Szabad szemmel: az illiberális demokrácia nem más, mint ködfüggöny

Publikálás dátuma
2020.02.23. 08:26

Nemzetközi sajtószemle, 2020. február 23.
Le Monde „Ha újraolvassuk az Európai Parlament 2013-as határozatát Magyarországról, akkor azt kell megállapítani, hogy azóta csak romlottak a magyar viszonyok”. Erre mutat rá a hosszú interjúban Laurent Pech, aki a magyar és a lengyel jogállam helyzetével foglalkozik a londoni Middlesex Egyetemen. Mint mondja, mindkét rendszer azzal kezdte, hogy megszállta a közmédiát. Ez ahhoz kellett, hogy meg lehessen győzni az embereket: elengedhetetlen az igazságügy reformja. A cél az volt, hogy ellenőrzés alá vonják a Legfelsőbb, illetve Alkotmánybíróságot. Formálisan nézve Orbán Viktor legálisan hajtotta végre az autokrata forradalmat, hiszen átírta hozzá az alaptörvényt. A lengyeleknél viszont nem volt meg a szükséges többség, azért jó párszor megszegték az alkotmányt. De ha mindez már megvan, akkor hozzá lehet látni a még megmaradt független intézmények lebontásához, illetve a választási törvény módosításához. Orbán ugyanakkor megelégedett azzal, hogy a kezében van az Alkotmánybíróság, a Kúria és a Legfőbb Ügyészség, mert ez is elég, ha bármi veszély fenyegetné pártját, illetve a barátait. Ily módon azonban az alacsonyabb szintű bíróságok idáig viszonylag függetlenek maradtak. A lengyeleknél viszont már nem így áll a dolog. Magyarországon egyébként az illiberális demokrácia nem más, mint ködfüggöny, ami a rendszer tekintélyelvű és kleptokratikus jellegének a leplezésére szolgál. Amit csinálnak, azt Kim Lane Scheppele, princeton-i alkotmányjogász a jog frankenstenizálásának nevezi. Vagyis, hogy más országokból összegyűjtik a lehető legrosszabb példákat, és azokból utána különleges jogi szörnyet gyúrnak össze. A Bizottság a magyarok miatt többször is az Európai Bírósághoz fordult, és nyert is, ám nem tudta lefékezni az autoriter folyamatot. Ebben hátráltatta, hogy a rezsim meglehetősen körmönfontan jár el. Ugyanakkor igaz, hogy a 7-es paragrafus alkalmazása nem sok sikerrel kecsegtet a végcél szempontjából, de arra azért jó, hogy rendszeresen magyarázkodásra kényszerítse Budapestet és Varsót. Viszont nagyon is eredményesek lehetnek az EB elé vitt ügyek. A szakember ugyanakkor nem bízik abban, hogy túlságosan sikeres lesz a készülő új jogállami mechanizmus. Úgy véli, hogy a megoldásnak az adott országok polgáraitól kell kiindulnia. Strasbourg segíthet valamicskét, de egy tanulmány nemrégiben kimutatta, hogy Magyarország az unió legrosszabb tagállama, amennyiben az eltelt évtizedben nem hajtotta végre az Emberi Jogi Bíróság határozatainak 74 százalékát. Azon kívül az is látszik, hogy újabban még Franciaország is szívesen bújik Brüsszel mögé, pedig lehetne sokkal határozottabb is a jogállam ügyében.
Spiegel A lap nem tartja kizártnak, hogy a jövő szombati választások eredményeként Szlovákia lesz a következő állam, amely a szélsőjobb felé billen el Közép-Európában. A veszélyt a Kotleba-féle Néppárt – Mi Szlovákiánk jelenti, amely lerakta a náci időkre emlékeztető fekete egyenruhát és most a társadalom középső rétegeit igyekszik meghódítani. Jelenleg 11 százalékon áll a felmérésekben, és jó esélye van arra, hogy a 2. legjelentősebb erőként végez az urnáknál. A pozsonyi és brüsszeli elit elleni gyűlöletet lovagolja meg, de ugyanígy épít a romák, a migránsok és a meleget elleni érzelmekre is. Annyira radikális, hogy hozzá képest a magyar és a lengyel nemzeti konzervatívok egészen polgárinak látszanak. A többi párt ugyan jelenleg azt hajtogatja, hogy nem áll össze Kotlebáékkal, de azért erre nem szabad mérget