„Mikor elolvastam a törvény módosításának tervezetét, az volt a benyomásom, hogy sajnos továbbra is legitimálja az orvosok által végzett, hatástalan áltudományos terápiákat, mint például a homeopátia és a kínai orvoslás. Utóbbit a kormány feltehetően a Kínával való jó kapcsolatok jegyében támogatja. Már egyetemeken is oktatják, pedig valójában hatástalan” – kezdi az új törvény elemzését Boldogkői Zsolt molekuláris biológus, az MTA doktora, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének tanszékvezető egyetemi tanára, aki évek óta küzd az áltudományok és a kuruzslók ellen.
A Magyar Tudományos Akadémia két éve közleményt adott ki, mely szerint elengedhetetlen, hogy a terápiás eredményeket az alternatív medicina esetében is tudományos módszerekkel bizonyítsák. Éppen ezért biztatónak tűnt, amikor 2018 novemberében az Emberi Erőforrások Minisztériuma törvénymódosító javaslatot nyújtott be, ami kiterjesztette a kuruzslás vétségét a büntető törvénykönyvben. Most mégis úgy tűnik, hogy az új szabályozás sem a „vajákosokat”, sem a hatástalan módszereket alkalmazó orvosokat nem fogja megfékezni.
A törvény módosításának pozitív hozadéka lehetne, hogy egyértelműen jelzi, milyen büntetés vár azokra, akik például talpmasszázst végeznek azt ígérve, az majd segít legyőzni a különféle betegségeinket vagy késlelteti a daganat terjedését. Valódi változást azonban nem biztos, hogy hoz, tekintve, hogy a büntethetőséget már a korábbi törvény is tartalmazta. Ennek ellenére az Országos Kriminológiai Intézet honlapján található 2018-as összefoglaló szerint 15 év alatt mindössze 45, a kuruzslás vétsége és/vagy bűntette miatt indult és jogerős ítélettel zárult büntetőeljárás volt. Végrehajtandó szabadságvesztést pedig a HVG.hu szerint csak olyan elkövetők kaptak, akik más bűncselekményeket is elkövettek, például csalást, sikkasztást, testi sértést, vagy bűnismétlők voltak. Vagyis: önmagában a betegek megtévesztéséért nem gyakran járt börtönbüntetés.
„Azokat, akiket végül mégis megbüntetnek, többnyire nem azzal a váddal ítélik el, hogy nem működik a »terápiájuk«, hanem azért, mert csak orvosok által végezhető tevékenységet folytatnak” – mondja Boldogkői Zsolt. „Az orvosláson belül is rendet kellene tenni, de sajnos ez a törvénymódosítás ezt nem teszi meg, helyette továbbra is legalizálja az áltudományos, orvosok által végzett hatástalan kezeléseket” – foglalja össze a professzor.
Az orvosok is elhiszik
Az orvosi diplomával rendelkezők leggyakrabban az akupunktúra és a homeopátia területén lépik át a tudomány határait. Az ausztrál Nemzeti Egészség- és Orvostudományi Kutatóintézet (NHMRC) szakemberei már 2015-ben bebizonyították, hogy a homeopátia nem hatékony egyetlen betegség kezelésére sem, pusztán placebóként funkcionál. Ugyanerre jutott az MTA is két évvel ezelőtt, amikor az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületének véleményéhez csatlakozva kijelentette: a homeopátia esetében „nincs evidencia arra”, hogy a placebónál hatékonyabb. Mégis, a gyógyszerként nyilvántartott készítményeket azóta is felírhatják az orvosok és a gyógyszerészek is gyakran javasolják a betegeknek. Ez a módosítást követően sem változik, továbbra is legálisan kiválthatók lesznek a gyógyszertárakban.
Boldogkői Zsolt hasonlóan vélekedik a manapság nálunk is divatos akupunktúráról is. Olyan tudományos vizsgálatokat végeztek a módszerrel kapcsolatban, melyek egyértelműen igazolták, hogy valójában nincs a placebótól elkülöníthető hatása a tűszúrásoknak. „Ez volt az alternatív orvoslás egyik utolsó bástyája. A kutatások során volt, akit nem szúrtak meg elég mélyen vagy megfelelő helyen, esetleg teleszkópos tűt használtak, hogy »becsapják« a pácienst. Így sikerült megfelelő kontrollcsoportot alkotni. Az eredmények pedig bizonyították, hogy nincs lényeges különbség aközött, hogy valaki csak álakupunktúra-kezelést kapott, és aközött, aki valódi kezelést” – állítja a tanszékvezető.
