Kockázatos, mégis egyre többen szülnek császárral

Publikálás dátuma
2020.02.21. 06:34
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Van olyan kórház, ahol minden második gyerek így jön világra.
Egyre több csecsemő születik császármetszéssel – derül ki a Világgazdaságból. A lap a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adataira hivatkozva azt írja, hogy tavaly már a szülések 42,3 százaléka a műtőben zajlott, azaz a 83 750 szülésből 35 431 baba nem természetesen úton jött a világra. Egy évvel korábban a műtéti beavatkozások aránya valamivel kevesebb, 41,4 százalék volt. Van olyan kórház, ahol minden második gyerek így születik. Például a balassagyarmati Dr. Kenessey Albert Kórház-Rendelőintézetben a szülések 57 százaléka végződött császárral, a fővárosban a Szent János Kórházban, a Honvédkórházban és a Semmelweis Egyetem klinikáin is több volt a császáros, mint a hüvelyi úton történő szülés. Mint ismert: a császármetszés a kétezres évektől egyre népszerűbb, míg a hetvenes években a megszületett gyerekek 5,5 százalékát született ily módon, 2003-ban már minden negyedik baba műtéti beavatkozással jött a világra. Akkor még a megyei kórházakban és a súlyos eseteket is ellátó klinikákon az országos átlagnak megfelelő arányban végeznek az orvosok császármetszést, a városi, kisebb kórházakban annál jóval többet. A császármetszések gyakorisága nemcsak Magyarországon, hanem világszerte emelkedik. Az ok sokféle: például a korábbi 20-24 évről 29-30 évre tolódott ki az első szülés időpontja, s mind gyakrabban vállalnak 35 évnél idősebbek is gyermeket. Ebben a korban már kétségkívül nagyobb a szülés kockázata. Valamint a műhibaperek szaporodásával egyre erősödik a „megelőző szemléletmód” is, a szülészek körében. (Magyarországon a legtöbb műhibapert szülészek ellen kezdeményezik.) A betegnek joga van kérni a császármetszést, de ha a műtét szakmailag nem indokolható, akkor az orvosnak el kell utasítania a császármetszést. Mint minden orvosi beavatkozásnak, sok szövődménye lehet a császármetszésnek is. A természetes szüléskor az anyai halálozás kockázata tized akkora, mint a műtéti megoldásnál. Ezért csak indokolt esetben szabad végezni.    
Szerző
Frissítve: 2020.02.21. 06:48

