Európai minimálbért szeretnének a szakszervezetek

Publikálás dátuma
2020.02.21. 19:52

Fotó: Béres Márton / Népszava
Lesújtó képet festettek a hazai érdekegyeztetés állapotáról egy konferencián a szakszervezetek.
Az európai minimálbérszabályozás arról is szól, hogy az emberek boldogulhassanak saját hazájukban, de nincs olyan bérszabályozás, ami tartós keresetnövekedést tudna hozni, ha nem társulnak hozzá erős szakszervezetek – jelentette ki Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció európai parlamenti képviselője az európai minimálbérről rendezett péntek délutáni budapesti konferencián. Úgy fogalmazott: ahol erősek a szakszervezetek és valódi érdekegyeztetés folyik, ott magasabbak a bérek és jobb az ország versenyképessége is. Magyarországról viszont sokszázezren vándorolnak külföldre, mert az itthoni fizetésekből nem tudnak megélni.   A konferenciára meghívott szakszervezeti vezetők ugyanakkor meglehetősen negatív képest festettek a hazai érdekegyeztetés állapotáról, mert mint mondták: a kormány 2010 óta teljesen kiüresítette és leépítette a szociális párbeszéd intézményét. Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke ennek kapcsán azt mondta: a parlamenti ellenzékhez hasonló dilemma előtt állnak, miszerint résztvegyenek-e a látszólagos, eredmények nélküli egyeztetéseken, vagy kivonuljanak onnan. Azt viszont mindenképpen szeretnék elérni, hogy legyen egy közszolgálati diplomás bérminimum, és annak mértékéről ne lehessen a közszféra érdekképviseletei nélkül dönteni. Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke a minimálbéremelés idei mértékének meghatározásakor zajlott „párbeszédet” elevenítette fel. A 2018 végén létrejött két éves bérmegállapodás ugyanis úgy szólt, az abban foglaltakat felül kell vizsgálni, ha a gazdasági paraméterek az előrejelzetthez képest változnak. Márpedig így történt, 2019-ben a vártnál erőteljesebben nőtt a GDP és az infláció is. Emiatt kezdeményezték is az idei minimálbéremelés mértékének újratárgyalását a kormánynál. A megváltozott makrogazdasági mutatók megtárgyalása után azonban nem volt következő forduló, így maradt a 8 százalékos emelés - emlékeztetett.  Kordás László szerint az érdekegyeztetés kiüresítése miatt a magyar dolgozóknak az volna a jobb, ha egy kötelező uniós direktíva szabná meg az európai minimálbér mértékét, nem pedig egy ajánlás, mert az garantálna egyfajta minimumot, amely mellett természetesen a nemzeti sajátosságokat figyelembe véve lehetne további megállapodásokat kötni. Azt is kijelentette: a bérek és a nyugdíjak ügyét együttesen kell kezelni, hiszen az alacsony bérekből alacsony nyugdíjak is következnek. Márpedig a magyar minimálbér jelenleg a negyedik legalacsonyabb az unióban. Nem véletlen, hogy a magyar dolgozók 90 százaléka attól tart, hogy amikor nyugdíjba vonul, továbbra is dolgoznia kell majd, mert nem fog tudni megélni az ellátásából - mondta. Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Unió tagállamainak bérrendszere nagyon eltérő, a részleteket tekintve több mint kéttucat rendszer működik, a minimálbér-megállapodások pedig nem tartoznak az unió kompetenciájába, így csak önkéntes eljárásról lehet szó. Arra is kitért, hogy a KSH adatai szerint jelenleg 250 ezer dolgozót foglalkoztatnak minimálbéren, a statisztikai hivatal azonban csak az 5 fősnél nagyobb cégek dolgozóiról közöl adatot. A Nemzeti Adó és Vámhivatalnál ugyanakkor egymillió ember vallott be minimálbért vagy annál kisebb jövedelmet. A fekete- és szürkefoglalkoztatás miatt pedig valójában azt sem lehet tudni, hány embert érint a minimálbér - jegyezte meg. 