Ugyan a szakembereknek határozottabban kellene fellépniük az áltudományok és a hatástalan szerek, kuruzslók ellen, ezt sokszor azért nem teszik, mert tartanak a következményektől. Egy tőkeerős cég ugyanis tönkre tudja tenni az embert azzal, hogy bárkit beperel becsület vagy a jó hírnév megsértése miatt. „Erre is figyelmet kellene fordítani a törvényhozásnál, és a hatóságoknak is aktívabbnak kellene lenniük” – mondja Boldogkői.
Csodás gyógyulások meséi
Csupor Dezső a kuruzslókkal foglalkozó Ködpiszkáló blog szerkesztőjeként a jogi szabályozás egy újabb vakfoltjára is rámutat: ha valaki bizonyíthatóan nem kap pénzt azért, hogy elmondja egy videóban, beszedett valamit és az szerinte pozitív hatást gyakorolt az egészségére, az jogilag nehezen támadható, hiszen szólásszabadság van. Így lehetséges például, hogy az országban 23 üzletben kapható, Varga Gábor által forgalmazott gyógygombák honlapján több olyan videót is találunk, amelyekben korábban állítólag rákkal diagnosztizált betegek arról beszélnek: több hónapnyi fogyasztás után milyen csodálatos javulást hozott számukra a gyógygomba, és még a nem műthető daganat esetében is meggyógyultak. Egyikük például az udvaron egy kisszéken ülve, teljes sminkben elmeséli: nem kapott sem kemoterápiát, sem sugárkezelést, orvosságot sem szedett, csak a gyógygombát, mégis jobban lett, és ezen az orvosok is csodálkoztak. „Ennek a terméknek a forgalmazását nem érinti a jogszabály-módosítás, mivel élelmiszernek számít. Gyógyhatást nem tulajdoníthatnának hozzá úgy, hogy az tudományosan nem igazolt, de mivel nem minősül reklámnak az, ha valaki véleményt nyilvánít úgy, hogy azért bizonyíthatóan nem fizettek, nem lehet mit tenni. Ettől persze még sokakat félrevezethet egy ilyen videó, mivel azt hihetik, hogy a daganatellenes hatás garantált. Ugyan van, amit szigorúbban szankcionál a módosítás után a törvény, de előtte is megfoghatóak lettek volna olyan étrend-kiegészítők, amiknek gyógyhatást tulajdonítanak, mégis nagyon kevés eljárás volt. Ennek egyik oka, hogy nagyon sok, szinte áttekinthetetlen számú termék van a piacon” – mondja Csupor Dezső. Kitért arra is: sokan gyógyhatás reményében fogyasztják a speciális gyógyászati célra szánt élelmiszert, a Culevitet is. Ezt is leginkább a daganatos betegek vásárolják, pedig klinikailag nem igazolt az emberekre vonatkozó daganatellenes gyógyhatása.
Emlékezetes dr. Dávid Tamás esete is, akit a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) néhány éve már 35 millió forintra büntetett, ugyanis rákgyógyítóként hirdette az általa forgalmazott teakeveréket (Cod-tea). A cégének egyébként a tea 2007-ben 311 millió forint árbevételt hozott, így valószínűleg a bírság nem viselte meg nagyon. A férfi egy év felfüggesztett börtönbüntetést is kapott kuruzslásért és a rákbetegek megtévesztéséért még 2017-ben. Mégis, ahogy arra az Index cikke felhívta a figyelmet: mindezek után a Hatos Csatorna nevű kábeltévé Gyógyultak Klubja című magazinműsorában is szerepelhetett, ahol olyan állításokat fogalmazott meg, mint „a negatív érzések okozzák a krónikus betegségeket, és ezt a nők 80 százaléka tudja is, a férfiaknak csak a 20 százaléka”; vagy: „egy páciense 5 éves korában szerelmes volt az óvodában egy lányba, de nem talált viszonzásra, ez pedig olyan lelki traumát okozott, hogy 50 évvel később rákos lett tőle”. De érdemes kiemelni azt is, hogy „a mellrák leggyakoribb oka a nőknél a rossz főnök és a rossz férj”, „Amerikában hiányzik az emberekből a szeretet és a tisztelet”. A videó persze mára már nem elérhető, de a „legjobb” részeket idézte a portál. Egyébként a férfi állatorvos és onkológiai vagy bármilyen, emberorvosi végzettségének, tudományos munkájának semmi nyoma nincs.
