Előfizetés

A légszennyezés tömeggyilkosság - interjú Lukács Andrással

Marnitz István
Publikálás dátuma
2020.02.22. 07:30

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A környezetkárosítás leleplezésére hivatott hatóságok megerősítésének elmaradása bizonyítottan évi több tízezer honfitársunk idő előtti halálához vezet - véli Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke. A közlekedési szennyezés visszaszorítását viszont nem tartja pénzkérdésnek.
- A klímavédelem baloldali trükk, áltudomány, a háttérhatalom figyelemelterelése? - Muszáj ezt? - Bocsánat, ez a vezető kormánypárt főideológusainak egyre hangosabb véleménye. - Hülyeségekről ne beszélgessünk. Geofizikusként végeztem. Öt éven át tanultam, miként változik a Föld légköre, felszíne. Azóta is követem a szakmát. Fourier kétszáz éve rájött, hogy egyes gázok mennyiségváltozása nyomán változik a légkör hőmérséklete. A Nobel-díjas svéd tudós, Arrhenius 130 éve leírta a képletet, amivel ezt pontosan ki lehet számolni. A Föld államai tudósok kutatásai és figyelmeztetései nyomán számos világszintű megállapodást írtak alá. Teljes bizonyossággal állíthatom, hogy az ipari forradalom óta a légköri felmelegedést szinte teljes egészében az emberi tevékenység okozza. Aki mást állít, az nem ért hozzá vagy hazudik. Azonban nemcsak a gázok miatt melegszik a légkör. Kevéssé ismert, hogy a főleg fűtésből és a dízeljárművekből származó, PM-nek nevezett apró részecskék, főképp a korom, a gleccserek és sarkvidék jegére ülepedve felerészt okai az olvadásnak. Pedig ezt a szennyezést hamar le lehetne csökkenteni. - Hogyan? - A fával fűtőket megfelelő eljárásokra kéne tanítani: például ne égessenek nedves fát. Azonnal le kell állítani a szinte csak a Mátrai Erőműnél bányászott, borzasztó fűtőértékű, rendkívül szennyező lignit lakossági értékesítését. Bár a kitermelt fűtőanyagnak csak 5 százaléka kerül a kályhákba, az erőműtől eltérően innen a szennyezés szűretlenül távozik. Érthetetlen, hogy maradt ki a tilalom az Energiastratégia végső változatából. További gond a szemétégetés. Bár ez tilos, a nyílt tüzeléseket is beleértve a lakosság harmada kisebb-nagyobb rendszerességgel elköveti. Budapest jó példáján felbuzdulva küzdünk az avarégetés országos betiltásáért. De a hatóságok se működnek, amit évtizedek óta jelzünk. Üdvözöljük, hogy a kormány talán nem gyengíti tovább a rendszert, de erősítésre lenne szükség. Ennek hiánya jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy hazánkban mintegy 13 ezer ember élete rövidül meg átlag tíz évvel és százezrek betegszenek meg évente. A tétlenkedés tömeggyilkosság és a gazdasági kár is óriási. A kormányoknak nyilván nem céljuk a választópolgárok megölése, de tény, hogy egy erős, független hatóság komoly beruházásokat is leállíthat. Ugyanakkor az intézmények fejlesztéséhez szükséges évi néhány milliárd jelentéktelen a károk költségeihez képest. Évi pár millió forint helyett felvilágosításra is hasonló összeget kellene fordítani. - Miben segíti a felvilágosítás azt, aki télen a családját melegíti szeméttel? - A szemétégetés oka felméréseink szerint 70 százalékban a tájékozatlanság. A szegénység "csak" 30 százalékban felelős. A kerti gumiégetésre például semmiféle magyarázat nem lehet. Tudatosítani kell, hogy ez ugyanolyan gyilkosság, mint ha valaki leszúr egy embert. A rászorulókat pedig támogatni kell. Az elavult szilárd tüzelésű berendezéseket egy közepes stadion árából, százmilliárd forintból ki lehetne cserélni az egész országban. Az EU-n belül Magyarországon az egyik legrosszabb az épületek energiahatékonysága. Ma már a nyári hűtés miatt is fontos lenne a szigetelés. A hőségnapokon a halálozás 15-30 százalékkal nő. Állami támogatás nélkül nem megy, de pénz van bőven. Csak döntés kérdése. Az olyan állami nagyberuházásokat, mint például a stadionok, autópályák építése vagy a Vár kormányzati negyeddé alakítása, le kellene állítani. Vészhelyzet van. - Áder János szerint ez a szó csak a lángokban álló Ausztráliára használható. - Döntés kérdése, mit tekintünk vészhelyzetnek. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2018-as, a légszennyezés miatti, idő előtti halálozások arányát mutató listáján Magyarország helyezése az EU-n belül Bulgária után a második legrosszabb. Az elmúlt 16 évben 2,5-szörösére nőtt az asztmás gyerekek száma. Az a szülő, aki ezt nem tekinti vészhelyzetnek, nem tudom, miért vállal gyereket. - Zajlik a fogalmi vita Budapest 2030-ra ígért klímasemlegessége kapcsán. A kormány kissé cinikusan üdvözli Karácsonyék ötletét, várva, hogy dobatják ki tíz év alatt a fővárosiak összes kazánját és autóját. Mennyire tartja ön megvalósíthatónak az elképzelést? - Igaz, én is inkább 2050-ben gondolkodnék. A főváros üvegházhatású gázkibocsátásáért a fűtés 77, a közlekedés pedig 20 százalékban felel. Míg előbbi korszerűsítési költsége több ezermilliárd forint, a közlekedési szennyezés visszaszorítása politikai döntés kérdése és már 2-3 év alatt látványos eredményeket hozhat. Berlinben minden főút mellé az autósávok kárára védett kerékpársávot alakítanak ki. Másutt ritkítják a parkolóhelyeket és emelik a megmaradók díját. De az OECD-n belül nálunk az egyik legbőkezűbb a cégautók támogatása is. Ennek átalakítása brit példa nyomán szintén visszaszoríthatja a használatot. A Közlekedéstudományi Intézettel közösen készített tanulmányunk szerint az autózók Magyarországon a GDP 7-13 százalékának megfelelő támogatást kapnak, mivel nem fizetik meg az általuk okozott károkat. A gépjárművek idejük 97 százalékában állnak, elvéve a teret például a fáktól. Egymillió helyett bőven megoldható lenne a fővárosi közlekedés százezer autóval: jó tömegközlekedéssel, 20 ezer közgépjárművel, hagyományos és elektromos kerékpárokkal. Saját autó nélkül is élhető teljes élet. Nekem sikerült, pedig három gyereket neveltem fel, ráadásul Budapest vonzáskörzetében. - A e-autókról épp most húzzák le a keresztvizet, ami a gyártását, a hulladék-ártalmatlanítást és a felhasznált áram termelését is beleszámítva még talán szennyezőbb, mint a hagyományosak. - Azért az egészség szempontjából nem lényegtelen a szennyezés helye. És akadnak, akik már napelemről töltik. De az ügy az autóforgalom jelentős visszaszorítása nélkül valóban nem megoldható. - Most még úgy tankol a nép, mintha nem lenne holnap. Csodálom, hogy sikerült így 2018-ban, ha hajszállal is, de csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátásunkat. - Úgy, hogy szennyező ukrán meg szerb erőművektől vettünk áramot. Mint oly sok fogyasztási cikk esetében, itt is kitelepítettük a szennyezésünket a határokon túlra. - A kormány azt mondja, Brüsszel ne a szegényekkel - értsd: velünk - fizettesse meg az átállás árát, és emiatt ne nőjenek az energia- és élelmiszerárak. - A tényleges kár megtérítése, például az autózás árának emeléséből származó bevétel, nem maradna az államnál, azt vissza kell juttatni az emberekhez. Ha az állam nem fizetteti meg a költségeket, akkor a környezetszennyezést és a gazdagokat támogatja, hiszen a módosak szinte mindenből többet fogyasztanak, mint a szegények. Ezért tartjuk elhibázottnak a rezsicsökkentést is. Az embereknek ismerniük kell az energia tényleges árát. A rászorulókat pedig külön kell támogatni. Félreértés, hogy az éghajlatvédelmi intézkedések nekünk rosszak. Hogy ez csak egy brüsszeli kötelezvény. Nekünk is megéri, ha nem halunk meg, egészségesebben, kényelmesebben élhetünk, a magyar gazdaság versenyképessége pedig nő. Most zajlik a tagállamok közötti alku az uniós támogatások eloszlásáért. Magyarországon sok a pénz, csak korrupciós csatornákon, túlárazott látványberuházásokra, környezetpusztításra folyik el. Kész csoda, hogy a gazdag tagállamok társadalmi morgolódása dacára az EU még utal nekünk. - Budapest új vezetése meghallgatja a Levegő Munkacsoportot? - Igen, most is onnan jövök. - És a kormány? - Ott sokáig kevéssé tapasztaltunk fogadókészséget, bár az utóbbi időben mintha ez változna. Egy jelentős intézkedést harcoltunk ki, a tehergépkocsik kilométerarányos útdíját, ami kissé javította a levegőt. - A légszennyezést illetően a kormány vagy épp az ÁSZ anyagaiban csak rózsaszín adatsorokat látok. - A PM10-nek nevezett, 10 mikrométeres részecskék elleni küzdelem elmaradását már uniós bíróság tárgyalja. A kén-dioxid mennyisége lecsökkent, de a nitrogén-oxidok ügyében is zajlik kötelezettségszegési eljárás, csak a bírósági beadvánnyal Brüsszel megvárja a PM10-döntést. Az a kormányérv, hogy a terhelés nagy részét külföldről fújja ide a szél, hibás. Egyrészt mi is szennyezzük a környező államokat, másrészt a nagyon mérgező összetevők forrása túlnyomórészt helyi. - Milyen támogatásokból él a Levegő Munkacsoport? Ki kell tűzniük a hajtókájukra, hogy Soros-támogatta szervezet? - Nem. Soros nem támogat bennünket, de az EU és a német kormány igen. Úgyhogy, bár tiltakozunk a civilek megbélyegzése ellen, kiírtuk a honlapunkra, hogy "külföldről támogatott szervezet a belföldi tiszta levegőért". De most, tíz éve először, a magyar kormány is megbízott bennünket egy munkával.

