Félelmek a töltés árnyékában

Publikálás dátuma
2020.02.23. 11:43

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Új vágánnyal bővül az ország első vasúti Duna-hídja, emiatt az oda vezető, a budai oldalon lakókörnyezetben haladó vasútvonalat is át kell építeni. Az újbudaiak attól tartanak, hogy a töltés bővítését parkjuk sínyli majd meg.
Talán még a finanszírozási viták kereszttűzébe került Lánchíd felújításánál is fontosabb a Déli összekötő vasúti Duna-híd rekonstrukciója. Az ok prózai: az átkelőhely egyszerűen elöregedett, és már messze nem felel meg a növekvő vasúti forgalom igényeinek. (Mióta a szomszédságában lévő Rákóczi-hidat 1995-ben átadták, a gyalogos forgalmat is megszüntették.) Magyarország első vasúti Duna-hídja – és Budapest harmadik átkelőhelye a Széchenyi Lánchíd és a Margit-híd után – a pesti Ferencvárost, vagyis a Soroksári utat és az újbudai Nádor-kertet köti össze, főként a Keleti pályaudvar és a Dunántúl között teremti meg a kapcsolatot, bár Kőbánya-Kispest érintésével az Alföldről is gördülnek erre szerelvények. A rekonstrukció tervei arról szólnak, hogy a jelenlegi két, egyvágányos hídszerkezet mellé a Rákóczi-híd felől egy újabb hídszerkezetet építenek, a meglévő kettőt pedig átépítik. Mivel a nagy forgalom miatt két vágány forgalomban tartása mindenképpen szükséges, így előbb megépítik az újat, majd ezt követően a meglévők egyikét lezárják, majd ha ez elkészült, akkor ezen haladnak a szerelvények és a harmadikat újítják fel. Tavaly ősszel eldőlt, hogy a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. által meghirdetett közbeszerzési pályázat nyertese – ez aligha okozott bárkinek is meglepetést – az a Duna Aszfalt Kft. lett, amelynek tulajdonosa a leggazdagabb magyar vállalkozók élmezőnyében szereplő Szíjj László László lett, akit Mészáros Lőrinc barátjaként tartanak számon, és közös vállalkozásaik is vannak. Az első vasúti hidat ezen a helyen még 1877-ben adták át. A híd csak viszonylag rövid ideig, mindössze 36 évig állt – akkorra már nem volt képes kiszolgálni a megnövekedett forgalmat és a korrózió is jóvátehetetlen károkat okozott. Közvetlenül az első világháborút megelőző évben, 1913-ban új híd épült a régi helyén. Azonban ennek még kevesebb, 31 év adatott meg, a második világháborúban a visszavonuló németek csapatok, akárcsak a többi Duna-hidat, felrobbantották. A helyébe felépített két pálya 1948-ra, illetve 1950-re készült el, és bár az eltelt mintegy hét évtizedben voltak kisebb-nagyobb felújítások, átfogó rekonstrukciót nem végeztek. Bár a pesti oldalon, a vasúti töltés közelében – volt Közvágóhíd helyén – éppen most épül egy lakópark, ott ma még nincs lakóövezet. A MÜPA, a Nemzeti Színház vagy az üzletláncok látogatóit aligha zavarja, ha eggyel több vágányon közlekednek majd a vonatok. Ám ez nem mondható el a budai részről, ahol az Infoparktól eltekintve mindenütt lakókörnyezet mellett robognak el a vasúti szerelvények. Különösen a Hamzsabégi út környéken élők körében tapasztalható a többletvágány megépítése miatti nyugtalanság. Amikor a 19. század utolsó negyedében a 6-8 méter magas, egyenes vonalú vasúti töltést megépítették, itt mocsaras, lápos terület volt, mára azonban Újbuda sűrűn beépített övezete lett. Kialakult egy – a Fehérvári útig húzódó – 700 méteres párhuzamos sáv, amely egybefüggő parknak tekinthető. Olyan sétány, ahol játszóterek, kutyafuttatók, sőt, egy futópálya is létesült. Nem véletlenül maradt üresen ez a terület a vasúti töltés északi felén. A 20. század közepén ugyanis még azt tervezték, hogy itt vezetik el az M1/M7-es autópálya bevezető szakaszát – a Budaörsi úttól az akkor még csak elképzelt lágymányosi hídon át egészen a Hungária körútig. Erről a tervről csak 1991-1992-ben mondtak le. A levezető út szerepét – sokkal szerényebb kivitelben – ma a Szerémi út – Egér út vonal tölti be. Ahhoz, hogy a vasúti töltésen a harmadik vágány is elférjen, a töltést 6-10 méterrel ki kellene szélesíteni észak felé, ahol most a 30 méter széles park található – állították lapunknak a Hamzsabégi út környékén lakók. A félelmeket a NIF Zrt. egy közleménnyel kívánta eloszlatni: „A töltést nem szélesítik. A tervezett harmadik vágány a mai vasúti területen valósulhat meg. (…) A park területéből a vasúti töltéshez közelebb eső 6,4 méteres sávot átmenetileg, a kivitelezés időtartama alatt veszik igénybe. A park területe a harmadik vágány építése miatt érdemben nem csökken.” A protestálók mindenesetre most kíváncsian várják, miként történik meg mindez. Aggódnak azért is, hogy csaknem 200 fa esik áldozatul az építkezésnek, bár az is igaz, hogy helyette 1700 újat ígérnek a kerületben.

