Felerősödtek a találgatások, hogy kilép-e e Fidesz az európai konzervatívok soraiból, miután Orbán Viktor a felfüggesztett magyar tagpárt vezetőjeként háromoldalas memorandumban sürgeti, hogy húzódjon jobbra a pártcsalád és lépjen szövetségre olyan erőkkel, amelyek tőle jobbra állnak. A lap úgy értékeli, hogy a levél gyújtogatással ér fel, ideértve, hogy összefogást ajánl a törökökkel, az oroszokkal, de még a kínaiakkal is. Továbbá természetes partnernek nevezi az amerikai republikánusokat.
Az EPP idáig a Fidesz tagságára összpontosított, mivel a Bizottság szerint a párt évek óta módszeresen bontja le a jogállamot és a demokráciát. A Bölcsek Tanácsa azt állapította meg, hogy előrelépést nemigen tapasztalni, sőt Orbán egyre tekintélyelvűbb módon irányítja az országot. Legutóbb kiűzte még a CEU-t is. Többen, köztük egy finn EP-képviselő azt követelik, hogy mielőbb zárják ki a magyarokat, mert a fiatal demokraták korrupt, nacionalista és populista pártot alkotnak, egy erős emberrel az élen.
Hírek szerint a háromtagú testületen belül Van Rompuy is azt tanácsolta Tusknak, a Néppárt új elnökének, hogy szabaduljanak meg Orbántól. Ehhez azonban nincs meg a többség. Akik védik, azok azonban nem azért teszik, mert rokonszenveznek vele, hanem mert nem szeretnék, ha meggyengülne a néppárti frakció a riválisokhoz képest. A memorandum azonban ráerősít azokra a feltételezésekre, hogy a Fidesz a kilépésre készül. A filippika lehetne akár Kaczynski keze munkája is. És a PiS vezette frakció bőven lehet a Fidesz új otthona Strasbourgban.
A magyar miniszterelnök igyekszik jobbra tolni az Európai Néppártot és annak elnökét támadja. Vagyis megint ütközik a kereszténydemokrata pártcsaláddal, amikor ideológiai irányváltást sürget memorandumában. Nehezményezi, hogy szerinte az EPP a hatalom megtartása érdekében a liberális oldalhoz igazodik. Továbbá azt is, hogy tétlenül nézi, amint szétesik a schengeni rendszer. Ezen kívül a tömeges migrációban megoldást lát a népesedési gondokra.
Tusknak azt hányja a szemére, hogy az behozta a Néppártba a lengyel belpolitikai vitákat és érdekeket. Orbán, aki szívesen csatározik a liberális demokráciával, az elmúlt években kétségtelenül egyre radikálisabb kijelentéseket tesz. Pl. amikor vasárnap diplomás kommunistáknak nevezte a liberálisokat. Hozzátette, hogy ha azok tanácsait követték volna, akkor ma Magyarország egy kórteremben feküdne, minden végtagjából a Valutaalap és Brüsszel hiteleinek csöve állna ki, és a Soros tartaná rajta a kezét a kölcsönök csapján.
Varga Judit szerint szó sincs arról, hogy a kormány a bírák ellen uszítana, a hatalom egyszerűen csak a véleményét fejti ki. Azon kívül Orbán Viktor úgy akarja megreformálni az igazságszolgáltatást, hogy az jobban megfeleljen a nép igazságérzetének. A helyzet az ellenzőket Lengyelországra emlékezteti, ám a magyar vezetés óvatosabban és ügyesebben csinálja. A tudósító a kormányfő vasárnapi beszéde miatt kereste fel a miniszter asszonyt, miután Orbán azt fejtegette, hogy Soros által támogatott civil hálózat bujtogatja az erőszakos bűnözőket, aminek a vége az, hogy kártérítés címén a magyar emberek zsebéből veszik ki a pénzt. De idetartozik a gyöngyöspatai iskolai szegregáció kárvallottjainak ügye is.