Névjegy

A 68 éves Lukács András a Levegő Munkacsoport elnöke, az Európai Zöld Költségvetés Szövetség egyik alelnöke. A Moszkvai Földtani Egyetemen szerzett geofizikusi diplomát 1975-ben. Az 1988-ban alakult Levegő Munkacsoport egyik alapítója, 1995 óta elnöke. 2017-ben Justitia Regnorum Fundamentum Díjat kapott az alapvető jogok biztosától a környezetvédelemben, így elsősorban a levegőminőség javításáért közel három évtizeden át folytatott kiemelkedő munkásságáért és a fenntartható költségvetéssel kapcsolatos tevékenységéért.

A sportcélok mozgatják a költségvetést is: eddig már 59 milliárdos pluszkiadásról döntött a kormány

Papp Zsolt
Publikálás dátuma
2020.02.22. 07:00
Tavaly még nem számoltak vele, idén már fizetni kell a kézilabdacsarnok építését Tatabányán
Fotó: Bodnár Boglárka / MTI
Két hónap alatt tetemes összeget adott a kabinet nem tervezett feladatokra, a legtöbb pénz a versenysport támogatására és sportcsarnokokra jutott.
Az idei költségvetést a parlament tavaly júliusban fogadta el, így mire hatályba lépett némileg el is elavult, így a kormány a korábbi évek hagyományait követve különböző határozatokkal szabja át a törvényt. Az idei büdzsével azonban a szokottnál nagyobb a baj, ugyanis a kormány is elismerte, hogy az részben elhibázott makropályára épül. Egy évvel ezelőtt februárban kezdte meg a Pénzügyminisztérium (PM) 2020-as költségvetést számolni 2,8 százalékos inflációval és négy százalékos gazdasági növekedéssel, bár már akkor lehetett tudni, hogy az előbbit alaposan alul, az utóbbit pedig némileg felültervezték.    Bár a költségvetés makrogazdasági felülvizsgálata várat magára – erre vélhetően csak áprilisban, a konvergencia program benyújtásakor kerít sor a pénzügyi tárca –, kisebb kiigazításokat már most eszközölt a kormány a 2020-as büdzsében. Eddig a kabinet mintegy 59 milliárd forintot csoportosított át és további tízmilliárdok kifizetésére vállalt kötelezettséget. Ezek mind olyan tételek, amelyek nem szerepelnek valamilyen okból a költségvetési törvényben, leginkább azért, mert a kiadási igény a büdzsé tavaly júliusi elfogadása után merült fel. Az előre nem látható kiadásokra a kormány külön tartalékot képzett – az idén erre 110 milliárdot különítettek el, de gyakran a maradványpénzekből vagy épp a beruházási tartalékból vesznek el pénzt. Az idei extra kiadások között eddig toronymagasan a sportköltések vezetnek: csak a versenysport támogatására 8,1 milliárd forintnyi pluszpénzt kapott az emberi erőforrás tárca (EMMI) minden különösebb indoklás nélkül, így nem tudni, hogy egy hónapnyi gazdálkodás után miért szorul külön támogatásra épp ez a terület. Az elfogadott törvényben 10,8 milliárd forint volt erre a célra elkülönítve, illetve további 3,1 milliárd forint a „versenysport és az olimpiai felkészülés szakmai támogatásra” - így most ez az előirányzat legalább 40 százalékkal emelkedett. A sportkiadásoknak ezzel nincs vége, ugyanis a debreceni sportcsarnok felújításra 760 milliót utalt ki a kormány a beruházási alapból a 2022-es kézilabda Európa Bajnokság miatt. Ennél is nagyobb összeget, összesen 3,8 milliárd forintot költenek az idei labdarúgó Eb budapesti eseményeinek megrendezésre. Emiatt már tavaly tízmilliárd forint értékben indítottak fejlesztéseket azt követően, hogy átadták az  esemény fő helyszínének számító Puskás Stadiont. A stadion idei működtetésre 1,8 milliárd forintot különítettek el, ugyanis ezzel sem számoltak a 2020-as büdzsében. További 33 milliárdot csoportosítottak át a beruházási alapból, amiből 5,77 milliárd ment csepeli atlétikai stadionra, 2,6 milliárd  tatabányai kézilabdacsarnokra, 2,8 a szegedi kézi csarnokra, és 2,2 milliárdot pedig a Honvédelmi Sportközpontokra irányítottak át.  Az év eleji pénzosztás másik nyertese a Magyar Falu Program. A kormány településfejlesztési elképzeléseinek támogatására 50 milliárd forintot tervezetek a büdzsében, amit már február elején megfejeltek a tartalékokból öt milliárd forinttal. A januári pénzeső nyertese a Magyar Honvédség is, amely beruházásokra 3,8 milliárd forintnyi pluszpénzt kapott – ám ez csepp a tengerben, hisz az idei beruházásokra 176 milliárd forint áll a hadsereg rendelkezésre. A Beruházási Alapból tanterem fejlesztésre 8 milliárdot, tornaterem építésre pedig további egymilliárdot szavaztak meg, így végső soron kilenc milliárd jutott az év eleji pénzesőből a közoktatás fejlesztésre, ami nagy szó, mert a legritkább esetben költik ezen tartalékokat az oktatás vagy az egészségügy fejlesztésre.  

