Előfizetés

Ki nem állhatom a diktátorokat

Csákvári Géza
Publikálás dátuma
2020.02.21. 10:00
Olivier Assayas
Fotó: GEOFFROY VAN DER HASSELT / AFP
A magyar származású francia rendező, Olivier Assayas mindig is szeretett kirándulni – művészi értelemben véve. Most kubai kémekről mesél igaz történetet a WASP Network – Az ellenállók című új filmjében, melynek kapcsán Párizsban beszélgettünk.
Azt már megszokhattuk, hogy a világ sok pontján forgat a távol kelettől Franciaországig, de mégis, hogy a kubai-amerikai konfliktusról is készít filmet, azért még öntől is meglepő. Tovább tudom bonyolítani, mert a megkeresés egy brazil producertől, Rodrigo Teixeira-tól jött. Ő olyan nagy nemzetközi produkciókban is benne van, mint az Ad Astra – Út a csillagokba vagy a Szólíts a neveden. Korábban könyvkiadással foglalkozott és ő adta ki Fernando Morais The Last Soldiers of the Cold War című könyvét. Ez egy igazi újságírói munka volt a „kubai ötök”, illetve a WASP kémhálózatról, mely arra volt hivatott, hogy szabotálja az USA-ban a Castro ellenes erőket és megakadályozza, hogy terrorcselekményeket kövessenek el Kubában. Amikor elolvastam a könyvet, két dolgot éreztem: az egyik, hogy nagyon érdekes a téma, a másik, hogy mint irásmű olyan, mint egy lexikon és telefonkönyv keveréke, a narratíva fogalmát a szerző tuti nem ismeri. Teixeira látta a Carlos című sorozatomat, rendelkezett némi tőkével és a fejébe vette, hogy ebből nekem kell filmet készíteni. Ennyire nehéz feladatot még sosem kaptam senkitől, de egyetértettem a producerrel, hogy megvan egy jó kis film lehetősége, mert nekem arról szólt, hogyan áldozzuk fel a saját sorsunkat, illetve a családunkat az ideológiák oltárán. A történelem és a sorsszerűség érzelmi kapcsolódásai. Illetve, nagyon szeretem felderíteni más kultúrák történelmét, amit addig nem ismertem. Ha jól teszem a dolgom, ezt az utat a néző is megteszi a moziban. Nem gondolja, hogy nem mindenki örül annak, ha egy „külsős” alkot róluk véleményt? Nem vagyok nagy használója a közösségi médiáknak, de tudom, hogy számos fórumon kritizáltak Miamiban és a környékén lakó kubaiak. Igen ám, de ők még nem is látták a filmet. Az, hogy beengedtek Kubába forgatni, azt jelentette a szemükben, hogy amit készítettem propaganda. De szeretnék mindenkit megnyugtatni: nem vagyok se kommunista, se Castro-rajongó. Semmiféle totalitárius rendszert nem támogatok, ki nem állhatom a diktátorokat. már csak családi szinten sem, hiszen 1956-ban nem véletlenül menekült el a családom Magyarországról. Mikor készít filmet Magyarországról? Nem rossz ötlet, de ehhez sokkal jobban meg kéne ismernem az ország történelmét, mielőtt belevágnék. Elképesztő színészgárdával dolgozhatott, Dél- és Közép Amerika legjobbjaival. De az egyik főszerepet alakító Ana de Armas még ismeretlen volt, amikor forgatták a WASP Networkot. Most, meg a legnagyobb hollywoodi produkciók küzdenek érte. Véletlen és sorsszerű volt egyben, hogy rátaláltam. Amikor Los Angelesben készítettük elő a forgatást, a casting volt számomra talán a legfontosabb. Rengeteg Hollywoodban dolgozó és élő amerikai színésznőt néztem meg és Ana és rajta volt a listán. Azonnal tudtam, hogy ő egy tökéletes színész. Mindazonáltal ekkor még sehol nem voltam a forgatókönyvvel és eltelt másfél év, mire azzal tudtam felhívni, hogy még mindig benne van-e a közös munkában. Izgultam, mert ekkor már túl volt a Blade Runner 2047-en. Megkérdezte: hol vagyok. Mondom, hogy épp Havannában, így azonnal találkoztunk. Elmondta, hogy ő lesz az új Bond-lány, illetve Marilyn Monroe Andrew Dominik új filmjében, a Blonde-ban. De, persze, előtte velem forgat... Az életművében számos erős női karaktert mutat be és csodát művelt több színésznővel, olyanokkal, mint mondjuk Maggie Cheung, vagy most a Wasp Networkben Penélope Cruz. De említhetem Kristen Stewartot is, aki az önnel forgatott Sils Maria felhői és A stylist alatt ért be, mint drámai aktor. Kristen Stewarttól én is rengeteget kaptam. Elképesztően egyedi jelenség, korunk talán legjobb színésznője, aki nem technikai tudásból, hanem ösztönből játszik. Bele van kódolva a mozi lényege, sokszor elég csak őt felvenni és megtörténik a varázs. Nagyon érdekes, mert bár a szülei a showbizben dolgoznak, de annak alsó, nem túl szofisztikált szintjén, miközben Kristen tudása a mozgóképalkotás hatalmas, de ez a tudás neki adottság, nem tanult dolog. Amikor találkoztam vele, befelé forduló volt. Amit talán én tudtam adni neki, hogy elhitettem vele: legyen önmaga, mert ő érdekesebb, mint a karakterek. Attól lesz a filmből művészet, ha egyedi energiákat tudunk megmozdítani. Ilyet Hollywoodban nem mondanak a színésznőknek. Hercegnőket akarnak kreálni mindenkiből. Amúgy meg miért szeretek női karaktereket bemutatni? Mondhatnám, hogy minden férfi rendező szeretett nőket filmezni, vagy múzsaként kezelni egy-egy színésznőt. Mindemellett az a komplexitás is érdekel, ahogy a nők szerepe alakul a modern társadalomban. Ha már Hollywood: sikerült feldolgoznia, hogy nem készült el az Idol’s Eye című, Robert Pattinsonnal és Robert De Niróval tervezett filmje? Még nem adtam fel, mindig kísért a lehetőség, hogy még megtörténhet. Az a baj, ha egy filmet befagyasztanak, minden egyre drágább, mert aki befektetne, számlákat kell első körben rendeznie. Az egész karrierem legabszurdabb története ez: a producer egy nappal a forgatás előtt állította le. Száztíz ember dolgozott a produkción, ők a mai napig várják a fizetésüket. Na, látja, ez is Hollywood.
A WASP Network – Az ellenállókban Penélope Cruz
Fotó: AFP

