Fazakas Szabolcs: Nagy csata várható az uniós büdzséről

Publikálás dátuma
2020.02.20. 07:00

Fotó: Jani Martin
Most még megjósolhatatlan mikor fogadják el a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló uniós költségvetést. Az állam- és kormányfők leginkább a befizetések mértékén vitáznak - mondta Fazakas Szabolcs korábbi miniszter, volt uniós parlamenti képviselő.
Az új költségvetés elfogadása előtt érdemes számvetést készíteni, a belépésünk óta eltelt másfél évtizedben mekkora uniós támogatáshoz jutottunk? Mint az Európai Számvevőszék egykori tagja elég pontos számokkal szolgálhatok, ez az összeg elérte a nettó 50 milliárd eurót, hozzávetőlegesen a 15000 milliárd forintot. A támogatás különösen a 2008-2009-es gazdasági világválságot követően volt létfontosságú hazánk számra. Ezekből valósult meg a magyarországi fejlesztések 80-90 százaléka. Ugyanakkor vannak olyan vélemények is, hogy az uniós támogatások igazi nyertesei a nettó befizető országok vállalatai, Magyarország esetében a német cégek voltak. Elég csak a különböző útépítő vállalkozásokra utalni, ahol az volt a jellemző, hogy az általuk kivitelezett beruházások uniós támogatásokból valósultak meg. Orbán Viktor újabban gyakran kér tiszteletet hazánknak az Európai Uniótól. Korábban enélkül is volt respektje Magyarországnak. Hogy látja? Amióta Magyarország 2004-ben belépett az európai országok közösségébe két hétéves uniós költségvetésről történt döntés, a jelenlegi ennek az évnek a végén zárul. Mielőtt a számunkra első, 2007-ben indult ciklust elfogadták - Magyarországot akkor valóban nagy tisztelet övezte - engem, mint európai parlamenti bizottsági elnököt ért az a megtiszteltetés, hogy részese lehettem annak az 50 tagú testületnek, amely ezt a költségvetést előkészítette. Akkor nemcsak a költségvetést, és ezen belül a minket megillető támogatás összegét dolgoztuk ki, hanem egyben az új országok számára fontos felhasználási feltételeket is. Nagy viták árán sikerült elérnünk, hogy a kétéves elszámolási időt három évre bővítsék. Az önrészesedés mérséklése mellet azt is eredményként könyvelem el, hogy bár a régebbi tagok között volt némi ellenállás, de végül az áfát is beszámították a visszatérítésére nem jogosult önkormányzatok számára. Ha ez nem történik meg, akkor például egy híd megépítése a nálunk kiugróan magas 27 százalékos áfa miatt - az önrészesedést is figyelembe véve -, az önkormányzatok számára lehetetlenné vált volna.    Hazánk kedvező elbírálásához minden bizonnyal hozzájárult az is, hogy több, nálunk gazdaságilag  fejletlenebb ország akkor még nem volt az Európai Unió tagja. Valóban, az, hogy Románia és Bulgária, majd Horvátország csak később csatlakozott az Európai Unióhoz viszonylag előnyösebb helyzetet teremtett a számunkra. Így jelentős összeget sikerült a felzárkózásunkat szolgáló kohéziós és regionális támogatás céljára elérni. Ha azt is figyelembe vesszük, hogy Nagy-Britannia 2020. február 1-jén távozott az Európai Unióból, akkor egyértelműen meg lehet állapítani, hogy most Magyarország helyzete a várható támogatások szempontjából nem annyira kedvező, mint amilyen az előző két ciklus alatt volt, hiszen a brexittel az Európai Unió harmadik legnagyobb befizetője lépett ki.    A Nagy-Britannia távozásával kiesett összeget miképpen lehet pótolni?  Az előző uniós parlamenti ciklus pénzügyi biztosa Günther Öttinger azt javasolta, hogy felezzék meg a veszteséget, azaz a felével csökkentsék a költségvetést, a másik felét pedig a bennmaradó tagállamok pótbefizetéssel térítsék meg. Ez az ötlet azonban nem kapta meg a szükséges támogatást. Az a kohézió barátainak elnevezett, 17 tagú csoport - benne Magyarország is -, amelyek a legtöbb pénzt kapják Brüsszeltől,- kijelentették, hogy ők hajlandók megemelni befizetéseiket, ha ezáltal biztosíthatják a korábbi támogatásokat, de a nettó befizetők elutasították a pótbefizetés gondolatát. Vagyis ez a pótbefizetés ezek szerint elmarad. Emellett az Európai Uniónak egyre több, égetően fontos új kihívással is szembe kell néznie. Az előző költségvetés elfogadása óta egyre sürgetőbbé vált a klímavédelem, és az új védelmi politika is többe kerül, hogy csak néhány dolgot említsek. Az éves költségvetésből 20 milliárd eurót ezekre az új prioritásokra kellene fordítani. Ezt nem a régi, bevált politikák - kohézió és az agrártámogatások - lefaragásával hanem új források bevonásával kellene biztosítani.  