Ragaszkodik a téves számokhoz a kormány

Varga Mihály pénzügyminiszter alig pár napja szánta rá magát, hogy a kormány növekedési előrejelzését 3,5 százalékra vegye vissza, ugyanakkor a 2,8 százalékos inflációs előjelzéshez nem nyúltak, annak ellenére, hogy hónapok óta magasabb - 3,5 százalékos éves – pénzromlást vár a Magyar Nemzeti Bank is. A PM késlekedésnek oka feltehetően az volt, hogy alig egy hónapja januárban emelték a nyugdíjakat 2,8 százalékkal, és ezután politikailag nehezen lenne eladható az inflációs előrejelzés emelése, miközben a kormány sorra veri vissza magasabb nyugdíjemelést sürgető politikai nyilatkozatokat. A költségvetés átírására ennek ellenére nem lesz szükség, egyrészt mert a tervezetnél lényegesen - akár egy százalékponttal magasabb - infláció növeli az adóbevételeket, ám ha ez nem ellensúlyozná az lassabb növekedést, akkor zárolják az Országvédelmi Alap egy részét, amelyben 378 milliárdot különítettek el épp az ilyen tervezési kockázatokra gondolva. A zárolás persze némileg fájhat a kormánynak, hisz ha minden az eredeti terv szerint haladna, akkor ezt a 378 milliárdot az utolsó fillérig elkölthetnék. 