A lap megjegyzi, hogy a „börtönbiznisz” elleni heccelés igazából a hatalom mulasztásairól próbálja elterelni a figyelmet, hiszen minden ígéret ellenére nem épülnek nagy számban új börtönök. A romák körüli vita pedig azzal függ össze, hogy szerkezeti gondok mellett diszkrimináció és rasszizmus is megnehezíti a közösség beilleszkedését. És Orbán itt tudatosan a rasszizmusra játszik rá, amikor azt fejtegeti, hogy csak azok kaphatnak pénzt, akik dolgoznak is. Az igazságügyi miniszter azt mondja, szavatolja a jogállamiságot, és az érintettek hozzájutnak a pénzhez, amint lesz jogerős kúriai ítélet. Hozzátette, hogy a Fidesz elfogadja az Európai Bíróság minden döntését.
Ugyanakkor a strasbourgi Emberi Jogi Bíróságot nem említette, azt viszont győzelemként ünnepli, hogy a testület szerint a tranzitövezetekben nem vonják meg a szabadságot a menedékkérőktől. Az újságíró megjegyzi, hogy Orbán rafinált módon szinte lehetetlenné tette a hatalomváltást, ám a hatalmi ágak megosztása kapcsán idáig nem csapott úgy bele a lecsóba, mint Varsó. Egyébiránt Varga Judit boszorkányüldözésnek tartja a 7-es paragrafus alapján zajló eljárást, amely Magyarország esetében gyengébb lábakon áll, mint a lengyelek kapcsán. Esélye azonban egyiknek sincs.
Budapest azonban gondoskodik arról, hogy ne romboljon le minden hidat a Nyugat felé. Így ejtette a közigazgatási bíróságok ötletét. És olyan jól beszélő, ám vonal hű képviselőket küld a nemzetközi tárgyalásokra, mint amilyen az igazságügyi tárca vezetője is. Ily módon rendre ki tudja védeni a nagyobb botrányokat. Ideértendő, hogy kizárják a Fideszt a Néppártból, ami a jelek szerint középtávon legalábbis lekerül az asztalról. A vörös vonal azonban az, hogy Magyarország nem kérdőjelezheti meg az Európai Bíróság verdiktjeit. Ám éppen itt fenyeget baj, mivel a Bizottság perbe fogta az Orbán-kabinetet a menedékpolitika, valamint a civil társadalmat, illetve a CEU-t sújtó jogszabály miatt. Ha elmarasztaló állásfoglalás születik, az megkérdőjelezi az egész eddigi orbáni politikát. És a kormányfőnek legkésőbb akkor színt kell vallania.
FAZ
Az Európai Néppárt frakcióvezetője vétót helyezett kilátásba arra az esetre, ha a tagországok állam- és kormányfői nem a megfelelő célokat tűzik ki a következő hosszú távú költségvetésben, illetve figyelmen kívül hagyják a jogállami követelményeket. Weber arra hivatkozik, hogy a tavalyi választási kampányban az EU a többi közt erős határvédelmet ígért és a klímavédelem, illetve a kutatás fokozott támogatását helyezte kilátásba. Márpedig ehhez sok pénz, kell, így ő a maga részéről ragaszkodik ahhoz, hogy a tagállamok hozzájárulását emeljék fel a GDP 1,3 %-ra, ahogyan azt az EP javasolta. Hozzáfűzte, hogy ki kell keveredni a nemzeti önzés csapdájából, mert a jövő a tét.
Mint rámutatott, a populisták és Európa ellenségei ellen az a leghatékonyabb módszer, ha olyan büdzsét terjesztenek elő, amely meggyőzi a polgárokat az EU cselekvőképességéről. Ám nem lehet csak úgy, egyszerűen megvágni az agrártámogatásokat, mert akkor ismét jelentős területek szakadnának le. Ugyanakkor Michel ott takarékoskodna, ahol nem kellene. Pl. a védelmi és biztonsági kiadásoknál. De a jogállam is roppant fontos, mind Strasbourg, mind a Néppárt számára. Így a bíróságok és a sajtó függetlensége, továbbá, hogy megkezdhesse működését az Európai Ügyészség. Mindez azért lényeges, hogy ne lehessen közpénzeket elsikkasztani. Csak sajnos, itt Michel túlságosan is figyelembe vette a magyar és a lengyel igényeket – mutatott rá Weber.
