Előfizetés

És tényleg Günther Oettingert nevezte ki a Nemzeti Tudománypolitikai Tanács élére Orbán

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.02.19. 09:19
Günther Oettinger költségvetési biztos közölte, hogy a kohéziós alapok elosztásának pontos számítási módszeréről szóló javaslatu
Fotó: AFP
Megjelent a Magyar Közlönyben a miniszterelnöki határozat a Nemzeti Tudománypolitikai Tanács tagjainak kinevezéséről. A testület társelnökének Günther Oettingert, az Európai Bizottság volt biztosát nevezte ki három évre Orbán Viktor. Ami nem kis meglepetés. Oettinger az Európai Bizottság energiaügyi, költségvetési és digitális gazdaságért felelős biztosa is volt. Egyebek mellett hozzá tartozott a paksi bővítés ügye is az EU-ban, de ezzel nem volt gond, mert nagy híve a fosszilis energiahordozóknak és az atomenergiának. Komoly felhördülést keltett, amikor kiderült, hogy 2016-ban egy különlegesen jó orosz kapcsolatokkal rendelkező német üzletember magángépén repült Budapestre egy Orbánnal való találkozóra. A tanács tagjai:
  • Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke
  • Jakab Roland, az Ericsson Magyarország Kft. regionális igazgatója
  • Krausz Ferenc, a Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója
  • Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke
  • Orbán Gábor, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója
  • Pakucs János, a Magyar Innovációs Szövetség tiszteletbeli elnöke
  • Varga Mihály pénzügyminiszter
  • Világi Oszkár, a MOL Nyrt. Csoportszintű Innovatív Üzletágak és Szolgáltatások ügyvezető igazgatója
  • Závodszky Péter nyugalmazott egyetemi tanár
Megbízatásuk 2020. február 5-i hatállyal három évre szól.   A 11 tagú tanács létrehozásáról a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeteinek einstandolásakor döntöttek, amikor az akadémiai kutatóhálózatot áttették az újonnan létrehozott Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz. A tanács döntő szerepet kap a kutatás-fejlesztési és innovációs stratégia véglegesítésében, illetve a pénzügyi alapok felhasználásának meghatározásában, elnöke pedig Palkovics László innovációs és technológiai miniszter. A magyar tudományos élet így jelentős kormányfelügyeletet kapott.

Ösztöndíjjal toboroznak új ápolókat

D. A.
Publikálás dátuma
2020.02.19. 08:25

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Versenyt fut az idővel az egészségügyi kormányzat: a népesség öregedésével egyre nagyobb szükség lenne ápolókra, ám az ezzel foglalkozók ma is túl kevesen vannak, illetve azok is rohamosan öregszenek.
A helyzet kezelésnek egyik eszköze a képzési ösztöndíj, amiről a kormányban úgy vélik, hogy az az orvosok esetében is bevált. Ennek következtében az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) „Ápoló leszek” címmel immár ötödjére hirdette meg a nővér képzést választóknak az uniós forrásból finanszírozott ösztöndíj-programot. A sikeres pályázók havi 40 ezer forint támogatást kaphatnak, amennyiben a közepesnél jobb a tanulmányi eredményük. A támogatás további feltétele, hogy az érintetteknek közfinanszírozott intézményben legalább annyi ideig kell dolgozniuk, mint amennyi ideig az ösztöndíjat kapták. Eddig öt ösztöndíjas ciklus zárult le, és 3117 diákkal kötöttek szerződést, a végzettek közül pedig 785 ápoló már el is helyezkedett. Arról, hogy milyen nagy szükség van e területen a friss munkaerőre Páva Hanna, az ÁEEK főigazgató-helyettese hivatala saját kutatásának adataival érvelt. Eszerint az egészségügyben aktív munkavállalóként jelenleg mintegy 107 ezer ápoló dolgozik. Az ellátórendszer optimális működtetéséhez 5200 szakdolgozó hiányzik. Az egyik legfőbb probléma a pályaelhagyás. Például 2013–2018 között kilencezerrel csökkent a már tapasztalt, de még nagy munkabírású, 35 év feletti korosztály létszáma. Hasonlóan aggodalomra ad okot, hogy míg az 1980-as, 1990-es években végzett ápolók több mint fele a szakmájában dolgozik, a 2000 és 2009 közötti évfolyamoknak csak alig egyharmada maradt a pályán. A 2010–2017 között végzetteknek is csak a 42 százaléka dolgozik ápolóként, a többiek vagy el sem helyezkedtek a pályán, vagy elhagyták azt. Páva Hanna hozzátette: leginkább a középfokú végzettségű, közvetlenül a betegágy mellett dolgozó ápolókból van hiány. A feladatra szinte minden megyében keresnek szakembert.  A legrosszabb helyzetben a fővárosi betegellátók vannak, itt csak az állások 73 százalékát tudják betölteni. A főváros mellett főként Baranya megyében és Sopron környékén jelentős az ápolóhiány. Kedvezőbb a helyzet az Észak-magyarországi megyék kórházaiban, ahol ez a mutató 90 százalékos. A létszámhiány okaként a felmérésben részvevők még mindig az alacsony béreket, a túlzott munkaterhelést említették.