A GKI elnöke úgy vélte: a Magyarországon működő multi cégeknek nem jelentene gondot egy emelkedő minimálbér kifizetése, a nagy magyar cégeket pedig a növekvő bérek már most is az automatizációra késztetik. A kicsi, de jól működő hazai vállalkozások is gépesíteni fognak, ám a nagyon aprók nem lennének képesek kifizetni a magasabb kötelező béreket és csődbe mennének. A magyar államnak ugyanakkor a magasabb bérekből az adók révén nagyobb bevétele is keletkezik, ebből pedig támogathatná a kis hazai vállalkozásokat adókedvezményekkel – mutatott rá Vértes András. Szerinte egyébként a fenti problémák miatt az elkövetkező években nem lesz lehetséges egy európai minimálbér bevezetése, ám nyolc közép-kelet-európai ország hasonló minimálbérrendszert működtet, így ebben a régióban ki lehetne próbálni egy „közelítéses” megoldást. Dobrev Klára február elején jelentette be, hogy a DK konzultációt indít az európai minimálbérről szakszervezetekkel, kamarákkal, ipartestületekkel és a kutatóintézetekkel, de a kérdőíveiket bárki kitöltheti online is. Év elején ugyanis az Európai Bizottság kezdeményezett konzultációt az ügyben, ám a magyar kormány ebben nem kíván részt venni. Dobrev Klára tájékoztatása szerint a vélemények összegzése után a Bizottság legkésőbb szeptemberben áll elő javaslatával, a konkrét tárgyalások így ősszel kezdődhetnek meg az új szabályozásról.   Az európai minimálbér kifejezés egyébként kissé megtévesztő, mert nem arról van szó, hogy minden tagállamban azonos összegű minimálbért kellene majd fizetni. A fő cél egy egységes kritériumrendszer felállítása, amely alapján a tagállamok meghatározhatnák saját minimálbérüket úgy, hogy az tisztességes megélhetést biztosítson a munkavállalóknak. A jelenlegi elképzelések szerint az átlagkereset 60 százalékában állapítanák meg a minimálisan fizetendő bért. Ez Magyarország esetében nagyjából a jelenlegi, szakképzettséghez kötött garantált bérminimumnál kicsit magasabb összeget, bruttó 218 ezer forintot jelentene a mostani 161 ezer forintos minimálbér helyett. A magyar minimálbér – amelyhez számos szociális- és családtámogatás összegét kötik - az Eurostat januári adatai szerint továbbra is az egyik legkisebb az unióban. Magyarország e tekintetben – Bulgáriát, Lettországot és Romániát megelőzve - a tagállamok azon utolsó harmadába tartozik, ahol 500 eurónál alacsonyabb a legkisebb kötelező bér. Az EU 27 tagállamából 21-ben van jelenleg központilag meghatározott minimálbér: ezek összege 312 eurótól (Bulgária) 2 142 euróig (Luxemburg) terjed, a magyar összeg 487 eurónak felel meg. Az sem mindegy ugyanakkor, mindebből mennyit vonnak el adó formájában. A legnagyobb mértékű, 41,5 százalékos elvonás Romániában terheli a legkisebb bért, Magyarországon 34 százalékot tesznek ki az adók és járulékok, a lengyelek viszont csak 21, a szlovákok 16, a csehek pedig 14 százalékot vesznek el.
Szerző
Frissítve: 2020.02.21. 19:56