Haldoklóval haknizni
Nem mindennapi Vargha Zoltán ügye sem (ő egy másik „Varga”), aki a róla elnevezett metodikával kábítja a mai napig az embereket. Cége honlapján korábban azt írták, hogy az általa megalkotott, talpi és lábfeji idegleképeződések ingerlésén alapuló módszerrel rossz- és jóindulatú tumorok, áttétes daganatok, nőgyógyászati, vese-, máj- és egyéb ciszták, miómák, agyi katasztrófák, szklerózis multiplex, inkontinencia, meddőség, bénulás és más visszafordíthatatlannak tartott egészségkárosodás egyaránt kezelhető. Ezek az állítások már nem elérhetőek, de ez nem változtat azon, hogy betegek tömegeit tévesztették meg. A férfi korábban hamis diplomát nyújtott be a hazai nyilvántartó központhoz is, ezt korábban a Privát Kopó bűnügyi magazin nyomozta ki. Ő volt az az ember, aki Bajor Imrét is kezelte, és gyakorlatilag végighaknizta az országot a haldokló színésszel, hogy magát és módszerét népszerűsítse. A GVH végül 12 millió forintra büntette a céget 2015-ben, ami szintén nem rengette meg a „bizniszt”.
Léteznek olyan termékek is, amik ugyan nem károsítják az egészséget, nem súlyos betegeknek szánják őket, mégis bosszantó, hogy miképpen igyekeznek pénzt kicsikarni az emberekből. Ilyen például a néhány éve megjelent lúgosító-savasító kúra is, amire egyébként egy egészséges szervezet esetében semmi szükség. A szervezet ugyanis nagyon pontosan állítja be a vér pH-ját, ha ez akár pár tizeddel elmozdul, az már nagyon súlyos egészségügyi következményekkel jár. Vagyis a lúgosításnak azért nincs sok értelme, mert a szervezet nem tud elsavasodni.
Mint arra Boldogkői Zsolt felhívja a figyelmet, léteznek olyan, a témával folyamatosan foglalkozó honlapok és blogok, ahol a laikusok is tájékozódhatnak arról, melyek a valóban hatásos módszerek, és mi számít kuruzslásnak. Többek között a Magyar Tudományos Akadémia is indított egy olyan honlapot, ahol a témával kapcsolatos cikkeket gyűjtötték össze. Ezeknek azonban csak egy része jelent meg. Boldogkői egyébként a Szegedi Tudományegyetemen 12 éve tart olyan választható kurzust is, aminek témája részben az áltudományok. „Egyértelmű változást látok abban, hogy az orvostanhallgatók, a gyógyszerészek és a biológusok hogy állnak a kérdéshez. Kezdetben sokan negatívan álltak a témához, de az utóbbi években változott a hozzáállás” – bizakodik.
Börtön vár a pszichológusokra?
Van egy olyan terület, ahol az új törvény mégiscsak jelentős változást hoz, bár nem kizárólag pozitívat. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete hívta fel a figyelmet arra, hogy a pedagógiai szakszolgálatokban eddig végzett pszichoterápiás jellegű szakértői tevékenységért is börtönbüntetés járhat a Btk. módosítása miatt. A törvény szövege szerint ugyanis: „Aki ellenszolgáltatásért vagy rendszeresen az orvosi gyakorlat, az egészségügyi szakképesítéshez kötött pszichoterápiás gyakorlat vagy a nemkonvencionális gyógyító és természetgyógyászati eljárások körébe tartozó tevékenységet jogosulatlanul fejt ki, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
A módosító azzal indokolta a szöveget, hogy egyrészt a pszichoterápia is gyakori terepe a kuruzslóknak, másrészt mivel ezt orvosok mellett klinikai szakpszichológusok is végezhetik, érdemes volt ezt a tevékenységet különválasztani az orvosi gyakorlattól. A szakma azonban aggódik, hiszen az új kitétel akár a legitim lelki segítségnyújtást végző szakemberek ellehetetlenítéséhez is vezethet.