„A pénz ára” című kommentár arra figyelmeztet, hogy Magyarország és Lengyelország részére a jövőben csak akkor szabad uniós támogatást adni, ha azok változtatnak irányvonalukon, jelenleg ugyanis számolják fel a jogállamot és túllépnek az EU alapértékein. A mostani csúcson ennek megfelelően sokkal nagyobb a tét, mint a költségvetés, mert a közösség további sorsa és szavahihetősége forog kockán. A viszályt nem lehet a nettó befizetők, illetve déli és keleti kedvezményezettek ellentétére leszűkíteni. Charles Michel a jelek szerint kész arra, hogy lemondjon a jogállam védelmét szolgáló leghatékonyabb eszközről. Vagyis hogy a szubvenciókat a normák betartásától tegyék függővé.
Pedig azt a Bizottság és az Európai Parlament is fontosnak tartaná, tekintve, hogy Máltán, Romániában és Bulgáriában elakadt az igazságszolgáltatás reformja, a magyarok és a lengyelek pedig egyenesen leépítik a jogállamot. Varsónak és Budapestnek nem kell szankcióktól tartania, mert védszövetséget kötöttek. Orbán annyira erősnek érzi magát, miközben áradozik az illiberális demokráciáról, továbbá országában virágzik a korrupció, a médiát viszont megzabolázták, hogy kemény jobbos fordulatot követel az európai kereszténydemokratáktól.
Michel felvizezte az eredeti elképzelést és azt kezdeményezte, hogy a fekete bárányokkal szemben csak kétharmaddal lehessen elrendelni a megtorló intézkedéseket. Ám ahhoz gyakran hiányzik a bátorság, és a végén Budapest és Varsó sok mindent meggátolhat a vétóval. Ám ha az EU a szabályok követését sürgeti a nemzetközi színtéren, akkor ez vonatkozik a saját tagjaira is a maguk háza táján. A német cégek számára fontos, hogy függetlenek maradjanak a bíróságok minden tagállamban. Továbbá Berlinnek a polgárok érdekében mindent el kell követnie azért, hogy a közösségi pénzek ne tűnjenek el kézen-közön. Ha ily módon meg tudja állítani a jogállam lebontását, akkor többet kell beadnia a közös költségvetésbe. Merthogy az unió lényegéről van szó.
A mostani brüsszeli csúcs egyik nagy tétje, hogy sikerül-e megvédeni a jogállamiságot, ám az Európai Tanács elnökének javaslata csak kiélezte a viszályt. A Bizottság ugyanis azt szeretné, ha megvonhatnák a támogatásokat, ha valamely tagállam megszegi a demokratikus előírásokat. Az EP és hat északi tagállam kiáll a kezdeményezés mellett, Magyarország és Lengyelország viszont határozottan elutasítja azt. Ám Michel felvetette, hogy a szankciókat csupán minősített többséggel lehessen elrendelni, ami gyakorlatilag kivitelezhetetlen. Vagyis az egész jogállami mechanizmus kudarcra volna ítélve.
További vitaforrás, hogy tegyék-e rugalmasabbá a felzárkóztatási alapok felhasználását. A Költségvetési Ellenőrzési Bizottság CSU-s elnök asszonya, Hohlmeier a szigor mellett van, mondván, hogy ha a takarékoskodás a jelszó, akkor gondoskodni kell arról, hogy egyesek ne vághassanak zsebre akár 500 millió eurót is a szerkezeti és agráralapokból. Pl. kőgazdag oligarchák. Ilyenformán fokozottan az érintettek körmére kell nézni, és alacsonyabban kell meghúzni a kifizetések felső határát.