Miképpen tudja finanszírozni Brüsszel a programokból eredő többletterheket? A karbonsemlegességre való átállás miatt Lengyelország, de a többi között Magyarország is külön támogatási igényt jelentett be. Emellett a bevándorlással és a terrorizmus elhárításának a kérdésével is foglalkozni kell. Azt, hogy miből lehet ezt biztosítani, azt igazából még mindig nem tudjuk. Az igazság az, hogy a kiadások növelésének szükségességében általában egyetértenek a tagállamok, de hogy ezt honnan teremtsék elő, arról ez nem mondható el. Sajnos az Európai Unió költségvetése az Alapszabály értelmében nem lehet deficites, pedig a világ minden pénzintézete szívesen finanszírozná ezeket a kiadásokat. Vannak tagállamok, amelyek úgy vélik, azért mert költségvetési ciklus közben lettek az Unió tagjai, igényt tarthatnak a korábban elmaradt támogatásokra. Ezek mire számíthatnak? A Romániáról, Bulgáriáról és a mediterrán térség országairól van szó, melyek most szeretnének a korábbiaknál több támogatáshoz jutni, amit a bizottság előterjesztése figyelembe is vesz. Így hazánk, a V4-kel és a balti államokkal együtt arra számíthat, hogy az előző költségvetési ciklushoz képest több mint 20 százalékkal csökkenhetnek támogatások, ami nagyon fájdalmas lehet. Ezt véli a magyar kormány "büntetésnek", emiatt is kér "több tiszteletet", fair elbánást.    Milyen javaslatok hangzottak el az új gazdasági ciklus költségvetéséről? Az Európai Bizottság a bruttó nemzeti termék (GNI) 1,1 + százalékára rúgó befizetésre tett javaslatot, úgy, hogy ennél magasabb arányt is el tud fogadni, ha az alatta marad az 1,2 százaléknak. Az Európai Parlament azonban a befizetést minimum 1,2 százalékra szeretné emelni. Az Európai Tanács tavaly 1,07 százalékot terjesztett elő, de egyes tagországok - köztük Magyarország - szerint 1,2-1,3 százalék is elképzelhető. A nettó befizetők természetesen a minél kisebb összegre törekszenek. Németország, Ausztriával, Hollandiával, Dániával és Svédországgal karöltve az 1 százalékhoz ragaszkodik. Nagy csata várható, hiszen a különbség hatalmas, éves szinten 20-30 milliárd eurót kitevő összeg.     Az új büdzsé elfogadása máris késésben van. Mit lehet tenni?  A tervezés már 2018-ban megkezdődött, ezért most már sokkal előbbre kellene tartani, ahhoz, hogy az új költségvetés a jövő év január 1-én életbe lépjen. A korábbi gyakorlat szerint az egyeztetésre és a végleges költségvetés elfogadására általában kilenc hónapnak elegendőnek kellett volna lennie, de ez most részben a brexit, részben az új Európai Bizottság hivatalba lépése miatt nem sikerült. Az uniós állam- és kormányfők által alkotott Európai Tanácsban a költségvetésről csak egyhangúan lehet dönteni, ami korántsem lesz könnyű, a legkülönfélébb érdekeket kell összeegyeztetni. Ha valamelyik ország megvétózza, akkor nincs költségvetés, vagyis jelentős kompromisszumkészségre van szükség. Az idő már csak azért is sürgető, mert az uniós költségvetésre építve kell a különböző, jövő januárban induló programokat elfogadni, vagyis arra lenne szükség, hogy az Európai Parlament idén szeptember-októberben rábólinthasson az új büdzsére. A magyar kormány az alapos megfontolás híve.    Mi történik, ha nem sikerül a költségvetést elfogadni? Akkor az uniós alkotmány értelmében a jelenlegi éves költségvetésnek 1/12-vel számolnak minden hónapban. Így azonban nem lehetne indítani és megvalósítani a hosszú távú elképzeléseket. Ezért is lenne szükség arra, hogy a csütörtök este kezdődő rendkívüli csúcson, ha nem is végleges, de jelentős előrelépést érjenek el a tagországok állam- és kormányfői. Ezt a rendkívüli kihívást figyelembe véve nem is adtak meg záródátumot, azaz a tárgyalások addig folytatódnak, míg nem hoznak olyan eredményt, amit az elfogadás reményeben lehet az Európai Parlament elé terjeszteni.   