Előnyben az elmaradott kerületek

A kormány és a Fővárosi Önkormányzat között korábban létrejött megállapodás értelmében összesen 50 milliárd forint központi költségvetési támogatást kap Budapest az egészségügy fejlesztése érdekében - emlékeztetett közös sajtóközleményében Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Karácsony Gergely főpolgármester. A főváros által javasolt alapelv szerint az első évben 2 milliárd forintot fordítanak a daganatgyanús és nagydiagnosztikai MR- és CT-vizsgálatokhoz kapcsolódó várólisták megszüntetésére, 8 milliárd forintot pedig a kerületek között osztanak szét a járóbeteg ellátás színvonalának emelésére. A közlemény szerint a pénz szétosztásakor előnyben részesülnek azok a kerületek, amelyekben az utóbbi időszakban kevesebb volt az egészségügyi fejlesztés, illetve ahol az egészségügyi létesítmények sok embert szolgálnak ki.

Elnök nélkül a szakképzési hivatal

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2020.02.19. 07:50

Fotó: Népszava
Kucsák Lászlót egy év után leváltották, helyére pedig még nem sikerült megtalálni azt a személyt, aki „hozzáértőbben” irányíthatná az intézményt.
A szakképzési rendszer átalakításának küszöbén nincs vezetője a terület elsőszámú államigazgatási szervének, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalnak (NSZFH) – értesült a Népszava. Az eddigi elnököt, a fideszes Kucsák Lászlót egy év után leváltották, helyére pedig még nem sikerült megtalálni azt a személyt, aki „hozzáértőbben” irányíthatná az intézményt. Forrásaink szerint Kucsák NSZFH-elnöki munkájával nem voltak elégedettek a kormányban, a szakképzés tervezett reformja „túl nagy falat” lett volna neki. Ezt támasztja alá az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) lapunk megkeresésére küldött tájékoztatása is. Mint írták, „az erősebbé, rugalmasabbá és gyakorlatiasabbá váló szakképzés személyi változást tesz szükségessé az NSZFH-nál is”. Hozzátették: az új vezetőről a későbbiekben születik döntés, az átmeneti időszakban az elnöki feladatokat a szakmai elnökhelyettes látja el. Az NSZFH szakmai elnökhelyettese Magyar Zita, akit szakmai körökben Pölöskei Gáborné szakképzésért felelős helyettes államtitkár jobbkezeként – és lehetséges elnökjelöltként is – emlegetnek. Ugyanakkor forrásaink szerint Magyar elnöki székbe ültetését nem támogatja Palkovics László innovációs miniszter – az elnökhelyettes 2018 májusa és Kucsák 2019. januári kinevezése között (ahogy most is) csak „helytartóként” irányíthatta a hivatalt. Az ITM mégsem bíz semmit a véletlenre: a minisztérium által kidolgozott új szakképzési törvénnyel és annak végrehajtási rendeletével több fontos feladatkört is elvettek az NSZFH-tól, és egy újonnan létrehozott állami cégnek, az Innovatív Képzéstámogató Központ (IKK) Zrt-nek adtak át. Így a szakképzésben az IKK Zrt. (amelynek működési feltételeit jelenleg semmilyen jogszabály nem szabályozza) felel például a pályaorientációért, a minőségbiztosításért, a tankönyvekért, tananyagokért, valamint kutatás-fejlesztési feladatokért, s így jelentős mennyiségű uniós forrásokért is. Arra a kérdésünkre, hogy mi szükség volt az NSZFH mellett az IKK Zrt. létrehozására, azt ITM azt válaszolta: „míg az NSZFH az állami fenntartású intézmények középirányítói szervezete, az Innovatív Képzéstámogató Központ a teljes szakképzési és felnőttképzési területnek biztosít innovatív háttértámogatást”.