Előfizetés

Torkos rajttal fordulnak a böjtre

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2020.02.23. 18:00

Bizonyos tekintetben „Torkos Csütörtök” a nyár hírnöke is, hiszen ilyenkor a Balaton is éledezni kezd.
Jövő héten lesz hamvazószerda, amikor megkezdődik a negyven napig tartó böjti időszak, amely Húsvétig, Krisztus feltámadásának ünnepéig tart. A II. Vatikáni Zsinattól (1962-1965) jelentősen enyhült a böjti szigor, így hamvazószerdán és nagypénteken kell tartani szigorú böjtöt, és péntekenként tartózkodni kell a hús fogyasztásától. Ugyanakkor – szemben a korábbi századokkal – minden további nélkül lehet tejtermékeket is fogyasztani. (A hamvazószerdát egyes tájegységeken szárazszerdának, vagy böjtfogadó szerdának is nevezik). Kedden húshagyókedd lesz, ilyenkor a hagyomány szerint zsíros ételeket esznek, nem véletlenül nevezi a napot a francia nyelv „mardi gras”-nak, azaz „kövér keddnek”, vagy az angol „pancake Tuesday”-nak, vagyis palacsinta keddnek. Itthon tájegységektől függ, mit is fogyasztanak e napon. egyes dunántúli térségekben például húslevest főznek, esetleg kocsonyát. A déli Szerémségben kizárólag krumplievest és úgynevezett bodagot (lepényféle ételt) fogyasztanak. Ha megmarad valami a finomságokból, azt csütörtökön szokták elfogyasztani. Szerdán viszont igen szerény ételek kerülhetnek az asztalra, például a cibereleves, e régi savanyú levesfajta, amelyet ecettel, vagy tejföllel ízesítettek. Szárított, aszalt vagy friss, de savanykás gyümölcsökből, máskor kovászolt árpaléből, esetleg cefréből készítették. Egyes hazai vidékeken a népi konyha ma is készíti és kínálja. Szintén jellegzetes, hamvazószerdán felkínált étel a természetesen hús nélküli, szerényen elkészített bableves. A böjti szokások is változnak. A korábbi századokban a böjti időszak alatt a katolikusok egyáltalán nem vettek magukhoz húst, kivéve a hamvazószerda utáni „csonkacsütörtökön”, amit Székelyföldön kövér csütörtöknek, Kolozsváron böjtfőcsütörtöknek, Székesfehérváron pedig torkoscsütörtöknek neveznek. A köztudatba ez utóbbi elnevezése került be. Ez valóságos gasztronómiai ünnepnappá vált Magyarországon, az eltelt két évtizedben, hiszen ilyenkor egy sor étterem kedvezményesen, legalább 33 százalékos – gyakran 50 százalékos – kedvezménnyel kínálja az étlapon szereplő ételeket. Bizonyos tekintetben „Torkos Csütörtök” a nyár hírnöke is, hiszen ilyenkor a Balaton is éledezni kezd: idén például a magyar tenger hét települése csatlakozott a kezdeményezéshez, északi és déli partiak egyaránt. A mai értelemben vett Torkos Csütörtököt egyébként országszerte 2006 óta tartják, s időpontja természetesen a Húsvététól függ. Sok étterem mindenesetre ilyenkor többféle böjti ételt is felvesz a menübe.