venni. És ha a szélsőjobb jól szerepel, akkor Magyarország és Lengyelország után hamarosan a szlovákoknál is meginoghat a demokrácia, noha az ország korábban a sikeres nyugati integráció mintapéldájának számított. A homlokzat két éve, az újságíró gyilkossággal kezdett repedezni. Az ügy megmutatta a tényleges viszonyokat. A baloldali-populista SMER vezetői láthatólag széleskörű korrupt hálózatot hoztak létre. Ezt akarta leleplezni Kuciak, ezért kellett meghalnia neki és a barátnőjének is. Utána hatalmas volt a felháborodás, de mint a pozsonyi politikai elemző, Grigorij Meszezsnyikov rámutat, az ügyből végül a szélsőjobb profitálta a legtöbbet. A liberálisok nem tudták elfogadtatni magukat, az átláthatóság és igazságosság képviselőiként. A politikai közepet szétszabdalják az ideológiai különbségek. Ezzel szemben Kotleba friss erőként jelenik meg. Azt a szociálisan feldúsított nacionalizmust tálalja, amellyel más konzervatív pártok is sikereket aratnak Európában, csak ő radikálisabb. Antiszemita és idegenellenes, szidja az „aszociális romákat” és meg akarja akadályozni az állítólagos migráns inváziót. A brüsszeli és pozsonyi elit a párt szemében „liberális fasisztákat” jelent. Kotleba pedig el tudja hitetni, hogy ő az egyetlen politikus, aki nem korrupt. A megölt újságíró portáljának főszerkesztője attól tart, hogy a bűntett kapcsán az újabb és újabb leleplezések a szélsőjobb kezére játszanak. Maga a politikus azt az összeesküvés elméletet propagálja, hogy az ügy mögött liberális EU-barát erők állnak. Viszont ha a SMER kap kormányalakítási megbízatást, akkor eljöhet a radikálisok ideje. Arról nincs szó, hogy bekerülhetnének a hatalomba, de kívülről támogathatnák a kormányt és ez jókora befolyáshoz juttathatná őket – minden felelősség nélkül.
Le Monde Orbán Viktor gyerekeket akar – minden áron, mert így akarja kivédeni a társadalom elöregedéséből fakadó hátrányokat, anélkül, hogy rá lenne utalva a bevándorlásra. Épp ezért nemrégiben államosított több mesterséges megtermékenyítő intézetet. A születések száma 1981 óta egyfolytában csökken, bár az egymást követő kormányok a legkülönfélébb intézkedésekkel igyekeztek megfordítani ezt a folyamatot. A jelenlegi nacionalista miniszterelnök azután még nagyobb kedvezményeket rendelt el a nagycsaládosok érdekében. Ezek közé most már az is beletartozik, hogy teljesen ingyenes az in vitro eljárás. Év eleji sajtóértekezletén a politikus meg is mondta: ha azt akarjuk, hogy több magyar gyerek legyen, mint bevándorló, akkor ennek az az egyedüli módja, hogy a lehető legnagyobb támogatást adjuk a családoknak. Az utóbbi évtizedben az egy asszonyra jutó születések száma 1,22-ről 1,55-re nőtt, de ez még mindig nem ellensúlyozza az adott évben elhunytak számát, arról nem beszélve, hogy hányan vándoroltak ki időközben nyugatra. A János Kórház igazgatója úgy gondolja, hogy meg lehet kétszerezni a mesterségesen fogant gyerekek számát, ami jelenleg évente 4 ezer körül jár. Igaz, közben a lakosság száma évről évre 40 ezerrel lesz kisebb. Orbán ugyan vehemensen védi a keresztény magyar identitást, ám ezen a téren a jelek szerint teljesen figyelmen kívül hagyja az egyház fenntartásait az embrió ügyében. Sándor Judit, aki a bioetika és a jog professzora a CEU ugyanakkor attól tart, hogy a klinikák állami kézbe vétele után, éppen a populista háttér miatt, erősödni fog a nőkre nehezedő nyomás. A másik oldal erre úgy válaszol, hogy a félelem alaptalan, mert nem büntetik azokat, akik nem kívánnak gyereket vállalni. Itt csak azokat szeretnék ösztönözni, akik anyagi okok miatt nem vágnak bele a mesterséges megtermékenyítésbe.
Szerző