Fazakas Szabolcs

A 72 éves közgazdász Horn Gyula kormányának ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi minisztere volt. Ilyen minőségében az Országos Atomenergia Bizottság elnöki tisztét is betöltötte 1998-ig. Volt az osztrák állami ipar magyarországi vezérképviselője, illetve a Daimler Chrysler autóvállalat képviselet-vezetője 1998–2002-ig, majd több bank és cég igazgatótanácsi tagjaként vagy elnökeként is dolgozott. 2002 után tagja volt az Országgyűlés szocialista frakciójának, az Interparlamentáris Unió magyar nemzeti csoportjának pedig elnöke. 2004-ben beválasztották az Európai Parlamentbe, ahol 2006-ig a Költségvetési Ellenőrző Bizottság elnöke, majd 2009-ig a Parlament elnökségének tagja. 2010 és 2016 között Európai Számvevőszék tagja volt. Jelenleg a Magyar Közgazdasági Társaság Európai Uniós Szakosztályának elnöke.

Szerző

Már több az egyéni vállalkozó, mint a cég

Publikálás dátuma
2020.02.19. 22:15

Fotó: Shutterstock
Már több mint 530 ezer egyéni vállalkozás működik Magyarországon: ez a szám 16 év után újra meghaladja a társas vállalkozásokét - írja az Opten.
Rekordszámú, közel 88 ezer új egyéni vállalkozás indult az elmúlt egy év során - közli az Opten. Így számuk összesen 530 ezer, ami szintén minden idők legmagasabbja. Pertics Richárd, az Opten elemzője ez mérföldkőnek értékeli. A társas vállalkozások a 2010-es évek eleji szigorítások nyomán jóval átláthatóbbá váltak, a felelősségi körök letisztultak, alapításuk felelősségteljesebbé és összetettebbé vált. Ez népszerűségük visszaesésével járt. Az egyéni vállalkozás alapítása viszont egyszerűbbé vált, aminek a KATA nevű adózási forma is komoly lökést adott. A harmadik okot Pertics Richárd a korosztályok közötti különbségben látja. Jelenleg mind a vállalkozások, mind az alkalmazottak derékhadát az 1960-1979 között született X generáció alkotja. Az újonnan induló vállalkozások viszont egyre népszerűbbek az Y és a Z nemzedék körében. Ennek egyik oka, hogy a fiatalok kevéssé gondolnak a nyugdíjra - véli az Opten elemzője. Változatlanul magas a törlések 10 százalékos, a többi vállalkozási formánál magasabb törlési aránya. Ennek oka lehet, hogy a körben sokan nem terveznek hosszú távra, viszonylag könnyű a megszüntetés és az alapítás - véli az elemző. Ilyen magas szám esetén viszont már megjelennek a hátulütők is. Az eleve elaprózódott cégállománynak, tőkeellátottságnak nem feltétlen tesz jót a sok egyéni vállalkozó. Ráadásul a KATÁ-t egyes nagyobb vállalkozások - kevéssé szabályos módon - a munkaviszony kiváltására használják. A jelenségre már az adóhatóság is felfigyelt, így e tekintetben ellenőrzések is várhatók. Viszonylag sok, mintegy 80 ezer a tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozó is. Ez szintén arra utal, hogy a magánszemélyek jelentős része csak átmenetileg használja ezt a vállalkozási formát. Országos átlagban 60 százalék körüli az egyéni vállalkozások összesen belüli aránya. A legmagasabb az érték Békés, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Bár mennyiségben Budapest és Pest megye nyer, arányuk itt a legalacsonyabb. Ágazati bontás szerint a legnépszerűbb az egyéb tevékenység, majd az oktatás, a pénzügy, a művészet a legnépszerűbb. Szám szerint viszont a tanácsadás, az építőipar és a kereskedelem a viszi a prímet.
Szerző

337,21 forinton az euró

Publikálás dátuma
2020.02.19. 19:59

Fotó: Népszava
Gyengült a forint szerdán a főbb devizákkal szemben a bankközi devizapiacon.
Az euró jegyzése a kora reggeli 335,51 forintról 337,21 forintra emelkedett este hat órára. A forint történelmi árfolyammélypontját a múlt héten szerdán érte el az euró 340,37 forintos jegyzésén. A dollárt a kora reggeli 310,86 forint után este hatkor 312,42 forinton jegyezték. Nap közben a legmagasabb jegyzés 312,48 forint volt, megközelítve a dollár valaha elért legmagasabb jegyzését, a múlt hét csütörtöki 312,95 forintot. A svájci frank is erősödött a forinttal szemben, jegyzése 316,15 forintról 317,58 forintra ment fel. A svájci frank öt éve, a 2015 januári 333,01 forinton érte el a legmagasabb jegyzését.
Szerző