Félelmek a töltés árnyékában

Bonta Miklós
Publikálás dátuma
2020.02.23. 11:43

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Új vágánnyal bővül az ország első vasúti Duna-hídja, emiatt az oda vezető, a budai oldalon lakókörnyezetben haladó vasútvonalat is át kell építeni. Az újbudaiak attól tartanak, hogy a töltés bővítését parkjuk sínyli majd meg.
Talán még a finanszírozási viták kereszttűzébe került Lánchíd felújításánál is fontosabb a Déli összekötő vasúti Duna-híd rekonstrukciója. Az ok prózai: az átkelőhely egyszerűen elöregedett, és már messze nem felel meg a növekvő vasúti forgalom igényeinek. (Mióta a szomszédságában lévő Rákóczi-hidat 1995-ben átadták, a gyalogos forgalmat is megszüntették.) Magyarország első vasúti Duna-hídja – és Budapest harmadik átkelőhelye a Széchenyi Lánchíd és a Margit-híd után – a pesti Ferencvárost, vagyis a Soroksári utat és az újbudai Nádor-kertet köti össze, főként a Keleti pályaudvar és a Dunántúl között teremti meg a kapcsolatot, bár Kőbánya-Kispest érintésével az Alföldről is gördülnek erre szerelvények. A rekonstrukció tervei arról szólnak, hogy a jelenlegi két, egyvágányos hídszerkezet mellé a Rákóczi-híd felől egy újabb hídszerkezetet építenek, a meglévő kettőt pedig átépítik. Mivel a nagy forgalom miatt két vágány forgalomban tartása mindenképpen szükséges, így előbb megépítik az újat, majd ezt követően a meglévők egyikét lezárják, majd ha ez elkészült, akkor ezen haladnak a szerelvények és a harmadikat újítják fel. Tavaly ősszel eldőlt, hogy a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. által meghirdetett közbeszerzési pályázat nyertese – ez aligha okozott bárkinek is meglepetést – az a Duna Aszfalt Kft. lett, amelynek tulajdonosa a leggazdagabb magyar vállalkozók élmezőnyében szereplő Szíjj László László lett, akit Mészáros Lőrinc barátjaként tartanak számon, és közös vállalkozásaik is vannak. Az első vasúti hidat ezen a helyen még 1877-ben adták át. A híd csak viszonylag rövid ideig, mindössze 36 évig állt – akkorra már nem volt képes kiszolgálni a megnövekedett forgalmat és a korrózió is jóvátehetetlen károkat okozott. Közvetlenül az első világháborút megelőző évben, 1913-ban új híd épült a régi helyén. Azonban ennek még kevesebb, 31 év adatott meg, a második világháborúban a visszavonuló németek csapatok, akárcsak a többi Duna-hidat, felrobbantották. A helyébe felépített két pálya 1948-ra, illetve 1950-re készült el, és bár az eltelt mintegy hét évtizedben voltak kisebb-nagyobb felújítások, átfogó rekonstrukciót nem végeztek. Bár a pesti oldalon, a vasúti töltés közelében – volt Közvágóhíd helyén – éppen most épül egy lakópark, ott ma még nincs lakóövezet. A MÜPA, a Nemzeti Színház vagy az üzletláncok látogatóit aligha zavarja, ha eggyel több vágányon közlekednek majd a vonatok. Ám ez nem mondható el a budai részről, ahol az Infoparktól eltekintve mindenütt lakókörnyezet mellett robognak el a vasúti szerelvények. Különösen a Hamzsabégi út környéken élők körében tapasztalható a többletvágány megépítése miatti nyugtalanság. Amikor a 19. század utolsó negyedében a 6-8 méter magas, egyenes vonalú vasúti töltést megépítették, itt mocsaras, lápos terület volt, mára azonban Újbuda sűrűn beépített övezete lett. Kialakult egy – a Fehérvári útig húzódó – 700 méteres párhuzamos sáv, amely egybefüggő parknak tekinthető. Olyan sétány, ahol játszóterek, kutyafuttatók, sőt, egy futópálya is létesült. Nem véletlenül maradt üresen ez a terület a vasúti töltés északi felén. A 20. század közepén ugyanis még azt tervezték, hogy itt vezetik el az M1/M7-es autópálya bevezető szakaszát – a Budaörsi úttól az akkor még csak elképzelt lágymányosi hídon át egészen a Hungária körútig. Erről a tervről csak 1991-1992-ben mondtak le. A levezető út szerepét – sokkal szerényebb kivitelben – ma a Szerémi út – Egér út vonal tölti be. Ahhoz, hogy a vasúti töltésen a harmadik vágány is elférjen, a töltést 6-10 méterrel ki kellene szélesíteni észak felé, ahol most a 30 méter széles park található – állították lapunknak a Hamzsabégi út környékén lakók. A félelmeket a NIF Zrt. egy közleménnyel kívánta eloszlatni: „A töltést nem szélesítik. A tervezett harmadik vágány a mai vasúti területen valósulhat meg. (…) A park területéből a vasúti töltéshez közelebb eső 6,4 méteres sávot átmenetileg, a kivitelezés időtartama alatt veszik igénybe. A park területe a harmadik vágány építése miatt érdemben nem csökken.” A protestálók mindenesetre most kíváncsian várják, miként történik meg mindez. Aggódnak azért is, hogy csaknem 200 fa esik áldozatul az építkezésnek, bár az is igaz, hogy helyette 1700 újat ígérnek a kerületben.

