Előfizetés

Még várni kell a zöldfordulatra a lakáspiacon

V. A. D.
Publikálás dátuma
2020.02.20. 10:31
energetikai tanusítvány, hűkamera, hőszigetelés
Fotó: Pascal Greboval / AFP
A tavaly eladott lakások, házak és nyaralók többsége még mindig energiafaló ingatlannak számít.
Több mint 166 ezer lakásról készült tavaly energiatanúsítvány, 48 százalékuk EE-s, vagyis az átlagosnál jobb, vagy annál kedvezőbb minősítést kapott, az FF-es, tehát átlagos, vagy annál rosszabb kategóriába sorolt ingatlanok így még többségben vannak. Igaz, ez némiképp javuló arányt mutat, hiszen 2018-ban a vizsgált 171 ezer lakásnak még az 54 százaléka volt jelentősebb energiafogyasztású - derül ki az ingatlan.com saját és a Lechner Tudásközpont adatai alapján készült összeállításából. Az energiatanúsítvány teljesen objektív, jogszabályokban leírt kritériumok alapján határozza meg egy-egy ingatlan energiafogyasztását. A legjobb osztályzat az AA++, a legrosszabb pedig a JJ. Előbbiek "minimális energiaigényűek", utóbbiak kiemelkedően rosszak – magyarázza Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Megjegyezte: nem ugyanazok a lakások kaptak osztályzatot 2018-ban és 2019-ben, de az látható, hogy az összes adásvételre vetítve minimális mértékben nőtt az energiatakarékosabb lakások szerepe. A szakértő arra is rámutatott: a kínálati árakból látható, hogy a tulajdonosok magasabb áron adják az energiatakarékosabb lakásokat. Az BB-s vagy annál is jobb kategóriába sorolt budapesti lakások átlagos kínálati négyzetméterára februárban 818 ezer forint, a CC-s lakásoké 727 ezer forint, míg a DD-s vagy annál rosszabb osztályzatú lakásoknál 700 ezer forint alatti az átlagos négyzetméterár. Balogh László szerint a zöldebb ingatlanállományt elősegítő lakásépítések alternatívája lehet a már meglévő lakóingatlanok korszerűsítése és felújítása. Egy lakás felújításához sokkal kisebb tőkére van szükség, mint egy új lakás megépítéséhez, emiatt egy átfogó lakásfelújítási programmal társadalmi szinten is olcsóbban lehet javulást elérni az ingatlanállomány minőségében. A korszerűsítés velejárójaként a felújított ingatlanok is felértékelődnek, és a korábbinál jobb életminőséget biztosítanak, amit egy későbbi eladásnál érvényesíteni lehet a lakás vagy ház árában is - tette hozzá az ingatlan.com szakértője.  

337,21 forinton az euró

MTI
Publikálás dátuma
2020.02.20. 09:10
Illusztráció: Shutterstock
Erősödött kissé a forint csütörtök reggelre a főbb devizákkal szemben a nemzetközi devizakereskedelemben.
Az euró jegyzése a szerda esti 337,21 forintról csütörtök reggel nyolc órára 336,97 forintra csökkent. A forint történelmi árfolyammélypontját a múlt héten szerdán érte el az euró 340,37 forintos jegyzésén.
A dollárt és a svájci frankot is kissé alacsonyabban jegyezték csütörtök reggel a szerda estinél. A dollárt 312,42 forint után 312,27 forinton, a svájci frankot 317,58 után 317,35 forinton.
A dollár legmagasabb jegyzése a múlt hét csütörtöki 312,95 forint volt. A svájci frank öt éve, a 2015 januári 333,01 forinton érte el a legmagasabb jegyzését.

