Persányi megy, a pénzhiány maradt: Tarlós nem érti, miért hallgatott a hiányzó milliárdokról

Publikálás dátuma
2020.02.22. 06:00

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Meglepetést keltett a fővárosi állatkert sikert sikerre halmozó főigazgatójának távozása, pedig az utóbbi években több jele is volt annak, hogy lassan mennie kell.
Az új városvezetéssel együtt – bár az önkormányzati választástól teljesen függetlenül – lépett hivatalba Szabó Roland, akit tavaly novemberben egy több körös pályázat eredményeként neveztek ki a Fővárosi Állat és Növénykert operatív igazgatójává. Persányi Miklós, a fővárosi állatkert történetének egyik legmeghatározóbb főigazgatójának tegnapi távozásával pedig váratlanul a nyakába kaphatja Magyarország legnépszerűbb és leglátogatottabb kulturális-turisztikai intézményének vezetését – és vele a Biodóm elakadt gigafejlesztését. A megbízatás az új főigazgató kinevezéséig szól. A posztra nyilvános pályázatot írnak ki. Karácsony Gergely főpolgármester erre vonatkozó javaslatáról jövő héten dönt a Fővárosi Közgyűlés. – Megvan benne a potenciál, hogy uralja a helyzetet – fogalmazott meglehetősen óvatosan egy, az állatkert helyzetét jól ismerő forrásunk az állatkert főigazgatói teendőivel átmenetileg megbízott Szabó Roland agrármérnökről. Ezzel együtt nem tagadta: nagy a kockázat. Az állatkert és Pannon Park beruházás gazdasági irányítása ugyanis egyaránt erős korrekcióra szorul. Kérdés, hogy bírja-e majd a rá nehezedő az újdonsült vezető. 
Szabó Roland azután került reflektorfénybe pénteken, hogy kiderült: lemond főigazgatói posztjáról Persányi Miklós. Az létesítmény irányítását először 1994-ben elnyerő Persányi ugyan korával és megromlott egészségi állapotával indokolta lemondását, de aligha csak erről van szó. Távozása már akkor felmerült, amikor kiderült, hogy a már odaígért 43 milliárd forint mellé kellene még újabb 20 milliárd a Biodóm befejezéséhez. Karácsony Gergely főpolgármester vélhetőleg megkönnyebbült, hogy nem neki kell lépnie az ügyben és nem sokat hezitált a lemondás elfogadása előtt. Az új városvezetés esélyt adott az elegáns távozásra a fővárosi állatkert történetének egyik legmeghatározóbb főigazgatójának. A kormányzati és önkormányzati pénzcsapokat egyaránt nagy ügyességgel nyitogató, a különböző politikai beállítottságú vezetők között magabiztosan lavírozgató állatkerti főigazgató egészen a közelmúltig érinthetetlennek számított. Két évvel ezelőtt azonban megtört a varázslat. 2017-ben még 18,7 milliárddal megtoldották a Biodómra kapott állami forrást, és a Vidámpark területét valamint a Fővárosi Nagycirkusz ingatlanát, az egykori ISZKI Országos Toxikológiai Intézetet is megkapta, de ezzel vége volt. A kormány és a fővárosi önkormányzat is jelezte, hogy legyen ez elég, nincs több. A saját territóriumát féltékenyen őrző Tarlós István korábbi főpolgármester különösen dühös volt rá, hogy a háta mögött kért újabb támogatást a kormánytól. Nem tudni, hogy Persányi elértette-e a célzást, mindenesetre a következő évben látványos jelzést kapott Orbán Viktor kormányfőtől, aki Baán Lászlóval ellentétben nem újította meg miniszteri biztosi megbízatását, amelynek keretében a Liget projekt kert- és tájépítészetéért volt felelős. Hirtelen ellenőrzésbe kezdett a Pannon Park ügyében az Állami Számvevőszék (ÁSZ), és a főpolgármesteri hivatal belső ellenőrzési osztálya. Az ÁSZ mindent rendben talált, a hivatal viszont már 2017-es jelentésében is több dolgot kifogásolt az állatkert gazdálkodásával kapcsolatban, így például a teljesítési igazolásokat a kiállított számlákhoz. Később, nem jött jól, hogy Karácsony Gergely stábját igen kellemetlenül érintette a bejelentés, ami szerint a Biodómhoz is kellene még 20 milliárd. Jól tudták ugyanis, hogy a kormány nem lesz előzékeny. Nem is volt. Fürjes Balázs, Budapest és az agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár mindjárt az elején közölte: a Biodóm fővárosi beruházás, a kormány már így is adott rá 43 milliárdot, több nincs.
Persányi Miklós törekedett arra, hogy maga vezényelhesse le a beruházást. Volt, hogy kormányszinten is önállóan egyeztetett. Ez nem bűn, de sohasem jelezte, hogy megterhelő lenne számára a projekt lebonyolítása, tendereztetés, szerződések, számlák, sőt...

