Előfizetés

Időjóslás szupergéppel

Varga Péter
Publikálás dátuma
2020.02.21. 10:30
A Met Office már ma is naponta több mint 200 milliárd adatot dolgoz fel
Fotó: METOFFICE.GOV.UK
Új komputer segíti nemsokára a meteorológusokat Angliában, teljesítménye sokszorosa az eddiginek. Segítségével a klímaváltozás okai, folyamatai is jobban megérthetők lesznek.
Az időjáráselőrejelző programokat a meteorológusok annyi adattal igyekeznek ellátni, amennyivel csak lehetséges. A fejlődés eddig is látványos volt, ma egy ötnapos előrejelzés olyan pontos, mint 40 éve egy másnapra vonatkozó volt. Az Egyesült Királyság meteorológiai szolgálata a Met Office nemsokára egy csaknem 500 milliárd forintba kerülő gép szolgálatait fogja igénybe venni. A több mint kétszáz milliárd adatot műholdak, meteorológiai állomások, tengeri bóják gyűjtik számukra már most is, amelyek száma egyre nő. Azonban olyan események, mint a nemrégiben pusztító Dennis és Ciara viharok előrejelzéséhez még több információra van szükség - a Dennist most hat nappal előbb jelezték. Az új komputer ára mellett - amelyben tíz év működtetési költsége is benne van - eltörpül az eddig használt számítógép 39 milliárd forintos ára. A program a valóságos légköri folyamatok „digitális ikertestvérét” futtatja majd, ehhez a földet hálózattal mezőkre osztották: minél kisebbek a mezők, annál pontosabbak lehetnek a jóslatok. Most általában 10 kilométer átmérőjűek a kockák, de az új számítógép lehetővé teszi, hogy a hálót mindössze 100 méteres átmérőjű kockák alkossák. „Arra nem fogadnék, hogy egy újabb napot nyerünk a következő évtizedben, de az előrejelzések pontosabbak, jobban időzítettek és térben behatároltabbak lesznek” - mondta Penny Endersby, a Meteorológiai Hivatal főigazgatója. Az új komputer a kezdeti szakaszban hatszor lesz nagyobb teljesítményű, mint az eddigi, öt évvel később pedig ismét háromszorosára emelkedik a tudása. Az emberek, az ipar, a mezőgazdaság, a hadsereg igényeinek szolgálata mellett a szupergép a légköri folyamatok modellezése révén a klímaváltozás folyamatainak jobb megértéséhez is hozzájárul: az, hogy miért emelkedett 1 fokkal a Föld átlaghőmérséklete az utóbbi 150 évben, még mindig nem teljesen tiszta. Ennek megértéséhez új adatokra van szükség és a folyamatok elemzését alaposabban kell elvégezni, amire ezután lehetőség lesz. Például kiderülhet, hogyan hat egymásra a légkörben a nitrogén és a szén-dioxid, és az is megtudható lesz, hova milyen erdőket kell telepíteni. A szuperkomputer hatalmas energiaigénye miatt a számítások fele - azok, amelyek a klímaváltozásra vonatkoznak - olyan országokban fog megtörténni, ahol olcsó megújuló energiaforrás áll rendelkezésre. Izland a geotermikus, Norvégia a vízi és geotermikus energia miatt jött számításba, minthogy a program nyitott az Európai Gazdasági Térség országai számára. Az IT-cégeket már elkezdték felkérni, a szuperszámítógép 2022 végén állhat munkába.  

