Két fontos tanulmány is napvilágot látott az elmúlt időszakban az idősebb nők szív-, érrendszeri egészsége és a mozgás kapcsolatáról. A Circulation című szaklap átlagosan 79 éves nőkről szóló kutatást tett közzé, amelyben azt állapították meg, hogy ha napi egy órával csökkentik a pihenéssel töltött időt, az 26 százalékkal csökkenti a szívbetegségek és 12 százalékkal az általános értelemben vett kardiológiai betegségek kockázatát – mondta Vernes Réka, a KardioKözpont életmód orvosa, sportorvos.
„Nagyon érdekes része a kutatásnak, hogy a megkérdezettek hajlamosak jóval alábecsülni a pihenéssel töltött idejük mértékét. E tekintetben hasznosak okoseszközök, amelyek kiválóan alkalmasak önmonitorozásra”. Ez volt az első olyan tanulmány, amelyben az ülőéletmód, ami pihenés is lehet, önálló rizikófaktorként jelent meg az idős nőknél is – tette hozzá a szakorvos.
A másik fontos kutatásban azt állapították meg, hogy azoknál az átlagosan 79 éves nőknél, akik olyan könnyű mozgásokat végeztek, mint sétálás vagy kertészkedés, 42 százalékkal csökkent a szívinfarktus és a koszorúér elzáródás rizikója a kevésbé aktív nőkhöz képest. A JAMA című szaklapban megjelent publikáció szerint ez a tevékenység heti 75 perc intenzívebb vagy 150 perc közepesen intenzív mozgást foglalt magában. Optimális esetben az idős hölgyek naponta mozogtak, könnyű, biztonságos formában.
Hogyan véd az életmód?
Az életkorral az artériák fala megvastagszik, rugalmatlanná válik, ami miatt megnő a perifériás ellenállás, ez pedig vérnyomás-emelkedéssel jár. Ez azt jelenti, hogy az évek számával nő a magasvérnyomás betegség és az ennek talaján kialakuló infarktus, stroke esélye is. A testedzés azonban növeli az erek rugalmasságáért felelős nitrogén-monoxid szintáz nevű enzim mennyiségét és aktivitását, és segít a vérnyomás normalizálásában. 40-50 év felett általában nő a triglicerid és az LDL ("káros") koleszterinszint, de nem változik a HDL ("jó") koleszterin mennyisége. Rendszeres mozgás hatására azonban épp ellenkező változások következnek be, vagyis a triglicerid és LDL szintje csökken, az HDL-é nő.
Az életkorral a szív nagysága nő, teljesítménye pedig csökken, ami sokszor akár észlelhető tünetekkel is járhat; kifulladás, „rendetlenkedő” szívverés, szédülés, gyengeségérzet jelentkezhet. Testedzés hatására javul a szív funkciója is, csökken a nyugalmi pulzus, javul a fizikai terhelésre bekövetkező pulzusemelkedés. „A megfelelően kiválasztott és szakértők segítségével felépített fizikai aktivitás, amelyet az egészségi állapothoz, célokhoz, lehetőségekhez szabnak, valóságos „csodaszer” a kardiológiai kezelések részeként is – hangsúlyozta a szakorvos.
Kutatási eredmények igazolják, hogy a rendszeres mozgás – és természetesen a mellé csatlakozó étrend és mentális-pszichés fittség – számos betegség rizikóját csökkenti, illetve elősegíti a belőlük való gyógyulást. Ilyenek többek közt a szív-, érrendszeri betegségek, a magas vérnyomás, a 2-es típusú cukorbetegség, a zsíranyagcsere zavarai és egyes daganatfajták. A mozgás csökkenti a demencia, az Alzheimer-kór kockázatát, a szorongást és más hangulatzavart, segít a fogyásban, illetve a normál testsúly megtartásában, a csontok egészségének megőrzésében, és a csoportban végzett mozgásnak komoly hatása van a szociális egészségre is.
