Mindez nehéz, szinte lehetetlen feladatnak ígérkezik. A brit kilépés nagyjából 60 milliárd eurós lyukat ütött a büdzsén, és ezt egyes, úgynevezett nettó befizető tagországok (többek között Németország, Dánia és Ausztria) nem szeretnek betömni. Az Ursula von der Leyen vezetésével felálló Európai Bizottság mindeközben ambiciózus célokat tűzött ki, amelyek új költségvetési prioritásokat teremtettek - például a klímaváltozás elleni küzdelem fokozását.
Michel (és bizonyos szempontból a Bizottság) javaslatának nem sikerült a kettőt egyensúlyba hoznia: szerény költségvetést társított a nagyra törő tervekhez. A Tanács elnöke által előterjesztett 1094 milliárd eurós büdzsé-tervezetet a nettó befizetők így is sokallják, más országok, köztük Franciaország, Olaszország és Spanyolország pedig kevesli.
Az állam és kormányfők találkozóján azonban nem csak a kassza mérete, hanem annak kiosztása körül is vitákra lehet számítani - egyes tagállamok azt szeretnek kicsikarni, hogy több jusson a fejletlenebb régiók felemelkedését segítő kohéziós forrásokra, míg mások az agrártámogatások aranyát növelnék a költségvetésben. A tárgyalásokon az is fontos kérdés lesz, hogy ki mennyit vihet haza a kofferekben a klímavédelmi intézkedések fedezésére létrejövő “méltányos átmenetet szolgáló alap”-ból.
Szinten hosszas alkudozás várható a magyar kormányt legérzékenyebben érintő kérdésben, a kohéziós források jogállamisági kritériumokhoz kötését illetően. A nettó befizetők szeretnék megakadályozni, hogy a fejlesztésre szánt pénzek a korrupt politikai vezetőkkel közeli kapcsolatot ápoló üzletemberekhez kerüljenek. A bizottság a költségvetési javaslatában saját hatáskörben dönthetett volna a pénzcsapok leállításáról, amelyet csak a tagállamok minősített többsége tudott volna felülírni. Michel előterjesztése azonban kisebb szerepet bízna a bizottságra, amely csak javaslatot tehetne a finanszírozások leállítására, a végső szót a tagállamok mondhatnák ki, minősített többséggel. A magyar és a lengyel kormány azonban - a számukra kedvező változtatás ellenére is tiltakozik a jogállamisági kritériumok bevezetése ellen.
Mindezek fényében Brüsszelben éjszakába nyúló vagy akár napokig is elhúzódó csúcsértekezletre számítanak. Egy esetleges megállapodás pedig csak részsiker lenne Charles Michelnek, hiszen a költségvetést meg az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagyni. Márpedig az EP egy ambiciózusabb, 1324 milliárd eurós büdzsét javasolt. A Népszava - az Európai Újságírók Szövetségének köszönhetően - az elmúlt napokban meghallgathatta a parlament több befolyásos képviselőjét is, akik egytől-egyig azt közölték: a jelenlegi formában az EP nem fogja megszavazni az EU költségvetési tervezetet.