Lekonyuló Mol-profit

Publikálás dátuma
2020.02.21. 19:47

Fotó: Népszava
Leginkább egy szomorú kútpisztoly rajzolatához hasonlít a Mol eredménygörbéje - vonható le a következtetés az ország legnagyobb cége tavalyi pénzügyeinek pénteken közzétett első jelentéséből. Bár a tavaly elért 223 milliárdos nettó nyereség önmagában nem hangzik rosszul, ez negyedével szerényebb a 2018-as eredménynél, ami már szintén elmaradt a Mol történetének második legmagasabb, 2017-es, 308 milliárdos profitesőjétől. Bonyolult neve ellenére a Mol és a tőzsdei befektetők is kiemelt jelentőséget tulajdonítanak az "újbeszerzési árakkal becsült, tiszta, kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti" (EBITDA) eredménynek. Ez tavaly 709 milliárd forinton, hajszállal az azt megelőző alatt sikerült. Dollárban ugyanakkor a visszaesés közel 10 százalék és megegyezik a 2017-essel. Az árbevétel kétmilliárddal 5266 milliárdra nőtt. A 2019. utolsó negyedévi nettó eredmény a 2018-as kevesebb mint felére, 37 milliárdra sikerült és kissé a különböző EBITDA-k is mérséklődtek. A Mol sajtóközleménye egy szót se vesztegetett a nettó eredmény lekókadására. A 2,44 milliárd dollárnak megfelelő EBITDA-ról megjegyzik, hogy az meghaladja a tavaly 2,3 milliárd dollárról 2,4 milliárd dollárra emelt célt, miközben az utolsó negyedév a külpiaci környezet romlását hozta. Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató 2020-ra 2,5 milliárd dolláros EBITDA-t ígér. Ez a legvérmesebb a nyereségígéretek négy évvel ezelőtti bevezetése óta.
A csoportszintű napi kitermelés 111 ezer hordós mennyisége nem változott, nyeresége viszont csökkent. A tavalyi év legfontosabb üzlete az Azerbajdzsánhoz tartozó, Kaszpi-tengeri ACG-olajmező közel 10 százalékának megvásárlása volt a Chevrontól 1,57 milliárd dollárért. Ez idén 9 ezer hordóval növelheti a napi kihozatalt. Miközben az üzemanyagok iránti kereslet 3,4 százalékkal nőtt, a feldolgozás-kereskedelem nyeresége csökkent. A gázszállítás és a shopokat jelentő fogyasztói szolgáltatási üzletág viszont izmosodott. Tiszaújvárosi poliolgyáruk fele már megépült. A tavalyi eredményesés miatt a Világgazdaság által megkérdezett elemzők a Mol által idén kifizetett osztalék jelentős csökkenésére számítanak. Ez többek között azért lenne gond, mert a kormány döntése nyomán a Corvinus egyetem költségvetése tavaly óta már jelentős részt ettől függ. A többség mindazonáltal inkább örült az adatoknak, mondván, az olajcsoport a tervek és a várakozások felett teljesített. A befektetők hasonlóképp vélekedhettek: a Mol pénteken 1,51 százalékkal drágult a tőzsdén, miközben a BUX 0,02 százalékkal esett.
Szerző
Frissítve: 2020.02.22. 15:05

Orvosok figyelmeztetnek: veszélyes készítményt reklámoznak csalók a nevükben

Publikálás dátuma
2020.02.21. 17:35
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
A Magyar Kardiológusok Társasága a helyzetet jelezte a szakhatóságnak, és jogi lépések megtételét mérlegeli szakértők bevonásával.
Olyan készítményt árulnak az internetek szív- és érrendszeri megbetegedések kezelésére, amelynek alkalmazása akár életveszélyes állapotot is okozhat - közölte a Magyar Kardiológusok Társasága pénteken. A közlemény szerint
a készítmény reklámja téves kórélettani magyarázatot ad a magas vérnyomás kialakulásáról, a készítménnyel kapcsolatban pedig képtelenségeken alapuló hatásmódot közöl.

A szerek - a reklám szerint - általános értisztító hatásúak és a magas vérnyomás mellett alkalmasak a szív- és érrendszeri betegségek - például az infarktus, a stroke, valamint egyéb érelzáródások - megelőzésére. A reklámokat közvetítő internetes oldalakon - mint írták -
hamisan azt állítják, hogy a szer használatát bizonyos elismert szívsebészek támogatják, és hamisan jelölnek meg magyar - nemzetközileg elismert és országos - intézményeket is, akik a készítmény fejlesztésében közreműködtek.

A társaság felhívta a figyelmet: az anyagi haszonszerzésre irányuló reklámok arra biztatják a betegeket, hogy magas vérnyomásukat a kizárólag a honlapjukon megrendelhető készítménnyel kezeljék, vagyis hogy hagyják el az orvos által előírt terápiát, ez pedig akár életveszélyes állapotot is okozhat. A készítmény továbbá azért is veszélyes, mert bevizsgálatlan, összetétele ismeretlen, illetve különböző oldalakon eltérő növényi összetevőket írnak - tették hozzá.
A társaság a kialakult helyzetet jelezte a szakhatóságnak, és jogi lépések megtételét mérlegeli szakértők bevonásával, továbbá arra kéri a betegeket, hogy internetes tartalmak alapján soha ne kezdjenek vagy hagyjanak abba terápiát háziorvosuk, kezelőorvosuk megkérdezése nélkül.
A Magyar Kardiológusok Társasága nem végez reklámtevékenységet konkrét készítményekkel kapcsolatban és kizárólag szakmai és laikusoknak szóló honlapján keresztül juttat el hiteles és mérvadó ismereteket a bizonyított és biztonságos kezelési lehetőségekről - olvasható a közleményben.
Frissítve: 2020.02.21. 19:56