Januárra eltűnik a nejlonzacskó, nálunk is megtiltják az egyszer használatos műanyagok forgalmazását

Marnitz István
Publikálás dátuma
2020.02.20. 07:30

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Új hivatal felelőssége lesz az út szélén, erdőkben hagyott szeméthalmok eltávolítása. A főváros saját forrásból kármentesít.
Jövő év elejétől tilos lesz Magyarországon forgalmazni egyszer használatos műanyagokat - derült ki Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, illetve Schanda Tamás parlamenti államtitkár tegnapi sajtótájékoztatóján. Az ilyen zacskók, étkezési eszközök, szívószálak és lufipálcikák eladását tiltó jogszabály információink szerint néhány hónap múlva jelenhet meg. Így a cégeknek - gyártóknak, forgalmazóknak, felhasználóknak - körülbelül fél évük marad az átállásra. (A miniszter utalt arra, hogy az unió csak jövő év közepére teszi kötelezővé a jogszabályalkotást, vagyis esetünkben minden egy évvel a kötelezvény előtt lép érvénybe.) Palkovics László megfogalmazása szerint támogatják a forgalmazókat az ezeket kiváltó, újrahasználható, újrahasznosítható termékek fejlesztésében és gyártásában. Mindez az egy hónapja bemutatott energiastratégiából levezetett, Orbán Viktor vasárnapi évértékelőjén ismertetett klíma- és természetvédelmi akcióterv része. Ennek keretében július 1-től megalapítják a Hulladékgazdálkodási Hatóságot, amelynek elsődleges feladata az ágazat ellenőrzése, a törvénytelen lerakók felkutatása, a tettenérés, a büntetés, illetve az önkormányzatokkal együttműködésben az ingatlantulajdonosok hulladékeltávolításra kényszerítése. Évente mintegy 328 ezer köbméter illegális hulladék keletkezik. A miniszter arra is utalt, hogy a részletek kidolgozása még zajlik, aminek keretében a büntetőjogi felelősséget is bevezetik. Az új hivatal létszámát több száz fősre tervezik. Az anyagi forrásokat firtató kérdésünkre adott válaszából kiderült, hogy e feladatokra alapvetően köteleznék az önkormányzatokat. Bár szerinte erre a helyhatóságok nem várhatnak külső anyagi támogatást, azért terveznek ezt átmenetileg segítő állami pályázatokat. Mostantól évi két TeSzedd-kampány várható. A folyók szennyezésmentesítése, úgy tudjuk, egyelőre a Felső-Tiszára korlátozódik. Az üveg- és műanyagpalackok, valamint a fémdobozok visszaváltásáról kérdésünkre annyit említett, hogy a betétdíjat a kereskedők határozzák majd meg. Palkovics László kissé félreérthetően úgy fogalmazott, mintha a kormány 2029 helyett, a környezetvédő szervezetek követelésének látszólag engedve, már 2025-ig leállítaná az épp most állami tulajdonba kerülő Mátrai Erőmű főbb szénblokkjait. A bemutatott ábrájuk ugyanakkor a kivezetést 2025-öt követő időszakra teszi. Ez utóbbi változat felelne meg a kormány eddigi álláspontjának, ami értesülésünk szerint nem változott. Palkovics László elismételte, hogy más fűtőanyaggal fenntartanák a Mátrai Erőmű jelenlegi, alapvetően fontos termelőképességét, kevéssé részletezve, hogy a jelenleg közel 1000 megawattos (MW) teljesítményt pontosan miként látják fenntarthatónak az általuk kilátásba helyezett új gáz-, hulladék- és naperőművekkel. Az olcsóbb elektromos autók forgalmának ösztönzése érdekében módosítják a jelenlegi másfélmilliós támogatást és változatlanul fontolgatják az idős, környezetszennyező autók behozatalának korlátozását. 2022-től a nagyobb települések csak elektromos buszt vehetnek, amire 10 év alatt 36 milliárdos támogatást kapnak. Kérdésre közölte: a magánlakások fogyasztáscsökkentését - főképp fűtéskorszerűsítését - leginkább az energiaszolgáltatók uniós kötelezési rendszerén keresztül oldanák meg. Információink szerint a kis- és középvállalkozások 32 milliárdos keretű megújulóenergiás támogatása EU-forrás. Az évi egymillió fa ültetésére vonatkozó terveket annyiban pontosította, hogy ezt a hagyományos erdőgazdálkodáson túl, jelenleg nem fásított területeken tervezik. Palkovics László kérdésre elvetette az önálló környezet-, klíma- és vízügyi minisztérium szükségességét. A miniszter megismételte: a jelenleg körülbelül ezer MW-nyi naperőmű összesített teljesítményét 2030-ra 6 ezer, 2040-re pedig 12 ezer MW-ra növelnék. (Emellett kiállt az atomerőmű mellett, pártolja a földhő-hasznosítást és elveti a szélerőműveket.) 2030-ra a hazai energiatermelés 90 százalékát szén-dioxid-mentessé teszik, illetve egymillió "okos" áram- és 200 ezer távhőfogyasztásmérőt telepítenek.