Biodóm: óriásbüdzsé vagy fapad

Publikálás dátuma
2020.02.21. 06:00

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Revizort kap a nyakába az állatkert. Alig kezdődött el a Pannon Park beruházás átvilágítása, de már látszik: húsz milliárd se lesz elég a korábban ígért látogatóélmény kialakításához.
A Market Zrt. 2020 tavaszára vállalta a 33,5 milliárdból felhúzott biodóm átadását. Várhatóan áprilisban meg is ejthetik. De ez még csak a Pannon Park 70 százaléka. A miocén őstengert idéző 2 millió literes akvárium, illetve a több szintes, 2,4 hektáron elterülő fedett szubtrópusi ősvadon nemcsak a budapesti Tropicariumot és a Nyíregyházi Állatkert Zöldpiramisát, hanem a nagy vetélytársat, a tíz évvel ezelőtt megnyitott 1,7 hektáron elterülő lipcsei biodómot is lekörözi majd. De ezt a hatalmas fedett parkot be is kell rendezni. Az óriási medence belső kialakítása a hozzátartozó gépészettel, a csarnok légtechnikája, a látogatóközpont 600 vendég fogadására tervezett éttermének konyhatechnológiája, a tűzjelző -, a térfigyelő kamera- és a beléptetőrendszer kiépítése, a hatalmas műszikla, hogy csupán a legnagyobb tételeket említsük, akár 10-12 milliárdot is elvihetnek. Önmagában a beléptetőrendszer 2 milliárdos tétel lehet. S akkor még nem beszéltünk a dekorációs és belsőépítészeti munkákról a bemutatókban és a közönségtereknél, a külső parképítésről, az öntöző rendszer telepítéséről, a kiállítási tartalomfejlesztésről, a műszaki fenntartás gépeiről, vagy éppen a kerti bútorokról. S erre jön rá a szintén nem olcsó állat- és növénybeszerzés. Persányi Miklós már tavaly hosszan ecsetelte, mennyire elszálltak a pálmafaárak. A Népszava úgy tudja, hogy az eredeti tervek szerinti látogatóélmény kialakításának költsége a korábban bemondott 20 milliárdnál jóval több lehet, könnyen elérheti a 30 milliárdot, ha valóban a legkorszerűbb technológiával és különleges látványelemekkel szerelik fel a különleges építményt. Egyelőre megbecsülni is nehéz a végét. A befejezésre különféle alternatívákat tartalmazó költség-optimalizációs jelentés várhatóan nyár végére készül el. Ennek elkészítését az Enviroduna Kft-re bízza a városvezetést. De ennél is több szerepet osztanának a cégre. A Fővárosi Közgyűlés jövő heti ülésére készült előterjesztés szerint a cég a továbbiakban részt vesz a közbeszerzési eljárások előkészítésében, illetve a megkötött szerződések teljesítésének ellenőrzésében is. A projekt összköltségét 56,5 milliárd forintra emelik, ami tartalmazza az Enviroduna 300 millióval megemelt, így összesen 622 millió forintos díját is. Az előterjesztésben megjelölt 2021 végi megnyitóra azonban nyugodtan rá lehet számolni legalább 2 évet. Ráadásul kérdéses, hogy a kényszerű költségcsökkentés után milyen látvány fogadja majd a méregdrágán megépült kupola látogatóit. Megépül-e például a csónakázó barlang, ahol a látogatók irányítottan haladó csónakokkal közlekedhetnek, vagy helyette gyalog bandukolhatnak a denevérek között. Tíz fős tehéncsorda legelészik-e vagy csupán kettő, hány pálmafát és mennyi állatot vehetnek majd. S ez még a kezdet, hiszen az összességében 5 hektáros Pannon Park üzemeltetése is több milliárdos tétel. Persányi Miklós tavaly decemberben elismerte: két dolgot nem tudnak, hogy mennyi lesz a bevétel és mennyi lesz a kiadás. Ami lássuk be elég meghökkentő kijelentés egy lassan 63 milliárdosra hízó beruházás felelősétől. A Népszava beruházást jól ismerő forrása 4-8 milliárd forintra becsülte évente a Pannon Parkkal megnövelt állatkert működési kiadását, de Persányi Miklós is 1,5-2 milliárddal többlettel kalkulál, azaz 4,5-5 milliárddal. Az intézmény energiaszámlája egy kisebb bevásárlóközpontéval vetekszik, míg a dolgozók számát 140-150 fővel is növelni kell a zökkenőmentes üzemeltetéshez. (Az előzetesen kért 35 fős létszámnövelés fedezetigényét egy korábbi előterjesztésben 265,3 millió forintban jelölték meg.) Persányi Miklós szerint ezt ki tudja termelni az intézmény. Korábbi számítások szerint azonban ez akkor is lehetetlen, ha félmillióval emelkedne a látogatószám. Márpedig ez az új látványosságok ellenére is alig növekszik. Tavaly 30 ezerrel nőtt 2018-hoz képest három újdonság megnyitása mellett. A nyereséges működtetés ugyanakkor nem lenne példa nélküli. A Camponában magánvállalkozásként üzemelő Tropicarium a megnyitó óta töretlenül nyereséges, a Zöldpiramist tíz éve megnyitó nyíregyházi állatkert a 2018-as évet 100 milliós nyereséggel zárta. A fővárosi állatkert működését azonban a nagy látogatószám ellenére évről évre százmilliókkal támogatja a fővárosi önkormányzat. Ennek összege 2018-ban 843,4 millió forint volt. A fenntartótól kapott működési támogatás aránya a 2006-os 57 százalékról előbb lecsökkent 16 százalékra, majd ismét emelkedni kezdett. Az elmúlt években már 25-27 százalék volt, de a kiadások növekedésével ez nagyobb összeget jelent. A működési kiadás 2017-ben 2,66 milliárd volt, ami tavaly a Cápasuli, a Sünispotály és a Holnemvolt vár megnyitása után 3 milliárd fölé emelkedett.  Az Állatkert Népszavának küldött válaszában hangsúlyozta, hogy saját bevétele a működési támogatás mintegy 3 szorosa volt tavaly, az intézmény gazdálkodása stabilnak mondható. Az Állatkert működtetéséhez szükséges források nagyobbik részét az intézmény saját maga „termeli meg”, közhasznú feladatainak ellátása a működési célú ráfordítások tükrében igen hatékonynak és gazdaságosnak mondható. Mindez nem oszlatja el azt a beruházás indítása előtti félelmet, miszerint az új attrakciók üzemeltetése jelentősen megemeli a kiadásokat, miközben a növekvő látogatószámból származó bevétel növekedése elmaradt ettől. A néhai Vidámparkot 2013-ban azzal az indokkal zárták be, hogy évente 50-150 millió forinttal kell kiegészíteni a működését és túl sok pénz kellene egy korszerű szórakoztató park kialakításához. Így inkább rábólintottak a helyén felépülő kezdetben 15,7 milliárdos költségű biodómra. S mindaddig nem is volt ezzel gondja senkinek, amíg Persányi Miklós, az Állatkert főigazgatója ügyesen nyitogatta az állami és önkormányzati bukszákat és ömlött a pénz az állatkerti fejlesztésbe. Csakhogy a választások után elzárták a pénzcsapokat. Persányi a korábban többször bevált módszerhez folyamodva bejelentette: kevés lesz a 43 milliárd, még legalább 20 milliárd kell a Pannon Park befejezéséhez. A kormány rögtön kijelentette, hogy nem ad több pénzt a projektre, az új városvezetés pedig nem igen látta ennek helyét a meglehetősen kifeszített fővárosi költségvetésben. 
Szerző