- válaszolta a Népszava kérdésére Tarlós István egykori főpolgármester, aki azt sem érti, hogy miért nem szólt, hogy hiányoznak a milliárdok. Vélhetőleg az előző ciklusban már nem mert többet kérni, mert már kétszer kért. A professzor úr túl nagyot álmodott. Két éven keresztül elhallgatta, azután előállt egy ormótlan összeggel. Ez hiba volt.

Azután az is kiderült, hogy az állatkert és a beruházás pénzügyei igen zavarosak. Volt számla nélküli krokodilbeszerzés, furcsa tanácsadói visszafoglalkoztatás, de erősen kérdőjelesnek találták azt is, hogy a Cápasulit külön díjért üzemeltető cég az állatkert éppen fizetési szabadságon lévő munkatársait foglalkoztatja. A városvezetés egyre inkább úgy érezte, hogy az állatkert gazdálkodásával nagy gondok vannak, Persányi Miklós olyan feladatra vállalkozott, amelyet már nem tud biztonsággal megoldani. Első lépésként kinevezték mellé Mézes Rózsát gazdasági igazgatónak, aki egyébként előtte több mint egy évtizedig a főpolgármesteri irodában dolgozott. A jövő héten fölé rendelték volna ki hozzá revizornak az Enviroduna Kft-t. Persányi inkább az elegáns elvonulást választotta.

Aki pályázat nélkül is nyer

Persányi Miklós már gyermekként állatkerti igazgatóságról álmodott, de ez csak nagyobb vargabetű után teljesült. Londonban az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknál környezetvédelmi főszakértőként éppen a kelet-európai fejlesztési programokkal foglalkozott, amikor egyik itthon töltött szabadságán beleütközött a fővárosi önkormányzat álláshirdetésébe, amelyben az állatkert élére kerestek főigazgatót. Azonnal döntött, holott később azt mesélte: „Londonban többet kerestem, mint itthon a miniszterelnök”. 1994-től egy évtizedig, majd 2007-től ismét ő irányította a budapesti állatkertet. Főigazgatói évei alatt közel 20 millió látogatót fogadott az intézmény. Mindvégig rendkívül ambiciózusan szolgálta az állatkert érdekeit. Minden követ megmozgatott, hogy megszerezze a működéshez és a fejlesztéshez szükséges forrásokat. Regnálása idején rekonstruálták a történelmi parkot, helyreállították műemlék épületeit, nagyban javították az állatok életkörülményeit. A nemzetközi összehasonlításban kicsinek számító terület ellenére a világ egyik legváltozatosabb állatgyűjteményét alakították ki, és növelték a növénygyűjtemény szakmai értékét. Nemzetközileg is számon tartott szakmai sikerekkel növelték a Budapesti Állatkert tekintélyét, például itt valósították meg először a világon az orrszarvúak mesterséges megtermékenyítését, de a hangyászsün - és vombatszaporulat is elismerést váltott ki. A parkot országos jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánították. Komoly szerepet vállaltak a természetvédelmi ismeretterjesztésben, kutatásban és a veszélyben lévő állatokat mentő munkában. Ráadásul igazi élményparkká változtatta az állatkertet. Közben tett egy kis kiruccanást a nagypolitikába. 2003 és 2007 között előbb környezetvédelmi, majd környezetvédelmi és vízügyi minisztereként szolgált. Ezalatt sikerrel szervezte a rendkívüli árvizek elleni védekezést, törvénybe iktatták az Új Vásárhelyi Tervet, és elkezdték megvalósítását. Az EU csatlakozás valamennyi környezeti jogalkotási követelményét teljesítették. Azután mégis visszatért az állatkert élére. Az őt ideiglenes helyettesítő Bogsch Ilma előzékenyen távozott. Demszky Gábor már azelőtt bejelentette visszatérését, mintsem az álláspályázatot kiírták volna. – A világon kevés olyan tapasztalt állatkerti szakember van, mint én vagyok – jelentette ki akkor Persányi, majd hozzátette, hogy az Európai Állatkertek Szövetségének elnökeként is dolgozott már. Ami igaz is, sőt kétszer is betöltötte ezt a tisztséget, mint ahogy számos más szakmai szervezetben dolgozott és több díjjal is elismerték a munkáját. Egyébként már akkor bejelentette, hogy visszaveszi a Vidámpark területét, ami hat évvel később sikerült is neki. - Sz. A. A.
Szerző

Súlyos vétség a társadalmi béke ellen - szociológusok is tiltakoznak a "nemzeti konzultáció" miatt

Publikálás dátuma
2020.02.21. 22:08

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
"Szakmai meggyőződésünk azt követeli, hogy felhívjuk a Kormány figyelmét a romák és nem romák együttélését próbára tevő nemzeti konzultáció veszélyeire" - írják nyílt levélben.
A Magyar Szociológiai Társaság (MSZT) elnöksége csatlakozik a pszichológusok tiltakozásához a tervezett nemzeti konzultáció ellen - jelentette be közösségi oldalán az MSZT. Egyúttal arra kérik a szociológusokat, hogy aláírásukkal támogassák állásfoglalásukat - melyet péntek késő estig már csaknem 150-en írtak alá, és szombat este 8-ig lehet még csatlakozni hozzá. Ebben azt írják:
elfogadhatatlan, hogy a tervezett konzultáció felülbírálja a bíróság döntését, és azt sugallja, hogy a roma nemzetiségű magyar állampolgároknak más jogaik vannak, mint nem roma polgártársaiknak.