Névjegy

Olivier Assayas magyar származású francia filmrendező, forgatókönyvíró. Korábban a patinás Cahiers du cinéma kritikusa. Bergmanról írt monográfiát. Számos egész estés művét elismerték már, a legrangosabb díja Cannes-ban 2016-ban kapott legjobb rendező A stylistért.

Schilling Árpád szerint Demeter Szilárd „nácibeszél”

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.02.20. 15:10
Demeter Szilárd
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
A rendező úgy véli, ma sokan beszélnek „náci nyelven”, legfőképpen a miniszterelnök.
Schilling Árpád rendező és a Krétakör megalapítója Facebook-oldalán reagált Demeter Szilárd utóbbi időben elhangzott nyilatkozataira. A Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója nemrég azt igyekezett meghatározni, hogy ki számít igaz magyar írónak, és arról is beszélt, hogy mit gondol a magyar irodalomról és az írókról. Demeter Szilárd közölte, hogy az „exportra termelő írók” szerinte nem magyar írók. - Csak magyarul írnak, mert nem tudnak más nyelven írni. De nem a magyar olvasókat akarják megszólítani. Ezzel nekem nincs bajom, de úgy gondolom, hogy ezekre az írókra közpénzt nem érdemes szánni - mondta a PIM vezetője.
A Demokratának adott interjúban pedig azt nyilatkozta, hogy a nemzeti kultúra keretei között megszólaló, balos gondolatokat megfogalmazó írókkal nincs gond, de az az író, aki LMBTQ-ideológiát hirdet, és látszik, hogy az „újbeszél” komisszárjaként próbál a nemzeti kultúra létére törni, azt ő maga is joggal tolja ki mindenféle párbeszédből. Schilling Árpád erre reagálva megjegyezte, hogy „Demeter Szilárd lehet, hogy nem tud róla, de nácibeszél”.
Schilling Árpád
Fotó: Népszava
„Ezzel nem volna nagy gond, hiszen ma sokan beszélnek újra(!) náci nyelven, legfőképpen a miniszterelnök. Magyarországon jó befektetés nácinak lenni, mert jár érte a közpénz! Demeter Szilárd tehát kedvére büntethet és jutalmazhat”

- írta a rendező. Schilling Árpád azoknak az íróknak is odaszúrt, akik átvették a Térey ösztöndíjat.
- Szerintetek is büntetni kellene Nádast és Krasznahorkait? Szerintetek is kifelé a „buzikkal”, ahogy azt Demeter Szilárd sugallja? Ugye nem söpritek le magatokról ezt a problémát, mint korpát a vállról? Ugye érzitek, hogy ez a nácibeszél – akarva-akaratlan, de idővel biztosan – rátok ég?

  - tette fel a kérdést, hozzátéve, hogy még nem késő.
(A hvg.hu nyomán.)

