigányokat, én is utálom őket. És így nő fel egy nemzedék, ilyen kettősségben – mondja Szamkó Jenő. Anélkül, hogy a januári gyilkosság tettesét mentegetnék, sokan felidézik a faluban, hogy az áldozatot az utóbbi hónapokban épp a romák segítették a leginkább. A hatvanegy éves nő egy neves győri néprajzkutató lánya volt, maga is ebben a szakmában dolgozott, előbb a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban, az Országos Levéltárban, az MTA Zenetörténeti Múzeumában majd a Népi Iparművészeti Tanácsban, később édesapja munkáját segítette. Saját gyerekei nem lévén szülei halála nagyon megviselte őt, egyedül maradt, befelé fordult, a környezetét egyre inkább elhanyagolta. – Volt, hogy a cigány asszonyok mostak rá, azok vittek neki meleg ételt anélkül, hogy pénzt kértek volna érte – mondja egy helyi férfi. Azt asszony gyilkosát, T. Dávidot sokan zűrös figuraként festették le, aki alkalmi munkákból tartotta el két gyerekét, de gyakran nyúlt az italhoz, drogokhoz: áldozatát ismerte, a nő többször s kisegítette pénzzel. Vélhetően január 31-én is emiatt ment be hozzá, benyugtatózva, ittasan pénzt követelve, majd amikor nem kapott, egy karóval agyonverte őt. Mindez okot adott Toroczkai Lászlónak és mozgalmának, hogy a „cigánybűnözés” ellen masírozzanak Sályon. A helyiek szerint a Mi Hazánk helyi aktivistája volt az ötletgazda, aki a tavaly őszi önkormányzati választáson függetlenként ringbe szállt a falut 1983 óta folyamatosan irányító, szintén független Fekete Jánosnéval szemben a polgármesteri címért, de jócskán alulmaradt. 208 szavazatot szerzett a győztes 537 szavazatával szemben. Kerestük őt is, de nem sikerült elérnünk. Fekete Jánosné polgármesternek azonban a rendről más a véleménye: az energikus, szikár, ősz kontyával, elegáns öltözékével és járását segítő botjával feltűnő jelenségnek számító asszonnyal a faluban, az utcán találkoztunk, épp a cigány nemzetiségi önkormányzat elnökével egyeztetett arról, hogyan kellene megnyugtatni az óvodásokat és a kisiskolásokat a vasárnapi események után. Először ódzkodott attól, hogy válaszoljon – mert szerinte az újságírók mostanában kiferdítik a szavait –, de aztán meglehetős vehemenciával és itt-ott keresetlen szavakkal kel ki a falujában grasszáló szélsőjobboldali tüntetők ellen. Ítélkezni azonban, teszi hozzá, csak a Jóistennek van lehetősége, ezért ő maga udvarias hangulatú levélben fogalmazta meg véleményét, amelyet úriasszony módjára nem a Facebookon kürtölt világgá, hanem postán küldött el Toroczkai Lászlónak, miheztartás végett.
A gyilkosság helyszíne. A romák is elítélték a bűncselekményt
Fotó: Béres Márton / Népszava

Simicska Lajosék változtattak egyetlen cégük tevékenységén

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.02.19. 07:17

Fotó: Németh András Péter
A miniszterelnök egykori barátja és szövetségese, a G-nap után kegyvesztetté vált Simicska Lajos egyetlen céget tartott meg, a Hárskúti Mezőgazdasági Zrt.-t. Ez eleinte egy kis vállalkozásnak tűnt, de aztán jelentős tőkeemelést hajtottak végre a juh- és kecsketenyésztéssel foglalkozó társaságnál. Nemrég azonban változtattak a főtevékenységén - vette észre a 24.hu. A portál azt írja, hogy Simicskáék tavaly év végén a kecsketenyésztésről átálltak a lótenyésztésre. A Hárskúti Mezőgazdasági Zrt. tulajdonosa  Simicska Lajos és felesége, Pusztai Zsuzsanna. A cég a 2018-as beszámolója szerint egyébként 59 millió forint veszteséget termelt.