Új megállók

A vasútvonal szélesítése után Újbudán egy új vasúti megállót alakítanak ki - a tervek szerint - Nádorkert elnevezéssel. Ennek is valahol a töltésen el kell férnie. Lesz Pesten is két új megálló, a Közvágóhídnál és a Népliget oldalában, amely a Fradiváros névre hallgatna. (A Ferencváros nevet már viseli egy megállóhely.) A mostani elképzelések szerint a Hamzsabégi út mentén nem csak zajvédő falat építenek, hanem az ingyenes ablakcserét is lehetővé tennék. Lesznek a töltés alatt új kerékpáros és gyalogos aluljárók is. Emellett egy új "szárazföldi" híd is épül a Tétényi út felett, amely a 70 éves, elöregedett átjárót váltja majd fel.

Szerző

Szárnyalni a Három Hollóval

Publikálás dátuma
2020.02.23. 11:27

Fotó: Jani Martin / Népszava
Az Eckermann egy idő után Jedermannként folytatta, de Droste végül mégsem maradt kávéház nélkül: a Három Holló 2017. november 24-én – épp Ady Endre születésnapján – nyílt meg a piarista rendház épületében.
„Budapest elképzelhetetlen kávéházak nélkül, a kávéházak elképzelhetetlenek irodalom nélkül, Budapest rendszerváltás utáni kávéházi és irodalmi élete pedig elképzelhetetlen Wilhelm Droste nélkül. Ady Endre leghitelesebb német hangja Hamburgból érkezett Budapestre, ahol kávéházakat és irodalmi folyóiratokat alapított, és egyetemi oktatóként fiatal kutatók nemzedékeit vezette rá a költészet szenvedélyes szeretetére” – olvashatjuk Ha a költészet kávéház volna című kétnyelvű antológia fülszövegében, amelyet 2018-ban jelentettek meg Wilhelm Droste tanítványai, barátai és pályatársai a Pesti Kalligramnál. A tanár, műfordító, irodalmár, publicista, kávéház- és folyóirat-alapító portréját e kötetben hatvannyolc kiváló tollú szerző rajzolta meg, de nemcsak e könyvből tudható: Wilhelm Droste kávéháza mint „akarat és képzet” bizonyos szempontból sokkal többet ér, mint a Monarchia-korabeli vagy a két világháború közötti példaképek. Első kávéházát még Hamburgban nyitotta 1984-ben. Akkor már több mint tíz éve rendszeresen járt Magyarországra mint a magyar kultúra – valamint Ady Endre és Krúdy Gyula írásainak – szerelmese. A rendszerváltás ideje óta tanít német irodalmat az ELTÉ-n, az első „Droste-kávéház”, a Dürer is ennek köszönhette születését: néhány évig a német tanszék az Ajtósi Dürer soron működött, ott pedig belakták az egyik, átjárónak használt teret. 1998-ban felkérték a Goethe Intézet kávézójának a vezetésére: az Eckermann az Andrássy út és a Hajós utca sarkán épp abban a térben született meg, ahol egykor Ady Endre, valamint számos nyugatos szerző egyik törzshelye, a Három Holló üzemelt, és többek között Krúdy Gyula is megörökítette írásaiban. Droste még az ezredforduló előtt útjára indította a Drei Raben irodalmi folyóiratot, az Eckermann pedig két-három év alatt mint értelmiségi találkozóhely és összművészeti tér helyezte fel magát Budapest kulturális térképére. Jó kávékkal, újságokkal, folyóiratokkal, kicsit bécsies hangulattal. Ám az Andrássy úton ekkoriban szaladtak el az ingatlanbérleti árak, ezért a Goethe Intézet és az Eckermann is 2006-ban a Ráday utcába költözött, hogy átadja a helyét egy luxusmárka butikjának. Az Eckermann egy idő után Jedermannként folytatta, de Droste végül mégsem maradt kávéház nélkül: a Három Holló 2017. november 24-én – épp Ady Endre születésnapján – nyílt meg a piarista rendház épületében (hivatalosan a Piarista közben, de a bejárat a Szabad sajtó útra nyílik). Nemcsak a jó kávék és finom ételek hagyományát folytatják itt: a Három Holló irodalmi, képzőművészeti programoknak, színházi és zenei előadásoknak, filmvetítések is helyet ad.
Témák
Három Holló

