Kálmán Olga elnökségi tagságra pályázott a DK-ban

Publikálás dátuma
2020.02.21. 08:00

Fotó: Népszava
Hamarosan tisztújítást tartanak a pártban.
Kormányzati pozícióban látja Kálmán Olga a Demokratikus Koalíciót 2022-ben, saját magát pedig DK-s politikusként. A pártban március 1-jén tartanak tisztújítást, Kálmán Olgát két pozícióra is jelölték – írja az ATV. – A tagság jelöl valakiket, a jelöltek pályázhatnak akár több pozícióra is, utána van egy jelölés-előkészítő bizottság, a véleményezett pályázatok ők eldöntik, kiket ajánlanak a kongresszusba, és a kongresszus dönt a végén – mesélte a tisztújítás menetéről az ATV Egyenes Beszéd című műsorában.
Kálmán Olga azt is elárulta, hogy elnökségi tagságra pályázott pártján belül.

Szóba került az is, hogy az MSZP két politikusa, Kiss László és Szaniszló Sándor átlép a DK-ba. Kálmán Olga erről azt mondta, hogy természetes, hogy a DK-ban örülnek az óbudai és pestszentlőrinci polgármesterek csatlakozásának.
Szerző

Formálódik az új bulinegyed-szabályozás

Publikálás dátuma
2020.02.21. 08:00

Fotó: Népszava
Jövő hétre elkészül a Belső-Erzsébetváros szórakozóhelyeinek nyitva tartását szabályozó kritériumrendszer, az új rendelet főszabálya az éjféli záróra lesz.
– Tartható a február 28-ai határidő, törekszünk arra, hogy minden ígéretünket betartsuk – mondta a Népszavának Budapest VII. kerületének alpolgármestere, Ujvári-Kövér Mónika. A politikus annak a tavaly novemberben létrejött munkacsoportnak a vezetője, amely a belső-erzsébetvárosi bulinegyedben található szórakozóhelyek éjszakai nyitva tartására vonatkozó, objektív kritériumrendszer kidolgozására kapott felhatalmazást az önkormányzattól. Hangsúlyozta: az új rendelet főszabálya az éjféli záróra lesz, amely alól csak az a vendéglátóhely kaphat mentességet, amelyik teljesíti a kritériumrendszer feltételeit.
Ujvári-Kövér Mónika elmondása szerint jelenleg a kritériumrendszer pontosítása, jogi ellenőrzése zajlik, így annak részleteit még nem ismertetheti. Annyit azért elárult, hogy a munkacsoport komplex problémakörök szabályozásán gondolkodik, amely az üzletek göngyölegmozgatásától a közterületi alkoholfogyasztáson át a zajszennyezésig terjed – s mindezekre túlnyomórészt konszenzuson alapuló szabályozási megoldásokat alkottak meg.
Szikszai Sándor – aki az Élhető Erzsébetváros Egyesület delegáltjaként vesz részt a munkacsoportban – ellenben beszámolt néhány javaslatról, amelyek felmerültek az üléseken. Szóba került például egy utcai egység felállítása az ittas állapotban lévő vendégek „moderálására”, valamint az is, hogy a kiskocsmákban is legyenek biztonsági őrök. A nagyobb szórakozóhelyeken a katasztrófavédelem által kifejlesztett, vendégszámot mérő berendezést szerelhetnek fel, a zajterhelés visszaszorítására pedig „csúcslimitert” tehetnek kötelezővé a környezetvédelmi hatóság lakóövezetekre vonatkozó határértékeit figyelembe véve. Előbbi javaslat azt jelentené, hogy a szórakozóhelyek bizonyos létszám felett már nem fogadhatnak új vendégeket. Az áruszállítást este tíz és reggel nyolc óra között megtiltanák, az éjfél után nyitva tartó szórakozóhelyeket pedig arra köteleznék, hogy mellékhelyiségeiket mindenki számára hozzáférhetővé tegyék. A közterületi dohányzásnál mindenhol kötelezővé tennék a hamutartók, kukák kihelyezését.
Az egyeztetéseken résztvevők egyébként hangsúlyozták, hogy még folyik a végleges javaslatok szövegezése, így azok még változhatnak.
Ugyanakkor Szikszai úgy érzi, teljes konszenzus sosem lesz a munkacsoport tagjai között, szerinte a lakókénál erősebb a vendéglátósok lobbiérdeke. Sajnálta, hogy az ünnepi nyitva tartás szabályozására vonatkozó javaslatukat (amely azt tartalmazta, hogy november elsején, valamint december 24-én és 25-én a kocsmák tartsanak zárva) leszavazta a munkacsoport. A köztisztaság, valamint a közbiztonság kérdéseiben azonban szerinte is egyetértés alakult ki a csoporttagok között.
Ujvári-Kövér Mónika elismerte, hogy számos kérdés a február 28-ai határidőt követően is nyitva maradhat, amelyek folyamatos „finomhangolást”, az elért eredmények ellenőrzését igénylik majd. De ígéretet tett arra: a kritériumrendszeren kívüli szabályozást igénylő kérdésekben is mindent megtesznek annak érdekében, hogy valódi megoldásokat találjanak Belső-Erzsébetváros problémáira. Ujvári-Kövér Mónika elmondta azt is, a helyi lakók, civilek, vendéglátósok és az önkormányzat delegáltjaiból álló munkacsoport januárig mintegy kétszáz írásos javaslatot is kapott az érintettek szélesebb körétől, s mindegyiket érdemben megvitatták. – Ugyanakkor számos felvetésnél meg kellett állapítanunk, hogy a munkacsoport keretében ezek nem megvalósíthatók. Így e javaslatok kapcsán külön egyeztetéseket kezdeményeztem, bizonyos – évek óta meg nem oldott – problémákat rendeleti úton szabályoztunk, például szigorítottunk a teraszok szabályozásán, megtiltottuk a közterületi zenesugárzást – fogalmazott az alpolgármester.

