Jukosz-ügy: 50 milliárd dollár kártérítésre ítélték Oroszországot

Moszkva nem törődik bele, hogy Hágában úgy ítélték, az olajvállalat kisajátítása miatt fizetnie kell a volt részvényeseknek, fellebbezni fog.

A hágai fellebbviteli bíróság kedden érvénytelenítette az első fokú bíróság 2016-os ítéletét, és helybenhagyta az ugyancsak holland fővárosban működő Állandó Választottbíróságnak (PCA) azt a 2014-ben meghozott határozatát, amely

A PCA 2014-ben kötelezte Oroszországot 50 milliárd dollár megfizetésére a Jukosz volt részvényesei, a Yukos Universal Ltd, a Hulley Enterprises Ltd és a Veteran Petroleum Ltd számára. Úgy találták, orosz tisztviselők szándékosan manipulálták a jogrendet azért, hogy a Jukoszt csődbe vigyék, derül ki a BBC összefoglalásából. A bírók szerint Moszkvának a Jukosszal szembeni fellépése megsértette az Energia Charta Egyezményt, amelyet orosz részről ha nem is ratifikáltak, de aláírtak. Oroszország azzal az indokkal fellebbezett, hogy nem alkalmazhatók ellene egy olyan nemzetközi dokumentum rendelkezései, amelyeket a saját törvényhozása utólag nem hagyott jóvá.

Három hónapon belül a holland legfelsőbb bírósághoz fog fellebbezni az orosz igazságügyi minisztérium - közölte válaszként annak jogi képviselője. Andrej Kondrakov úgy érvelt, Oroszország eleve nem egyezett bele a választottbírósági eljárásba. Szerinte a Jukosz volt részvényesei nem voltak jóhiszemű befektetők, akik álláspontja szerint a cég eszközeit törvénytelen úton, egyebek között összeesküvés és hivatalos személyek megvesztegetése révén szerezték meg. A volt többségi tulajdonosok Kondrakov szerint adócsalást, törvénytelen tőke-kimenekítést és pénzmosást követtek el. Az orosz állam jogi képviselője hangsúlyozta, hogy a hágai fellebbviteli bíróság ítélete ellentétes az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) 2011. szeptember 20-i, a Jukosz kontra orosz állam ügyben meghozott állásfoglalásával, amely elvetette, hogy Moszkva megsértette volna az Emberi Jogok Európai Egyezményének 18. cikkét, valamint azokat a vádakat, hogy az orosz hatóságok politikailag motivált és elnyomó természetű üldöztetésnek tették ki az olajvállalatot vagy hátrányos megkülönböztetésben részesítették volna. Az orosz igazságügyi tárca sajtóosztálya közölte, hogy

A Kreml vesztett, bebizonyosodott, hogy a Jukosz megszerzése nem adóügyről szólt, hanem politikai ellenfelek elintézéséről - kommentálta a bírósági döntést a vállalat korábbi főrészvényese, Mihail Hodorkovszkij. Hodorkovszkij a privatizációk alatt, a 90-es évek közepén szerezte meg a Jukosz állami olajvállalat ellenőrző részvénycsomagját. Valaha Oroszország leggazdagabb emberének számított, 1992–1993 között energetikai és üzemanyagügyi miniszter is volt, de tíz évet töltött börtönben, miután összeütközésbe került Vlagyimir Putyinnal. 2003-ban letartóztatták, majd adóelkerülés és sikkasztás címén 14 év szabadságvesztésre ítélték. Elemzések szerint Hodorkovszkij őrizetbe vétele és olajvállalatának feldarabolása fordulópont volt abban a folyamatban, amelynek során Putyin kormányzata ellenőrzése alá vonta az orosz olajágazatot, és egyre határozottabban lépett fel a nemzetközi porondon. Az orosz államfő a komoly politikai ellenlábasának számító volt olajmágnást 2013-ban kegyelemben részesítette. Ezután Hodorkovszkij nyugatra, Svájcba távozott, ahonnan továbbra is támadja Putyint és a Kreml politikáját. Az orosz hatóságok 2015-ben azzal vádolták meg Hodorkovszkijt, hogy köze volt Vlagyimir Petuhov nyeftyejuganszki polgármester meggyilkolásához és a Jevgenyij Ribin vállalkozó ellen elkövetett merényletekhez. A volt oligarcha ellen Moszkva nemzetközi körözést rendelt el. Hodorkovszkij 2017 áprilisáig a Nyitott Oroszország elnevezésű ellenzéki szervezet elnöke volt.