Élmény a középpontban - Az örömszerző írás népszerűsítését tűzte ki célul az Írópalánta Műhely

Csepregi Evelyn
Publikálás dátuma
2020.02.20. 11:30

Fotó: Katica Könyv Műhely
A meseíró pályázat másodszor várja általános iskolások munkáit.
- Évekkel ezelőtt kezdtük el az Írópalánta Tábort, amelynek keretében meghívott vendégekkel – írók, költők, illusztrátorok, kiadóvezetők – együtt beszélgetünk a gyerekekkel olvasmányélményeikről, interjúkat készítünk, amelyben gyerekek mondják el gyerekeknek, miért fontos az olvasás, fejlesztjük íráskészségüket különböző egyéni vagy akár csoportos feladatokon, játékokon keresztül, és saját mesék is születnek. A résztvevő (főként 9-13 éves) gyerekek közül sokan már úgy érkeznek, hogy olyan jövőt álmodnak, amelyben írással foglalkozhatnak – mesélte lapunknak Scur Katalin a Katica Könyv Műhely vezetője. Ebből a több éves tábori gyakorlatból bontakozott ki az idén másodszor meghirdetett Írópalánta Műhely meseíró pályázat, amelynek célja az örömszerző, kreatív írás népszerűsítése. – A mai digitális világban elsődleges probléma, hogy túl sokat ülnek a gyerekek a számítógép előtt, és keveset olvasnak, írnak. A finommotorika más lesz annál a gyereknél, aki a billentyűzetet nyomkodja, vagy aki ceruzát fog a kezébe. Noha a számítógép sem akadály – jegyezte meg a kiadóvezető –, itt inkább azt szeretnénk megmutatni, hogyan fejezhetik ki magukat, akár egy könyv lapjain keresztül. Az a cél, hogy tudjanak a gyerekek (helyesen) írni, és felfedezzék ennek értelmét, az szinte másodlagos, hogy pályázzanak. Ha meglelik az írásban rejlő örömöt, a következő lépés talán az lesz, hogy saját füzetbe, saját történetet fognak kitalálni, erre szeretnénk rávezetni őket – hangsúlyozta Scur Katalin.
Az Írópalánta Műhelyben a gyerekek egy negyvennyolc oldalas, illusztrált kötetben, vers vagy próza formában írhatják meg meséjüket, amelyet elképzeléseik szerint alakíthatnak. – A kötetben adottak az illusztrációk – amelyeket Túrós Babett készített, az ő fantáziája ihlette a könyvek témáját és a képek összefüggését –, ám bármilyen történetet ki lehet belőlük kerekíteni. Van viszont egy izgalmas mondanivaló, üzenet – ez Müller Péter Sziámi előversében is tetten érhető –, amit mi rejtünk el a képek között – részletezte a kiadóvezető. Ez ugyan csak iránymutatás, az illusztrációk szabadon kiegészíthetők, variálhatók, és az utolsó oldal is nyitva áll, hogy a gyerekek alkothassák meg a kötet befejezését. A pályázatra egyénileg és iskolán keresztül egyaránt lehet nevezni: tavaly több mint hatszázan jelentkeztek, több mint négyszázan vissza is küldték a művüket, és hatvannyolc iskolából neveztek (egy budapesti iskolából például ötven diáktól érkezett be alkotás), de voltak határon túli jelentkezők is – számolt be róla a kiadóvezető. Ezévtől digitálisan is fogadják a munkákat, ám a visszajelzések alapján sokaknak új tapasztalatot jelentett, hogy postán keresztül adhatták fel az elkészült könyvet. Az elbeszélésekből gyakran érzékelhető volt a kiskamaszok vagánysága, vagy hogy mi történt a családokban a hétköznapok során. A pályamunkákból is kirajzolódik a gyerekek sokszínű érdeklődése: a mai fiatalok nagyon okosak, több információt kapnak, mint korábban, és felvilágosultabbak is, jegyezte meg a kiadóvezető. – Korosztályonként változik, mely témák foglalkoztatják őket, és amiről szeretnek olvasni, ugyanarról írnak is. Míg a 8-9 éveseknél inkább az állatok, meseszerű lények, hercegnők, királyfik az érdekesek, addig a 10-11 éves korosztály a barátságról szóló történeteket, detektívtörténeteket részesíti előnyben. Az idősebbeknél már a fantasy, szerelem és a konfliktusok is megjelennek – részletezte Scur Katalin. Tapasztalataik szerint nagyon fontos, hogy a tanárok milyen olvasmányokat ajánlanak: mennyire kerül be a mai világ a történetekbe. Ezért is lényeges, hogy széles körben legyen szó az adott könyvről, különböző feladatok, programok kapcsolódjanak hozzá, és minél több ingeren keresztül érje élmény a gyerekeket. Infó: Részletek: www.katicakonyv.hu/iropalantamuhely Az Írópalánta Műhely nagykövete Kakasy Dóra színésznő, védnöke Szkárosi Endre, a Szépírók Társaságának elnöke.