Válságterv készült a vizek biológiai sokszínűségének megmentésére

MTI
Publikálás dátuma
2020.02.21. 09:05

Fotó: Jean-Philippe Delobelle/Biosphoto / AFP
A vizes területek háromszor olyan gyorsan tűnnek el, mint az erdők, a faji diverzitás visszaesése pedig kétszer olyan erőteljes az édesvizekben, mint a szárazföldön vagy a tengerekben. Az intézkedéscsomag célja a biológiai sokszínűségének védelme és helyreállítása.
A folyók, tavak és vizes területek a fajokban leggazdagabb ökoszisztémák közé tartoznak. Ez a faji sokszínűség azonban drámai módon csökken, miközben hiányoznak az ennek megállítását célzó irányított intézkedések. Ezért egy válságtervet mutatott be a BioScience című szaklapban egy kutatócsoport, köztük Klement Tockner ökológus, az FWF tudományos alapítvány elnöke, amelynek célja a vizek biológiai sokszínűségének védelme és helyreállítása.
Az édesvízi ökoszisztémák a Föld felszínének kevesebb mint egy százalékát borítják, mégis az összes faj több mint tíz százaléka és a gerinces fajok egyharmada ilyen területeken él. Ugyanakkor ezek az ökoszisztémák jelentik emberek milliárdjai életének alapját például az ivóvízellátás, a halállomány és a mezőgazdasági öntözés biztosítása révén. A faji sokszínűség és az ökoszisztémák teljesítménye azonban erőteljesen fenyegetett: a vizes területek háromszor olyan gyorsan tűnnek el, mint az erdők, a biológiai sokszínűség visszaesése pedig kétszer olyan erőteljes az édesvizekben, mint a szárazföldön vagy a tengerekben.
„Az elmúlt négy évtizedben az édesvizek megafaunája, vagyis a 30 kilogramm feletti állatok 88 százaléka eltűnt” – mondta el Trockner. A kardorrú tok (Psephurus gladius) kínai halfajt például éppen nemrég nyilvánították hivatalosan kihaltnak. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös listáján szereplő 30 ezer, édesvizektől függő fajnak a 27 százalékát fenyegeti a kihalás. Köztük van a teknősök mintegy 62 százaléka, az emlősök 42 százaléka és minden harmadik kétéltűfaj.
A tudósok a folyamat ellen hat fő intézkedést javasolnak: ide tartozik a folyók és patakok minimális vízszintjének biztosítása, a vízminőség javítása és a fontos élőhelyek védelmét és helyreállítását célzó intézkedések. A szakértők szót emeltek a vizekben rejlő források fenntartható felhasználásáért, valamint a nem honos fajok behurcolása ellen is. „Minden, általunk javasolt intézkedést valahol már alkalmaznak. A kihívás abban rejlik, hogy az ad hoc intézkedésektől olyan stratégiai megközelítésekre jussunk, amelyek még nagyobb eredményeket hozhatnak” – írták a kutatók.

Élve megfőtt félmillió kagyló Új-Zélandnál

MTI
Publikálás dátuma
2020.02.20. 10:21

Fotó: CAIA IMAGE/SCIENCE PHOTO LIBRARY / AFP/Science Photo Library
A kutatók szerint az ok a hőstressz, ami a klímaváltozással állhat összefüggésben és valószínűleg egyre gyakoribbá válik.
A "kagylótemetőre" az Aucklandben élő Brandon Ferguson bukkant még a hónap elején az Északi-sziget legészakibb csücskének közelében fekvő Maunganui Bluff Beachnél. A férfi egy felvételt is közzétett a Facebookon, ahogy keresztülgázol a part menti sziklák között felhalmozódott üres kagylóhéjakon. Chris Battershill, a hamiltoni Waikato Egyetem ökológusa szerint hasonló tömeges pusztulást figyeltek meg az elmúlt években egyebek között szívkagylóknál is. Az esetek közös jellemzője a nagy hőség, a sok napsütés és a hosszú időn át szokatlanul nyugodt tengervíz. "Ezek együttese hőstresszt eredményez, és az állatok nem jutnak oxigénhez a nyugodt víz miatt. Aztán egyszer csak megadják magukat a természetnek, és gyakorlatilag élve megfőnek" – magyarázta Battershill, aki szerint a szokatlanul szélsőséges környezeti viszonyok a klímaváltozással állnak összefüggésben.
"Az étikagylók szívós kis állatok, gondoljunk csak arra, hogy milyen hosszú időn át kibírják az élelmiszer-áruházakban csupán egy kis vízzel is. Szóval nagyon extrém körülmények kellenek ahhoz, hogy elpusztuljanak" – jegyezte meg a szakember, hozzátéve, hogy mivel az elmúlt években több fajnál is tömeges pusztulást észleltek, muszáj a jelenségnek figyelmet szentelni. Az Aucklandi Egyetem tengerkutatója, Andrew Jeffs szerint az éghajlatváltozás következtében valószínűleg gyakoribbá válnak a tömeges kagylópusztulások. A szakember szerint a hőmérsékletemelkedés hatására a kagylópopulációk idővel hidegebb vizekbe költöznek.