Az európai minimálbérszabályozás arról is szól, hogy az emberek boldogulhassanak saját hazájukban, de nincs olyan bérszabályozás, ami tartós keresetnövekedést tudna hozni, ha nem társulnak hozzá erős szakszervezetek – jelentette ki Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció európai parlamenti képviselője az európai minimálbérről rendezett péntek délutáni budapesti konferencián. Úgy fogalmazott: ahol erősek a szakszervezetek és valódi érdekegyeztetés folyik, ott magasabbak a bérek és jobb az ország versenyképessége is. Magyarországról viszont sokszázezren vándorolnak külföldre, mert az itthoni fizetésekből nem tudnak megélni.
A konferenciára meghívott szakszervezeti vezetők ugyanakkor meglehetősen negatív képest festettek a hazai érdekegyeztetés állapotáról, mert mint mondták: a kormány 2010 óta teljesen kiüresítette és leépítette a szociális párbeszéd intézményét. Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke ennek kapcsán azt mondta: a parlamenti ellenzékhez hasonló dilemma előtt állnak, miszerint résztvegyenek-e a látszólagos, eredmények nélküli egyeztetéseken, vagy kivonuljanak onnan. Azt viszont mindenképpen szeretnék elérni, hogy legyen egy közszolgálati diplomás bérminimum, és annak mértékéről ne lehessen a közszféra érdekképviseletei nélkül dönteni.
Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke a minimálbéremelés idei mértékének meghatározásakor zajlott „párbeszédet” elevenítette fel. A 2018 végén létrejött két éves bérmegállapodás ugyanis úgy szólt, az abban foglaltakat felül kell vizsgálni, ha a gazdasági paraméterek az előrejelzetthez képest változnak. Márpedig így történt, 2019-ben a vártnál erőteljesebben nőtt a GDP és az infláció is. Emiatt kezdeményezték is az idei minimálbéremelés mértékének újratárgyalását a kormánynál. A megváltozott makrogazdasági mutatók megtárgyalása után azonban nem volt következő forduló, így maradt a 8 százalékos emelés - emlékeztetett.
Kordás László szerint az érdekegyeztetés kiüresítése miatt a magyar dolgozóknak az volna a jobb, ha egy kötelező uniós direktíva szabná meg az európai minimálbér mértékét, nem pedig egy ajánlás, mert az garantálna egyfajta minimumot, amely mellett természetesen a nemzeti sajátosságokat figyelembe véve lehetne további megállapodásokat kötni. Azt is kijelentette: a bérek és a nyugdíjak ügyét együttesen kell kezelni, hiszen az alacsony bérekből alacsony nyugdíjak is következnek. Márpedig a magyar minimálbér jelenleg a negyedik legalacsonyabb az unióban. Nem véletlen, hogy a magyar dolgozók 90 százaléka attól tart, hogy amikor nyugdíjba vonul, továbbra is dolgoznia kell majd, mert nem fog tudni megélni az ellátásából - mondta.
Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Unió tagállamainak bérrendszere nagyon eltérő, a részleteket tekintve több mint kéttucat rendszer működik, a minimálbér-megállapodások pedig nem tartoznak az unió kompetenciájába, így csak önkéntes eljárásról lehet szó.
Arra is kitért, hogy a KSH adatai szerint jelenleg 250 ezer dolgozót foglalkoztatnak minimálbéren, a statisztikai hivatal azonban csak az 5 fősnél nagyobb cégek dolgozóiról közöl adatot. A Nemzeti Adó és Vámhivatalnál ugyanakkor egymillió ember vallott be minimálbért vagy annál kisebb jövedelmet. A fekete- és szürkefoglalkoztatás miatt pedig valójában azt sem lehet tudni, hány embert érint a minimálbér - jegyezte meg.
A GKI elnöke úgy vélte: a Magyarországon működő multi cégeknek nem jelentene gondot egy emelkedő minimálbér kifizetése, a nagy magyar cégeket pedig a növekvő bérek már most is az automatizációra késztetik. A kicsi, de jól működő hazai vállalkozások is gépesíteni fognak, ám a nagyon aprók nem lennének képesek kifizetni a magasabb kötelező béreket és csődbe mennének. A magyar államnak ugyanakkor a magasabb bérekből az adók révén nagyobb bevétele is keletkezik, ebből pedig támogathatná a kis hazai vállalkozásokat adókedvezményekkel – mutatott rá Vértes András. Szerinte egyébként a fenti problémák miatt az elkövetkező években nem lesz lehetséges egy európai minimálbér bevezetése, ám nyolc közép-kelet-európai ország hasonló minimálbérrendszert működtet, így ebben a régióban ki lehetne próbálni egy „közelítéses” megoldást.
Dobrev Klára február elején jelentette be, hogy a DK konzultációt indít az európai minimálbérről szakszervezetekkel, kamarákkal, ipartestületekkel és a kutatóintézetekkel, de a kérdőíveiket bárki kitöltheti online is. Év elején ugyanis az Európai Bizottság kezdeményezett konzultációt az ügyben, ám a magyar kormány ebben nem kíván részt venni. Dobrev Klára tájékoztatása szerint a vélemények összegzése után a Bizottság legkésőbb szeptemberben áll elő javaslatával, a konkrét tárgyalások így ősszel kezdődhetnek meg az új szabályozásról.
Az európai minimálbér kifejezés egyébként kissé megtévesztő, mert nem arról van szó, hogy minden tagállamban azonos összegű minimálbért kellene majd fizetni. A fő cél egy egységes kritériumrendszer felállítása, amely alapján a tagállamok meghatározhatnák saját minimálbérüket úgy, hogy az tisztességes megélhetést biztosítson a munkavállalóknak. A jelenlegi elképzelések szerint az átlagkereset 60 százalékában állapítanák meg a minimálisan fizetendő bért. Ez Magyarország esetében nagyjából a jelenlegi, szakképzettséghez kötött garantált bérminimumnál kicsit magasabb összeget, bruttó 218 ezer forintot jelentene a mostani 161 ezer forintos minimálbér helyett.
A magyar minimálbér – amelyhez számos szociális- és családtámogatás összegét kötik - az Eurostat januári adatai szerint továbbra is az egyik legkisebb az unióban. Magyarország e tekintetben – Bulgáriát, Lettországot és Romániát megelőzve - a tagállamok azon utolsó harmadába tartozik, ahol 500 eurónál alacsonyabb a legkisebb kötelező bér. Az EU 27 tagállamából 21-ben van jelenleg központilag meghatározott minimálbér: ezek összege 312 eurótól (Bulgária) 2 142 euróig (Luxemburg) terjed, a magyar összeg 487 eurónak felel meg. Az sem mindegy ugyanakkor, mindebből mennyit vonnak el adó formájában. A legnagyobb mértékű, 41,5 százalékos elvonás Romániában terheli a legkisebb bért, Magyarországon 34 százalékot tesznek ki az adók és járulékok, a lengyelek viszont csak 21, a szlovákok 16, a csehek pedig 14 százalékot vesznek el.