Elindult a lomtalanítási szezon

Publikálás dátuma
2020.02.23. 10:07

Fotó: Népszava
A fővárosi háztartások 7-10 nappal az adott körzetben kezdődő lomtalanítás előtt kapnak tájékoztatást arról, hogy mikor tehetik ki az utcára a nem használt dolgaikat.
Pénteken az V. kerületben kezdődött el az évente ismétlődő lomtalanítási szezon. Az FKF Nonprofit Zrt. díjazás nélkül szállítja el a kihelyezett tárgyakat. A pesti belváros után az I. kerület (február 22-től) következett, majd a XIX. kerületben (február 23-tól) kezdődik a lomtalanítás, utána, március 4-én a XIII. kerület következik. Ilyenkor van lehetőség a szakzsargonban nagydarabosnak nevezett hulladékoktól megszabadulni. Ez köznyelvre lefordítva azt jelenti, hogy végre ki lehet dobni a megunt szekrényt, heverőt, könyvespolcot. Szomorú látvány, amikor valóságos könyvhalmok jelzik egyik-másik kapu előtt, hogy nincs szükség Guttenberg világára. Sok helyen nagy gondot jelentenek a „lomisok”, akik a kitett tárgyakat „őrzik” és elszállítják. Időközben ugyan alaposan megszigorították a jogszabályokat és a lomtalanítás során kitett tárgyak önkényes elvétele szankciókkal jár, ám ez a hosszú évek gyakorlatán nem sokat változtatott. A lomtalanítás sorrendjét a jelek szerint a lomisok is figyelemmel kísérik – Újlipótvárosban például már a határidő előtti este, éjszaka is különböző brigádok szokták ellepni a környéket. Gyakori látvány, ahogy a család vagy brigád egy tagja a kirakott székben, fotelben elterpeszkedve árgus szemekkel figyeli a „zsákmányt”. Néha hangos veszekedéssel igyekeznek rendezni a területi vitákat. Előfordult az is, hogy amikor egy könyvhalomból egy-két érdekesebb kötetet akartam felvenni, hogy megnézzem azt, a széken ülő „biztonsági őr” agresszíven rám kiáltott, hogy fizessek a könyvekért. Bútorokra, használati tárgyakra szinte mindenhol lehet békésen is alkudni a lomisokkal, bár furcsa jogi helyzet, hogy milyen alapon kér pénzt más tulajdonáért. (A kitett lom az FKF tulajdona.) A tiltás, a büntetéssel fenyegetés nem tűnik hatásosnak. Az FKF mindenesetre arra kéri a lakosságot, hogy tartsák be a lomtalanítási szabályokat és csak úgynevezett nagydarabos, nem veszélyes hulladékot helyezzenek ki. A lomtalanítás 950 ezer fővárosi háztartást érint, ezekben 7-10 nappal az adott körzetben kezdődő lomtalanítás előtt kapnak tájékoztatást arról, hogy mikor tehetik ki az utcára a nem használt dolgaikat. Év közben is van lehetőség megszabadulni a feleslegessé vált tárgyainktól, háztartási anyagoktól: a fővárosban 17 hulladékgyűjtő udvar működik.
Szerző
Témák
lomtalanítás