Szigorúbb teraszszabályokért lobbiznak

Erzsébetvárosnak egyes témákban a fővárossal is egyeztetnie kellett, ilyen például a teraszok egységes szabályozásának kialakítása. Erről éppen szerdai ülésén fogadott el határozatot a képviselő-testület, amely szerint Karácsony Gergely főpolgármesternél kezdeményezik, hogy az önkormányzat közigazgatási területén lévő, de a főváros kezelésében álló vendéglátóhelyek teraszai általánosan 22.00 óra és az azt követő nap 06 óra között ne tarthassanak nyitva. A közterületi dohányzás is sok lakót zavar, ám mivel ezt törvény szabályozza, a kerület országgyűlési képviselőjét, Oláh Lajost kérték fel a kérdés megvizsgálására.

Szerző

Feladta a leckét a konzultáció

Publikálás dátuma
2020.02.21. 07:30

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A romák elleni indulatok szításával igyekszik politikai tőkét kovácsolni a Fidesz.
„Leginkább csendben leszünk, lesütjük a szemünket és közben szégyelljük magunkat.” Így reagált egy ellenzéki parlamenti képviselő, amikor arról kérdeztük, készülnek-e bármiféle tiltakozó akcióval az újabb nemzeti konzultáció ellen, amiért az – a szegregált gyöngyöspatai romák kártérítési ügyének beemelésével – alkalmas lehet a cigányság elleni uszításra. A képviselő reakciója jól mutatja: csapdahelyzetbe került az ellenzék. A felmérések szerint ugyanis erős a romaellenesség a társadalomban. Az ELTE és a Political Capital 2018-as vizsgálata például arra jutott, hogy a "rendszerváltás óta zajló közvélemény-kutatások a romaellenesség stabil, magas szintjét jelzik." Az ellenzéki pártoknak pedig ebben a közegben kellene növelniük támogatóik számát, ha kormányváltást akarnak 2022-ben. Azt, hogy dilemmát eddig nem sikerült feloldaniuk, jelzi: miközben rendszeresen bírálják a kormány romapolitikáját és kiállnak a megbélyegzett társadalmi csoportok, így a cigányság mellett, arról már óvatosabban a fogalmaztak, hogy milyen lépéseket terveznek a nyilvánvalóan romaellenességre is „építő” nemzeti konzultációval szemben. Az MSZP azt közölte, hogy a párt Bangóné Borbély Ildikóval képviseltette magát a Társadalmi Kerekasztalon, aminek létrehozását Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke kezdeményezte. Kunhalmi Ágnes pedig részt vesz a Setét Jenő roma aktivista által vasárnapra szervezett tüntetésen. Az LMP azt írta, „mélységesen felháborító a kormány gyűlöletkeltése”, a párt „egyeztetni fog a roma szervezetekkel és a politikai pártokkal, hogy mi lehet a leghatékonyabb módja a tiltakozásunk kifejezésének”. A Demokratikus Koalíciónál úgy vélekedtek: „A Fidesz minden eddigi nemzeti konzultációja gyűlöletkeltésre készült, kifejezetten propagandacéllal. Az új gyűlöletkampány csupán annyiban különbözik az eddigi nemzetinek hazudott konzultációktól, hogy most nem Soros György, az EU vagy a menekültek vannak a célkeresztben, hanem a cigányság, a bíróságok, jogvédők és ügyvédek”. A Párbeszéd politikusai korábban jártak Gyöngyöspatán, folyamatosan kapcsolatban állnak roma szervezetekkel, és mint az a párt írta, „Berki Sándor Nógrád megyei elnök, személyes érintettsége okán is felszólalt Orbán Viktor, a gyerekek ellen irányuló, diszkriminatív lépései ellen”. A Jobbik szerint a legjobb tiltakozást a múlt hét végi dunaújvárosi ellenzéki győzelem jelentette, illetve a 2022-es kormányváltás jelenti majd. A Momentum arra hívta fel a figyelmet, hogy Donáth Anna az Európai Parlamentben szólalt fel a konzultáció ügyében és azt mondta, a Fidesz cigányellenes gyűlöletkeltése minta lehet más jobboldali pártok számára is.