Giro: se engedély, se támogatás

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2020.02.19. 06:35
Célvonal már van
Fotó: Varga György / MTI
Még nem határozták meg a májusi verseny pontos útvonalát sem.
Egyelőre a szükséges engedélyeket sem kapta meg a Giro d’Italia kerékpárosverseny a fővárosi önkormányzattól – értesült a Népszava. A hatósági engedélyeket, köztük a fővárosi területekre vonatkozó közterület-használati jogosultságot az új, hatályos szervezeti és működési szabályzat alapján a főjegyző adja ki. Az eljárás meg is kezdődött, de a rendezők még számos dokumentumot, köztük a verseny helyszínrajzát sem mutatták be – válaszolta a Népszava kérdésére Gy. Németh Erzsébet kultúráért felelős főpolgármester-helyettes. A támogatás kérdése viszont eldőlt. Bár a Népszava korábbi értesülése szerint a kormány több száz millió forintra számított Budapesttől, a fővárosi önkormányzat idei költségvetésébe nem tervezték be a nemzetközi kerékpárosversenyt. A budapestieknek fontos ez a rendezvény, ezért támogatják a megszervezését, de a főváros tartja magát ahhoz, hogy csak olyan megállapodást ír alá, ami nem jár pluszköltségekkel a város lakói számára. Fontosak a nemzetközi sportversenyek, de legalább ennyire fontosnak tartjuk azt is, hogy ez egyetlen fillérjébe se kerüljön a fővárosiaknak – erősítette meg Gy. Németh Erzsébet.

A szervezőknek tehát bele kell férniük a 7,8 milliárdos keretösszegbe. Révész Máriusz, az aktív Magyarországért felelős kormánybiztos lapunknak korábban azt mondta, ez nem lesz egyszerű fel­adat, mivel az összeg nagyobb része az olasz szervezőknek jár, akik Budapestre szállítják a csapatokat, s egyebek mellett az elszállásolásukról, ellátásukról, a médiáról és a verseny szakmai hátteréről is gondoskodnak. Most viszont úgy fogalmazott, hogy valójában nem is számítottak pénzügyi támogatásra a fővárostól.
A hazai szervezőcsapatnak az előzetes ütemterv szerint január végéig kellett volna meghatároznia a verseny fővárosi szakaszának pontos útvonalát, de ez még nem sikerült. Az eredetileg tervezett és az olasz szerzőkkel egyeztetett útvonalból várhatóan kimarad a pesti alsó rakpart- Margit- Fő utca Ponty utca hurok és a versenyzők a Széchenyi térről egyből átmennek a Lánchídon. A változtatás okát nem részletezte Révész Máriusz kormánybiztos, de a Népszava más forrásból úgy értesült, hogy Kövér László házelnöknek támadt kifogása a Parlament előtt bonyolított biciklis verseny ellen. Az új útvonalra egyébként a főváros közlekedésszervezői is nagyon kíváncsiak, mivel a verseny hétvégéjén – más sportprogramok miatt – várhatóan jelentős forgalomkorlátozásokat kell bevezetni. Akkor rendezik ugyanis Budapesten a női kézilabda Final Fourt, az Európa futást, sőt másnap kezdődik az úszó EB is. Révész Máriusz korábban felvetette, hogy arra a hétvégére érdemes lenne ingyenessé tenni a fővárosi közösségi közlekedést, ahogy ezt más nagyvárosok teszik. Csakhogy ez jelentős bevételkiesést okozna Budapestnek, mint ahogy az az ötlet is, hogy a belvárostól távolabb kialakított parkolókból ingyen hozzák be a nézőket. A kormánybiztos most ismét megerősítette, hogy ebben továbbra is számítanak a fővárosra. A külföldi példák mellett Szegedet említette, ahol a kajak-kenu világbajnokság alatt a városon kívül kialakított ideiglenes parkolókból buszokkal szállították be a nézőket. A Giro május 9-én Budapestről indul majd, első három szakaszát Magyarországon rendezik. A városvezetés egyetért abban, hogy Budapestnek óriási lehetőséget jelent a Giro: gyakorlatilag egy turistafilm forog a fővárosról, így sokan kedvet kaphatnak egy városlátogatáshoz.