A gyöngyöspatai szegregációs ügyre utalnak, melyben a bíróság kártérítést ítélt meg az áldozatoknak, de az kormányzati nyomásra azóta sem került kifizetésre. Mint fogalmaznak: ez olyan, mintha e konkrét esetben nem érdemelnek kártérítést az általuk elszenvedett hátrányos megkülönböztetés miatt.
"Szakmai meggyőződésünk azt követeli, hogy felhívjuk a Kormány figyelmét a romák és nem romák együttélését próbára tevő nemzeti konzultáció veszélyeire, és kérjük, hogy e helyett tegyenek meg mindent a szegregáció és a társadalmi feszültségek felszámolásáért"

- olvasható a nyílt levélben. Hozzáteszik: kutatások sora támasztja alá, hogy az etnikai alapú szegregáció alacsonyabb minőségű oktatást eredményez, és súlyosan rontja elszenvedőinek jövőbeli esélyeit, legyen szó továbbtanulásról vagy munkakeresésről. Miközben nyilvánvaló, hogy a kártérítés nem szünteti meg az okozott hátrányokat, a bíróság döntését megkérdőjelezni és a politikai kommunikáció részeként használni súlyos vétség a társadalmi béke ellen - folytatják. Megjegyzik, a bírósági vizsgálat által is igazolt társadalmi különbségeket csak komoly pedagógiai, oktatás-fejlesztési és az oktatás területén túlmutató közpolitikai lépések ellensúlyozhatják, amelyekre valóban nagy szükség volna.
A héten közel 450 pszichológus írta alá azt a petíciót, ami ugyancsak arra hívta fel a figyelmet, hogy ha lesz kérdés Gyöngyöspatáról, akkor a következő nemzeti konzultáció alkalmas lehet arra, hogy azt kommunikálja a magyarok felé: elfogadható a roma emberekkel szembeni diszkrimináció.
Szerző

Kerettanterv Gyalog-galoppal

Publikálás dátuma
2020.02.21. 19:38

Fotó: Béres Márton / Népszava
Megjelentek pénteken a szakmai körökben széles körű tiltakozást kiváltó új Nemzeti alaptantervet (NAT) kiegészítő kerettantervek.
Ezeket a NAT idén szeptembertől kezdődő bevezetésével párhuzamosan, felmenő rendszerben kell majd alkalmazni. A kerettantervek az iskolai fejlesztési feladatokat, elsajátítandó ismereteket konkretizálják. Míg korábban számos kritika érte az új NAT irodalomtanításra vonatkozó részét – amiért fontos szerzők művei kimaradtak belőle, de megjelentek benne olyan kétes megítélésű alkotók, mint például Wass Albert vagy Nyírő József –, a kerettantervekben már feltűnik Ottlik Géza, Esterházy Péter és az irodalmi Nobel-díjas Kertész Imre is; igaz, nem kötelező, hanem ajánlott szerzőkként. A regények mellett filmeket is ajánlanak a diákoknak: például a Wass Albert Adjátok vissza a hegyeimet! című regényéből készült Koltay Gábor filmet, vagy a középkori irodalom vonatkozásában a Monty Python Gyalog-galopp című filmjét. A kerettantervek minden évfolyamon meghatározzák a diákok heti óraszámát is. Ezek összességében minimálisan csökkentek, de tantárgyanként és évfolyamonként eltérő lehet a változás. A kerettanterv szerint az órakeret minimum 80 százalékát kell a kötelező törzsanyagra fordítani, a maradék 20 százalékot a tanár szabadon használhatja fel. A Civil Közoktatási Platform (CKP) felhívta a figyelmet: az eddigiektől eltérően minden tantárgyra csak egy kerettanterv készült, nincs A vagy B variáció. Továbbá nincsenek emelt szintű tantervek sem – az emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítéshez a részletes érettségi vizsgakövetelmények lesznek az irányadóak. Csakhogy – mint arra a CKP rámutatott – egyrészt még nincsenek érettségi követelmények, másrészt az emelt óraszám, emelt szint (tagozat) nem mindenhol csak az emelt érettségire felkészítést jelentette. „Valószínűsíthető tehát, hogy sok helyen megszűnnek a speciálisan összeállított, de alternatív tantervként nem engedélyeztetett tagozatok – legalábbis tartalmilag mást jelentenek majd, mint eddig” – írták.
Szerző
Témák
Nat Oktatás