Az erős jogállami mechanizmus hívei nem adták fel a küzdelmet, így kérdés bizonyosan felmerül ma Brüsszelben. Egy magas rangú illetékes azt közölte, hogy mindenképpen olyan rendszert akarnak, amely nem fogatlan, sőt, nagyon is vannak fogai. Mindenesetre több nyugati és északi kormányi is jelezte, hogy azt szeretnék, ha a támogatási alapokat a jogállam tiszteletben tartásához kötnék. Magyarország és Lengyelország viszont azon van, hogy ha életbe is lépne az új szabályozás, az a lehető legvértelenebb legyen. Amit Michel bedobott, az sokkal gyengébb, mint amit sok nyugati tag, de maga a Bizottság is felvázolt, meg nehezebb is lenne beindítani az eljárást. A lengyel vezetés óvatosan üdvözölte az Európai Tanács első emberének megközelítésmódját. De mint az illetékes miniszter közölte, igényt tartanak arra, hogy pontosan meghatározzák, milyen feltételek alapján mérik fel a helyzetet, amikor felmerül, hogy meg kell tagadni a segélyek folyósítását.
Az elemzés azt tartja a legvalószínűbbnek, hogy kudarccal végződik a ma kezdődő, rendkívüli EU-csúcs, amelyen a következő hétéves költségvetést kellene nyélbe ütni, pedig a tanácskozás akár vasárnapig is elhúzódhat. Mindenesetre jól mutatja, milyen feszültségek vannak a szervezeten belül. A Brexit csak az egyik gond, miután a jövőben hiányzik a bevételi oldalról a britek által idáig befizetett 60 milliárd euró. De az új Bizottság terveinek megfelelően többet kellene költeni olyan célokra, mint a klímaváltozás és a migráció, ám ezt elvetik az agrár- és a felzárkózási támogatások eddigi kedvezményezettjei. Itt az innováció áll szemben a hagyományos ágazatok megsegítésével, de az eredmény arra is rávilágít majd, hogy az unió hajlandó-e pénzügyi eszközöket bevetni az olyan tagok meggyőzésére, mint Magyarország és Lengyelország, a jogállam tiszteletben tartása érdekében.
Merkel tegnap azt mondta, fogalma sincs, hogy végződik a találkozó, de rendkívül kemény és nehéz tárgyalásokra kell készülni. Az egyik oldalon van a 16 déli és keleti kormány, amely többet akar költeni, a másik oldalon pedig azok, akik nem szeretnék, ha kizárólag ők állnák a nagyobb számlát. Mellesleg itt csak igen csekély összegről van szó, a 450 milliós lakossághoz képest. A németek gyors megállapodásra törekednek, hogy ne ez legyen a fő téma, amikor a 2. félévben ők lesznek a soros elnökök. A franciákról nem lehet tudni, mi az pontosan,, amibe belemennének. Diplomaták szerint ugyanakkor a tagok a maratoni tanácskozás ellenére igyekeznek a hazai közönségüknek játszani, már azon túlmenően, hogy próbálnak kompromisszumra jutni. Ezért lehet, hogy pár hét múlva ismét összegyűlik Brüsszelben ugyanez a népes társaság.
A világ vezető lapja Orbán Viktor fényképével illusztrálta azt a kommentárt, amelynek mondandója, hogy a korrupció ellen európai keretekben kell fellépni, különben nem ér semmit az egész. Illetve hogy a jogállami gondokat az általános kormányzási válság részének kell tekinteni. Viszont az is látni kell, hogy amikor a gazdasági tisztességet és hatékonyságot éri támadás, akkor az fenyegetést jelent az egész EU értékei ellen. Amikor a demokratikus normák megsértéséről esik szó, szinte mindenki jóformán automatikusan a magyar és a lengyel kormányra gondol, mivel azok szívósan igyekeznek kibújni az unió jogrendjének kötelékéből.