A lúgos orvos ügyét öttagú tanácsban bírálná el a Kúria

Publikálás dátuma
2020.02.20. 20:46
A „lúgos orvosként” hírhedtté vált vádlott, egy korábbi tárgyalás során
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Eddig nem érkezett felülvizsgálati indítvány az ügyben az Ab döntése nyomán.
A Kúria öttagú tanácsban bírálja majd el újra a volt barátnőjét lúggal leöntő orvos ügyét, ha abban felülvizsgálati indítvány érkezik - közölte a legfelsőbb bírói fórum csütörtökön. Az ügyben kedden az Alkotmánybíróság (Ab) döntött arról, hogy alkotmányellenes a büntetőeljárási törvény egyik átmeneti rendelkezése, melyet a Kúria harmadfokú eljárásában alkalmazott. Ugyanis a bírósági eljárás alatt megváltozott szabályok kizárták az indítványozó által már benyújtott, az előző törvény által megengedett másodfellebbezés - a másodfokú döntés elleni rendes jogorvoslat - elbírálását a konkrét ügyben. Ezért
az Ab megsemmisítette a támadott rendelkezést, és elrendelte a jogerős bírói döntéssel lezárt eljárás felülvizsgálatát.

A felülvizsgálat módját azonban már a Kúria fogja meghatározni, de úgy, hogy az alaptörvény-ellenes jogszabályi rendelkezés már nem alkalmazható. Az Ab hangsúlyozta, hogy nem foglalt állást a bírói döntés érdemi részéről.
A Kúria csütörtökön arra hívta fel figyelmet: az Ab egy törvényi rendelkezés és nem bírósági határozat alkotmányellenességét mondta ki. Nem határozott tehát arról, hogy az alapügyben a rendes bíróságok által hozott bármely határozatot hatályon kívül kellene helyezni vagy meg kellene semmisíteni. Az Ab az alapügyben lefolytatott harmadfokú büntetőeljárás felülvizsgálatára szólította fel a Kúriát, melynek azonban e felülvizsgálati eljárás lefolytatására hivatalból nincs lehetősége, csak indítvány nyomán. Hozzátették, a törvény szerint
jelen ügyben felülvizsgálati indítvány előterjesztésére joga van a védőnek és az elítéltnek, illetve kötelessége a legfőbb ügyésznek.

Az ügyben felülvizsgálati indítvány eddig nem érkezett a Kúriára. Az Ab határozatát értelmezve arra jutottak: azt kell majd vizsgálni, hogy az általa alkalmazott átmeneti rendelkezés nem üresítette-e ki a vádlott másodfellebbezésének valós jogorvoslati tartalmát. E vizsgálatot az Ab által megsemmisített jogszabályi rendelkezés alkalmazása nélkül, a régi törvény szabályai szerint kell majd elvégezniük. Így kell választ adni arra, hogy az átmeneti szabály mellőzése eltérő érdemi döntést eredményezett volna vagy sem.