„Értem, hogy mostantól van egy vélt jogi háttértámogatása a betegeknek, és a védelmükben törvényt hoztak, csak az a probléma, hogy előtte a szakmával, pszichiáterekkel és pszichológusokkal nem egyeztettek. Így viszont több szempontból is hibás a jelenlegi szöveg. Hiába mondom én, hogy csak tanácsadást végeztem, ha a kliens feljelent, mert szerinte az terápia. A pszichológia egy tudomány, ezért is fontos, hogy legyenek kompetenciahatárok és csak az tartson terápiát, akinek ehhez van megfelelő jogosultsága, de a törvény jelenlegi formájában ebben sem segít. Így összemosódhat, hogy valami valójában mi, és minek mondják” – mondja
Józsa Tamás klinikai gyermek-szakpszichológus, család- és párterapeuta, PhD-doktorjelölt. Azt, hogy egy páciens pszichoterápián, vagy segítő beszélgetésen vesz részt, azt mutatja, hogy milyen mélységben foglalkoznak az adott témákkal, mások a foglalkozások fókuszpontjai. Míg egy tanácsadás esetén csak a felszínt karcolgatják, a terápia olyan, mintha olajat fúrnának. A szakemberek egyébként ötéves BA- és MA-képzés után csak klinikai, egészség-, munka- vagy tehetséggondozással foglalkozó pszichológusi képzettséget kapnak. Ilyenkor még nem foglalkozhatnak a pszichológiai rendellenességek diagnosztikájával és terápiájával. Ehhez szükség van további 4 éves, klinikai szakpszichológusi képzésre, amikor már szakosodhatnak a hallgatók család- és párterápiára, hipnoterápiára vagy mozgás- és táncterápiára. Ha pedig valaki pszichoterapeuta-végzettséget is szeretne, az még két év tanulást jelent. Vagyis: egy képzett szakember legalább 9–11 évig tanul, mielőtt terapeutának mondhatja magát.
Az új salátatörvény miatt felháborodott az egész szakma. A Facebookon szerveződött Mental-For Csoport A Mentális Segítők Jogbiztonságáért nemrégiben konferenciát is szervezett a témában, Pánik vagy helyzet? címmel. A szakemberek attól tartanak, hogy a sarlatánok a törvény ellenére is zavartalanul folytathatják kétes működésüket. Arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy a törvény szövegét finomítani kell, most ugyanis az sem derül ki belőle, pontosan mit is kell érteni a pszichoterápia fogalma alatt. Szerintük, ha a törvényszöveg így marad, több ezer mentális segítő munkája és a hozzájuk segítségért fordulók gyógyulása lehetetlenülhet el.
Az új törvény a kuruzslóktól hivatott védeni az embereket, de arra a kérdésre, hogy miért fordulnak ilyen emberekhez a betegek, szintén a pszichológia ad választ. „A magyarok fokozottan érzékenyek erre, hiszen van bennük egyfajta csodavárás, külső kontroll. Ha megnézzük, történelmileg szinte mindig uralkodott itt egy másik nép, tatárok, törökök, németek, osztrákok, oroszok. Mindig volt egy külső befolyás, ami egy tanult tehetetlenségbe, passzivitásba szorított minket. Sokkal könnyebb azt hinni, hogy majd jön valaki, aki bead egy kapszulát vagy rám olvas, és én jobban leszek, mint azt, hogy ezért tenni kell, kemény és fájdalmas módon. Érdekes, hogy míg sokan csak olyan gyógyszert hajlandóak bevenni, ami gyógyszertárban kapható és engedélyezett, ugyanez az alaposság már nincs meg akkor, mikor az ember rábízza az életét egy kuruzslóra” – mondja Józsa Tamás. Ezen mindenképp változtatni kellene, ehhez azonban szükség van a betegek józanságára és alaposságára is.