De szót kell ejteni a korrupciós krízisről is. Itt is Magyarország az intő példa, miután az 7 év alatt a 12-ről az utolsó előtti helyre esett vissza a földrészen a Transparency International korrupciós indexe alapján. Ez idő alatt Orbán szembement az EU politikájával, intézményeivel és szabályaival. Továbbá tisztázni kellene, milyen mértékben profitáltak Fidesz-közeli üzletemberek állami megrendelésekből, köztük olyanokból, amelyeket Brüsszel finanszírozott. Ám az urambátyám rendszer és a fékek és ellensúlyok lebontása között jóval szélesebb körű az összefüggés, és a jelenség sok más országban is felbukkan. Olyannyira, hogy Szlovákiában és Máltán két oknyomozó újságíró meggyilkolásához vezetett. De jelen van még Németországban is.
Úgy hogy itt a kormányzás szélesebb körű válságáról kell beszélni, aminek csupán a legkirívóbb példája az, ami a magyaroknál és a lengyeleknél történik. Ezért itt az egész közeget meg kell reformálni, mert abból nőnek ki a budapesti és varsói túlkapások is. Nagyon jó pl., hogy feláll az Európai Ügyészség, de úgy néz ki, hogy nem kap elég pénzt, paripát, fegyvert. Itt sürgősen lépni kell, a kérdést ki kell vonni a hosszú távú költségvetés körüli civakodásból. Másik ilyen fontos terület a pénzmosás elleni harc, amelyet katasztrofálisan elhanyagoltak a kormányok, és nem csupán az új tagállamokban. Ez esetben közös uniós intézményt kell létrehozni.
Mindez persze nem vonhatja el a figyelmet arról, hogy az egész jogi eszköztárat be kell vetni azon tagországok ellen, amelyek megkísérlik kivonni magukat a jogállami elvek alól. Budapest és Varsó vagy betartja a klub alapszabályait, vagy menjen isten hírével. A jelek szerint inkább az előzőt választják, ha döntés elé állítják őket. Ugyanakkor díjazni kell a többi közt a román vezetést, amely sikerrel jár el a korrupt politikusok ellen. De a fellépésnek egységesnek kell lennie, mert ha korrupció akár csak egyetlen államban is eltorzítja a gazdasági viszonyokat, az kihat az egész EU-ra.
A Brexit után Kelet-Európa elveszti egyik fő szövetségesét, viszont nő befolyása az unión belül. Magyarországgal és Lengyelországgal az élen, egyre inkább hallatja hangját, így nagy mértékben bele kíván szólni a következő, hétéves költségvetés kialakításába is. Merthogy növekszik a régió súlya és a láthatósága a földrészen. Megmutatkozik ez abban is, hogy keleti szakember vezeti a Világbankot, az Európai Ügyészséget, sőt, Tusk személyében, most először a Néppártot is. Sikorski volt lengyel külügyminiszter azt jósolja, hogy Varsó átveheti a britek helyét, ha marad a politikai fő áramlatban és erősíti kapcsolatait a német-francia tengellyel. Orbán Viktor pedig már arról beszélt vasárnap, hogy a térség immár a földrész jövőjét jelenti.
Az tény, hogy a volt keleti tömb államai kiveszik részüket a vitából, amikor fontos kérdésekről, vagy a hogyan továbbról esik szó. Ma és holnap is közös frontot alkotnak Brüsszelben, nehogy ezután az eddiginél kevesebb támogatásban részesüljenek. Ez 325 milliárd eurót jelent a felzárkóztatás céljaira.
A Szabad Európa Rádió azért tér vissza Bulgária és Románia után Magyarországra is, hogy harcoljon az álhírek ellen. Az amerikai törvényhozás által finanszírozott adó alapvető feladata a sajtószabadság támogatása és éppen akkor bukkan fel ismét a térségben, amikor az EU-nak a jogállam miatt vitája támadt több keleti tagországgal is. A SZER vezetője azt mondja, a régión belül eltérő szinten ugyan, de azért érvényesül a média sokszínűsége, a kérdés azonban az, hogy az orgánumok képesek-e elfogulatlanul, kiegyensúlyozottan tájékoztatni, és ha úgy adódik, politikai érzékeny kérdéseket is feltárni. Civilek és újságírók az utóbbi években éppen ilyen aggályokat vetettek fel a magyar, a bolgár és a román sajtó kapcsán. Az amerikai kormányzatot pedig az nyugtalanítja, hogy az oroszok mind inkább dezinformációkat terjesztenek. Pl. Szputnyik és a Russia Today révén, amit azután Magyarországon átvesz a kormányhoz közelálló média.