Új megállók

A vasútvonal szélesítése után Újbudán egy új vasúti megállót alakítanak ki - a tervek szerint - Nádorkert elnevezéssel. Ennek is valahol a töltésen el kell férnie. Lesz Pesten is két új megálló, a Közvágóhídnál és a Népliget oldalában, amely a Fradiváros névre hallgatna. (A Ferencváros nevet már viseli egy megállóhely.) A mostani elképzelések szerint a Hamzsabégi út mentén nem csak zajvédő falat építenek, hanem az ingyenes ablakcserét is lehetővé tennék. Lesznek a töltés alatt új kerékpáros és gyalogos aluljárók is. Emellett egy új "szárazföldi" híd is épül a Tétényi út felett, amely a 70 éves, elöregedett átjárót váltja majd fel.

Szárnyalni a Három Hollóval

Tölgyesi Gábor
Publikálás dátuma
2020.02.23. 11:27

Fotó: Jani Martin / Népszava
Az Eckermann egy idő után Jedermannként folytatta, de Droste végül mégsem maradt kávéház nélkül: a Három Holló 2017. november 24-én – épp Ady Endre születésnapján – nyílt meg a piarista rendház épületében.
„Budapest elképzelhetetlen kávéházak nélkül, a kávéházak elképzelhetetlenek irodalom nélkül, Budapest rendszerváltás utáni kávéházi és irodalmi élete pedig elképzelhetetlen Wilhelm Droste nélkül. Ady Endre leghitelesebb német hangja Hamburgból érkezett Budapestre, ahol kávéházakat és irodalmi folyóiratokat alapított, és egyetemi oktatóként fiatal kutatók nemzedékeit vezette rá a költészet szenvedélyes szeretetére” – olvashatjuk Ha a költészet kávéház volna című kétnyelvű antológia fülszövegében, amelyet 2018-ban jelentettek meg Wilhelm Droste tanítványai, barátai és pályatársai a Pesti Kalligramnál. A tanár, műfordító, irodalmár, publicista, kávéház- és folyóirat-alapító portréját e kötetben hatvannyolc kiváló tollú szerző rajzolta meg, de nemcsak e könyvből tudható: Wilhelm Droste kávéháza mint „akarat és képzet” bizonyos szempontból sokkal többet ér, mint a Monarchia-korabeli vagy a két világháború közötti példaképek. Első kávéházát még Hamburgban nyitotta 1984-ben. Akkor már több mint tíz éve rendszeresen járt Magyarországra mint a magyar kultúra – valamint Ady Endre és Krúdy Gyula írásainak – szerelmese. A rendszerváltás ideje óta tanít német irodalmat az ELTÉ-n, az első „Droste-kávéház”, a Dürer is ennek köszönhette születését: néhány évig a német tanszék az Ajtósi Dürer soron működött, ott pedig belakták az egyik, átjárónak használt teret. 1998-ban felkérték a Goethe Intézet kávézójának a vezetésére: az Eckermann az Andrássy út és a Hajós utca sarkán épp abban a térben született meg, ahol egykor Ady Endre, valamint számos nyugatos szerző egyik törzshelye, a Három Holló üzemelt, és többek között Krúdy Gyula is megörökítette írásaiban. Droste még az ezredforduló előtt útjára indította a Drei Raben irodalmi folyóiratot, az Eckermann pedig két-három év alatt mint értelmiségi találkozóhely és összművészeti tér helyezte fel magát Budapest kulturális térképére. Jó kávékkal, újságokkal, folyóiratokkal, kicsit bécsies hangulattal. Ám az Andrássy úton ekkoriban szaladtak el az ingatlanbérleti árak, ezért a Goethe Intézet és az Eckermann is 2006-ban a Ráday utcába költözött, hogy átadja a helyét egy luxusmárka butikjának. Az Eckermann egy idő után Jedermannként folytatta, de Droste végül mégsem maradt kávéház nélkül: a Három Holló 2017. november 24-én – épp Ady Endre születésnapján – nyílt meg a piarista rendház épületében (hivatalosan a Piarista közben, de a bejárat a Szabad sajtó útra nyílik). Nemcsak a jó kávék és finom ételek hagyományát folytatják itt: a Három Holló irodalmi, képzőművészeti programoknak, színházi és zenei előadásoknak, filmvetítések is helyet ad.