Európai minimálbért szeretnének a szakszervezetek

Varga Dóra
Publikálás dátuma
2020.02.21. 19:52

Fotó: Béres Márton / Népszava
Lesújtó képet festettek a hazai érdekegyeztetés állapotáról egy konferencián a szakszervezetek.
Az európai minimálbérszabályozás arról is szól, hogy az emberek boldogulhassanak saját hazájukban, de nincs olyan bérszabályozás, ami tartós keresetnövekedést tudna hozni, ha nem társulnak hozzá erős szakszervezetek – jelentette ki Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció európai parlamenti képviselője az európai minimálbérről rendezett péntek délutáni budapesti konferencián. Úgy fogalmazott: ahol erősek a szakszervezetek és valódi érdekegyeztetés folyik, ott magasabbak a bérek és jobb az ország versenyképessége is. Magyarországról viszont sokszázezren vándorolnak külföldre, mert az itthoni fizetésekből nem tudnak megélni.   A konferenciára meghívott szakszervezeti vezetők ugyanakkor meglehetősen negatív képest festettek a hazai érdekegyeztetés állapotáról, mert mint mondták: a kormány 2010 óta teljesen kiüresítette és leépítette a szociális párbeszéd intézményét. Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke ennek kapcsán azt mondta: a parlamenti ellenzékhez hasonló dilemma előtt állnak, miszerint résztvegyenek-e a látszólagos, eredmények nélküli egyeztetéseken, vagy kivonuljanak onnan. Azt viszont mindenképpen szeretnék elérni, hogy legyen egy közszolgálati diplomás bérminimum, és annak mértékéről ne lehessen a közszféra érdekképviseletei nélkül dönteni. Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke a minimálbéremelés idei mértékének meghatározásakor zajlott „párbeszédet” elevenítette fel. A 2018 végén létrejött két éves bérmegállapodás ugyanis úgy szólt, az abban foglaltakat felül kell vizsgálni, ha a gazdasági paraméterek az előrejelzetthez képest változnak. Márpedig így történt, 2019-ben a vártnál erőteljesebben nőtt a GDP és az infláció is. Emiatt kezdeményezték is az idei minimálbéremelés mértékének újratárgyalását a kormánynál. A megváltozott makrogazdasági mutatók megtárgyalása után azonban nem volt következő forduló, így maradt a 8 százalékos emelés - emlékeztetett.  Kordás László szerint az érdekegyeztetés kiüresítése miatt a magyar dolgozóknak az volna a jobb, ha egy kötelező uniós direktíva szabná meg az európai minimálbér mértékét, nem pedig egy ajánlás, mert az garantálna egyfajta minimumot, amely mellett természetesen a nemzeti sajátosságokat figyelembe véve lehetne további megállapodásokat kötni. Azt is kijelentette: a bérek és a nyugdíjak ügyét együttesen kell kezelni, hiszen az alacsony bérekből alacsony nyugdíjak is következnek. Márpedig a magyar minimálbér jelenleg a negyedik legalacsonyabb az unióban. Nem véletlen, hogy a magyar dolgozók 90 százaléka attól tart, hogy amikor nyugdíjba vonul, továbbra is dolgoznia kell majd, mert nem fog tudni megélni az ellátásából - mondta. Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Unió tagállamainak bérrendszere nagyon eltérő, a részleteket tekintve több mint kéttucat rendszer működik, a minimálbér-megállapodások pedig nem tartoznak az unió kompetenciájába, így csak önkéntes eljárásról lehet szó. Arra is kitért, hogy a KSH adatai szerint jelenleg 250 ezer dolgozót foglalkoztatnak minimálbéren, a statisztikai hivatal azonban csak az 5 fősnél nagyobb cégek dolgozóiról közöl adatot. A Nemzeti Adó és Vámhivatalnál ugyanakkor egymillió ember vallott be minimálbért vagy annál kisebb jövedelmet. A fekete- és szürkefoglalkoztatás miatt pedig valójában azt sem lehet tudni, hány embert érint a minimálbér - jegyezte meg. 