Az igazgató, Jamie Fly azt szeretné, ha a munkatársak a három országban elkerülnék a járt utakat. Vagyis olyan témákra összpontosítanak, amelyekkel nem foglalkozik a szakma, részben politikai elfogultságból, részben pedig azért, mert a független szerkesztőségek nem éreznek elég erőt magukban a részletek felkutatásához, miután nem kizárt, hogy a hatalom jól a fejükre üt a vizsgálódásért. Bulgáriában már van eredménye ennek a munkának, egy tényfeltáró anyag nyomán egy korrupciós ügyben lemondott még az igazságügyi miniszter is. Az ottani tapasztalat külöben az, hogy ha a SZER kijön valami leleplezéssel, annak nyomán más szerkesztőségek is megindulnak, de az amerikai háttér nagyobb védelmet jelent az ő újságíróiknak is.
Romániában bürokratikus akadályok nehezítik az teljeskörű indulást, talán a jövő hónapra meg lesz a bejegyzés, nonprofit vállalkozásként. Szijjártó Péter pedig még tavaly azt jósolta, hogy a rádiónak nem lesz nagy sikere a magyar hallgatók körében. Az Orbán-kormány azonban nem válaszolt, amikor a Politico most megkereste ez ügyben. A csatorna igazgatója ugyanakkor úgy véli, hogy éppen a sajtószabadság az a terület, amire az EU-nak és a tagállamoknak sokkal nagyobb figyelmet kell fordítaniuk, szó sincs arról, hogy az USA ki akarná őket oktatni. A Bizottság szóvivője úgy nyilatkozott, hogy elsősorban a kormányoknak kell megőrizniük a média függetlenségét és sokszínűségét.
Orbán Viktor Nemzeti Kulturális Tanácsot alapított, hogy az véleményt mondjon a kormány fejlesztési terveiről és összehangolja azokat a művészetek különböző területein. Bírálók ugyanakkor azt kifogásolják a testület létrehozásának alapjául szolgáló törvényben, hogy az próbálja megrendszabályozni, sőt elnyomni a független kultúrát és annak autonóm személyiségeit. Így pl. már jelentős támogatásokat vontak meg bizonyos színházaktól. A hatalom egyidejűleg nagy pénzeket nyom olyan irányzatokba, amelyek a nemzeti és keresztény hagyományok ápolása mellett kötelezik el magukat. Orbán 10 éve tekintélyelvű módszerekkel irányítja az országot. Legutóbb meghirdette, hogy a politikai rendszer után itt az idő a kultúra átalakítására is.
Az ausztrál főügyészség felkérte Abbott volt kormányfőt, hogy jegyeztesse be magát külföldi érdekkijáróként, miután nemrégiben Budapesten, a magyar kormány által szervezett nemzetközi demográfiai konferencián vitatható beszédet mondott a migrációról, illetve méltatta a szélsőjobbos Orbán Viktort. Kifejtette, hogy katonakorú férfi bevándorlók árasztják el Európát, és azzal vádolta a baloldalt, hogy az a migráció és a „klímakultusz” segítségével igyekszik aláásni a nyugati társadalmat. A vádhatóság azt is a terhére rója, hogy saját országában ugyancsak felszólalt az amerikai republikánusokhoz közel álló Konzervatív Unió tanácskozásán. A politikus stábja vitatja, hogy megalapozott volna a regisztráció kezdeményezése. A hatóság viszont ragaszkodik ahhoz, a huzavona már hónapok óta megy.