Munkacsoportot javasolnak

A Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség és tagvállalatai támogatnak minden olyan kormányzati kezdeményezést, amely lehetővé teszi a műanyag- és alumíniumpalackok minél nagyobb arányú visszagyűjtését, és azok újbóli felhasználását italcsomagolásként - tette közzé tegnap a szervezet. Javasolják ezért egy, a kormányzat, az italgyártók és a kereskedelem képviselőiből álló munkacsoport mihamarabbi felállítását, amely kialakítaná a minél nagyobb arányú visszagyűjtését lehetővé tevő rendszert.      

Állami hozzájárulásra várva

Tüttő Kata városüzemeltetésért felelős, MSZP-s főpolgármester-helyettes óvatosan derűlátó a kormány klímaakciója kapcsán, de nem biztos benne, hogy ez megalapozott. - Mit szól Orbán Viktor új klímaakciótervéhez? - Nagyon örülök neki, ami azért éles váltás a kormány klímaváltozással kapcsolatos hozzáállásában. Remélem, hogy ez kedvezően hat a Cséry-telep kármentesítésére is. A teljes, 60 hektáros terület rendbetételének késlekedését főképp az okozta, hogy a hatóság által 99 százalékban felelősnek nyilvánított magyar állammal nem sikerült megállapodnunk a költségekről. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő forráshiányra hivatkozik. Ezt az új kormánystratégia reményeim szerint megszünteti. De ha más út nincs, perre is készen állunk. - A kormányfő új betétdíjrendszert is ígér. - Ez is biztató. Az EU által régóta javasolt körforgásos gazdaság lényege a hulladék keletkezésének leszorítása. Újrahasznosítható csomagolóanyagok szükségesek, amik nem lerakóban és égetőben végzik, mint most. Ezt az elvet a magyar államnak is át kéne éreznie. Jól működő a betétdíjas rendszer esetén a pet-palackok 90 százaléka visszakerül, ami szerintem az üvegek és fémdobozok esetében is megcélozható. Kétségtelen, az uniós támogatással létrehozott, otthoni szétválogatás önmagában nem túl eredményes. - Miért? - A leginkább a szemléletformálást hiányolom. Ha a kormány a tíz- és százmilliárdos "szemléletformálási" kampányainak csak a felében a környezettudatosságot hangsúlyozta volna, talán ma már mi lennénk a legkevesebb hulladékot termelő ország. Rajtunk is múlik, hol, mit veszünk, mit dobunk ki, mennyire támogatjuk a csomagolásmentes boltokat. Derűlátó vagyok, de ez nem biztos, hogy megalapozott.

A főváros mentesíti a Cséry-telepet

Tegnap sajtótájékoztatón, illetve -bejáráson mutatta be Tüttő Kata városüzemeltetésért felelős, MSZP-s főpolgármester-helyettes, Szaniszló Sándor valamint Becker Pál, a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. stratégiai vezérigazgató-helyettese a XVIII. kerületi egykori Cséry-telepi hulladéklerakó egy kisebb, 4 hektáros, igen lehangoló látványt nyújtó szegletének átalakítását célzó munkálatokat. A főpolgármester-helyettes közölte: a terület kármentesítésére a fővárosi önkormányzat saját forrásból 1,8 milliárd forintot folyósít. Ezen túlmenően a területen 4,9 milliárd forintos EU-támogatással egy fásított, évi 110 ezer tonna kommunális hulladék tömörítését végző központ épül. Az illegális szennyezések kapcsán büntető eljárás zajlik.