A GKI elnöke úgy vélte: a Magyarországon működő multi cégeknek nem jelentene gondot egy emelkedő minimálbér kifizetése, a nagy magyar cégeket pedig a növekvő bérek már most is az automatizációra késztetik. A kicsi, de jól működő hazai vállalkozások is gépesíteni fognak, ám a nagyon aprók nem lennének képesek kifizetni a magasabb kötelező béreket és csődbe mennének. A magyar államnak ugyanakkor a magasabb bérekből az adók révén nagyobb bevétele is keletkezik, ebből pedig támogathatná a kis hazai vállalkozásokat adókedvezményekkel – mutatott rá Vértes András. Szerinte egyébként a fenti problémák miatt az elkövetkező években nem lesz lehetséges egy európai minimálbér bevezetése, ám nyolc közép-kelet-európai ország hasonló minimálbérrendszert működtet, így ebben a régióban ki lehetne próbálni egy „közelítéses” megoldást. Dobrev Klára február elején jelentette be, hogy a DK konzultációt indít az európai minimálbérről szakszervezetekkel, kamarákkal, ipartestületekkel és a kutatóintézetekkel, de a kérdőíveiket bárki kitöltheti online is. Év elején ugyanis az Európai Bizottság kezdeményezett konzultációt az ügyben, ám a magyar kormány ebben nem kíván részt venni. Dobrev Klára tájékoztatása szerint a vélemények összegzése után a Bizottság legkésőbb szeptemberben áll elő javaslatával, a konkrét tárgyalások így ősszel kezdődhetnek meg az új szabályozásról.   Az európai minimálbér kifejezés egyébként kissé megtévesztő, mert nem arról van szó, hogy minden tagállamban azonos összegű minimálbért kellene majd fizetni. A fő cél egy egységes kritériumrendszer felállítása, amely alapján a tagállamok meghatározhatnák saját minimálbérüket úgy, hogy az tisztességes megélhetést biztosítson a munkavállalóknak. A jelenlegi elképzelések szerint az átlagkereset 60 százalékában állapítanák meg a minimálisan fizetendő bért. Ez Magyarország esetében nagyjából a jelenlegi, szakképzettséghez kötött garantált bérminimumnál kicsit magasabb összeget, bruttó 218 ezer forintot jelentene a mostani 161 ezer forintos minimálbér helyett. A magyar minimálbér – amelyhez számos szociális- és családtámogatás összegét kötik - az Eurostat januári adatai szerint továbbra is az egyik legkisebb az unióban. Magyarország e tekintetben – Bulgáriát, Lettországot és Romániát megelőzve - a tagállamok azon utolsó harmadába tartozik, ahol 500 eurónál alacsonyabb a legkisebb kötelező bér. Az EU 27 tagállamából 21-ben van jelenleg központilag meghatározott minimálbér: ezek összege 312 eurótól (Bulgária) 2 142 euróig (Luxemburg) terjed, a magyar összeg 487 eurónak felel meg. Az sem mindegy ugyanakkor, mindebből mennyit vonnak el adó formájában. A legnagyobb mértékű, 41,5 százalékos elvonás Romániában terheli a legkisebb bért, Magyarországon 34 százalékot tesznek ki az adók és járulékok, a lengyelek viszont csak 21, a szlovákok 16, a csehek pedig 14 százalékot vesznek el.