Van Rompuy: Nem volt ok arra, hogy az EPP feloldja a Fidesz felfüggesztését

Publikálás dátuma
2020.02.23. 08:26
Donald Tusk és Herman Van Rompuy
Fotó: EMMANUEL DUNAND / AFP
A bölcsek tanácsának tagja szerint a párt egy sor kérdésben nem mutatott kellő hajlandóságot álláspontja feladására.
A Fidesz egy sor kérdésben nem mutatott kellő hajlandóságot álláspontja feladására, így nem volt ok arra, hogy az Európai Néppárt (EPP) feloldja a párt tagsági jogainak felfüggesztését. Ezt a konzervatívok által kinevezett bölcsek tanácsának egyik tagja, a belga Herman Van Rompuy erősítette meg – írja a Politico. Van Rompuy kitért arra, hogy a politikai paletta egyre töredezettebb a földrészen és a középpártok egy sor kihívással néznek szembe, ám a kereszténydemokraták továbbra is kulcsszerepet töltenek be az európai intézményekben, illetve jó néhány tagállamban. A politikus, akinek brüsszeli irodája az EPP központjában van, úgy véli, nincs abban semmi különleges, ha nem sikerül már az első körben összehozni a következő hosszú távú költségvetést, mert a mostani helyzet bonyolultabb, mint korábban bármikor. Részben a Brexit, részben pedig amiatt, hogy a támogatásokat a jogállam betartásához kívánják kötni. Továbbá megnehezítik a dolgot a klímaváltozással és a migrációval összefüggő teendők is. Ráadásul a legtöbb kormány ezúttal is a nemzeti érdekek alapján tárgyal, és olyan eredményt akar, amelyet jól el tud adni odahaza. Ily módon az Európai Tanács elnökének az a feladata, hogy tegyen bizonyos engedményeket, amelyek alapján azután a többiek meg tudják védeni a végleges megállapodást.
Szerző
Frissítve: 2020.02.23. 12:09

Újabb 97 ember halt bele a koronavírus okozta fertőzésbe Kínában

Publikálás dátuma
2020.02.23. 08:25
Novel coronavirus outbreak / China
Fotó: Koki Kataoka / Yomiuri
648 új fertőzöttet is regisztráltak.
Újabb kilencvenhét ember esett áldozatul a koronavírus-járványnak Kínában, és 648 új fertőzöttet regisztráltak - számolt be a pekingi Nemzeti Egészségügyi Bizottság vasárnap. Egy kivétellel az új halálesetek mindegyikét a közép-kínai Hupej tartományból jelentették. A fertőzöttek közül 630-an Hupejben betegedtek meg, azon belül is 541-en a tartomány székhelyén, Vuhanban.
A Covid-19 nevű kórokozó eddig 2442 ember halálát okozta a szárazföldi Kínában, a fertőzöttek száma 76 936, és 22 888-an épültek fel a betegségből.

Világszerte további 1500 fertőzöttről és 19 halálesetről tudnak. A vírus eddig több mint 25 országban jelent meg. Európán belül Olaszországban a legsúlyosabb a helyzet. A tüdőgyulladást okozó új koronavírus gócpontja Hupej tartomány székhelye, a 11 millió lakosú Vuhan. A kórokozó egy itteni piacon jelent meg tavaly decemberben. A várost január 23-án karantén alá helyezték. Akkor még csak 17 halálesetről és 444 fertőzöttről számoltak be a hatóságok. Azóta 1865-en haltak meg és 46 201-en betegedtek meg az új koronavírusban Vuhanban. Ez az országos adatok 75, illetve 60 százaléka. Eközben a dél-koreai hatóságok 123 új fertőzöttről és két halálesetről számoltak be. A Covid-19 fertőzöttjeinek száma az ázsiai országban jelenleg 556, míg a halálos áldozatoké négy - közölte a koreai betegségmegelőző központ (KCDC). A megbetegedések többségét Dél-Korea északi részén regisztrálták, de a fővárosból, Szöulból is jelentettek eseteket. A szöuli városvezetés betiltotta a rendezvényeket, és felfüggesztette egy keresztény szekta miséit, hogy megfékezze a vírus terjedését. Az új esetek közül 75 a szektához kötődött a betegségmegelőző központ tájékoztatása szerint.
Szerző