Városligeti csaták: változtatási tilalommal vág vissza a főváros

Publikálás dátuma
2020.02.24. 06:45

Fotó: Jani Martin / Népszava
Miközben nyílt színen továbbra is tartják magukat a felek a „főváros nem csatatér” szcenárióhoz, valójában a választás óta folyamatosak az összecsapások politikai, gazdasági és kulturális fronton.
Változtatási tilalmat rendelne el a Karácsony Gergely vezette fővárosi önkormányzat a Városligetben. A lépés inkább politikai üzenet, mintsem valós haszonnal kecsegető intézkedés. Ez is jelzi: miközben nyílt színen továbbra is tartják magukat a felek a „főváros nem csatatér” szcenárióhoz, valójában a választás óta folyamatosak az összecsapások politikai, gazdasági és kulturális fronton. Ennek egyik legfontosabb terepe a Liget-projekt szimbolikus jelentőségű konfliktusa, amelynek legújabb lépése a főváros által tervezett változtatási tilalomelrendelése.
Karácsony Gergely főpolgármester fontos választási ígérete volt a Liget-projekt leállítása. Ennek megfelelően már a Fővárosi Közgyűlés első ülésén kinyilvánították, hogy nem támogatják azoknak az épületeknek a megépítését, amelyek kivitelezése még nem kezdődött el, különös tekintettel az Új Nemzeti Galériára. Egyúttal bejelentették, hogy megkezdik a Városligeti Építési Szabályzat (VÉSZ) módosítását célzó munkát. Orbán Viktor kormányfő a Parlamentből üzente meg, hogy Budapesten semmi nem épül meg, amit a fővárosiak nem akarnak. A kormányfő nem a fővárosi önkormányzatról beszélt, hanem a budapestiekről. S ez nem lényegtelen különbség. A Városliget Zrt. azóta már meg is rendelt egy közvélemény-kutatást, amelyben aligha meglepő módon arra jutottak, hogy „Magyarország lakosságának 80 százaléka támogatja a Liget Budapest Projekt teljes körű megvalósítását. A megkérdezettek négyötöde egyetért azzal, hogy a Városligetben épüljön fel az Új Nemzeti Galéria, a Magyar Innováció Háza és a Városligeti Színház is.” Baán László, a Liget-projekt miniszteri biztosa már erre hivatkozva közölte február közepén, hogy a fővárosiak hetven százaléka támogatja a projektet. A felmérés arra kétségtelenül jó, hogy Baán László megkezdje a Karácsony-kabinet döntésének erodálását. A miniszteri biztos egyúttal azt is közölte, hogy nincs B-terv, a kormány továbbra is a Városligetben akarja megépíteni a galériát, az Innováció Házát és a színházat. Mindenesetre az építési területeket látványosan palánkokkal kerítik el addig, amíg a városvezetés meg nem gondolja magát. Ez hűen tükrözheti a kormány álláspontját. Fürjes Balázs államtitkár például a Népszavának adott korábbi interjújában arra a kérdésre, hogy a kormány végleg letett-e a Nemzeti Galéria Ligetbe költöztetéséről, talányosan azt válaszolta: „soha ne mondd, hogy soha”. Karácsony Gergely kabinetje lépéskényszerbe került. A múzeumi negyed beépítését hevesen ellenző civileknek tartott két héttel ezelőtti fórumon nyilvánvalóvá vált, hogy a különféle társadalmi, szakmai szervezetek képviselői messze nem elégedettek az eddigi fővárosi intézkedésekkel és a VÉSZ hatályon kívül helyezését kérték. A városvezetés azonban ezt túlságosan kockázatos lépésnek tartja. Ha a Városligeti Törvény alkotmánybírósági felülvizsgálata eredményeként az Alkotmánybíróság megsemmisítené a törvényt, akkor a főváros a félbehagyott épületek miatt nehéz helyzetbe kerülne, mivel azokat önerőből sem befejezni, sem visszabontani nem tudná – válaszolták a Népszava kérdésére. Ezért döntött a városvezetés a VÉSZ módosítása mellett, amelynek célja azoknak az építései helyeknek a kivétele a rendeletből, ahol a galéria, a színház és az Innováció Háza épülne. Ennek átfutási ideje azonban több hónap a szükséges civil és szakhatósági egyeztetésekkel együtt. Azt viszont a városvezetés sem tagadja, hogy ez önmagában még nem garancia arra, hogy a Városliget Zrt. nem kezdi meg az építkezéseket, hiszen az építési engedélyei érvényben vannak. Ahogy a Népszavának fogalmaztak: a Városliget Zrt. eddig nem kezdte meg a galéria kiviteli közbeszerzésének elindítását. A főváros javasolja, hogy ezt ne is tegyék meg. Budapest nem akarja a Galériát a Városligetben. A valódi megoldást az hozná el, ha a kormány módosítaná a Liget-projektről szóló kormányhatározatot és a még el nem kezdett épületeket kivenné a kiemelt beruházás elemei közül. Ám erre a kormány láthatóan nem hajlandó. Mindezen semmit sem változtat a Városliget kétharmad részére, a Liget-projekt által érintett területre vonatkozó változtatási tilalom. Ezzel ugyanis legfeljebb néhány kisebb vendéglátóipari egység, mosdó építése akadályozható meg, a nagyobb, már építési engedéllyel rendelkező épületek kivitelezése nem – ismerte el a Népszava kérdésére Erő Zoltán, Budapest főépítésze, aki ugyanakkor fontosnak tartja ezt a lépést, hiszen ezzel is jelzik a kormány és a fővárosiak felé, hogy a városvezetés továbbra sem szeretné, ha Budapest legnagyobb közparkját újabb visszafordíthatatlan változtatások érnék. A megjelölt területen a rendelet visszavonásáig új telket alakítani, új építményt létesíteni, meglévőt átalakítani, elbontani, vagy bármilyen változtatás végrehajtani nem szabad. A legfeljebb három évre szóló tilalom olyan intézményeket is érint – például műjégpálya, Széchenyi Gyógyfürdő –, amelyek nem tartoznak a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. vagyonkezelésébe, lévén a 29732/11 helyrajzi számú ingatlan a park mellett hanem a Szépművészeti Múzeumot és a Hősök terét is magába foglalja.
Szerző

A Néppárt is gyorsítani szeretné a 7. cikkelyes eljárást – Közös levelet írtak az EP-frakciók vezetői

Publikálás dátuma
2020.02.24. 06:15
Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője is a levélírók között van
Fotó: Nicolas Armer / AFP / dpa Picture-Alliance
Ebben hangot adnak a jogállami eljárás eredménytelenségével kapcsolatos aggályaiknak.
Komolyan aggódnak az Európai Parlament mértékadó politikai csoportjai amiatt, hogy egyhelyben topog a Lengyelországgal és Magyarországgal szemben elindított 7. cikkelyes eljárás, és a tagállamok illetékes miniszterei februári ülésükön sem tűzik napirendre a témát. A képviselő-testület kereszténydemokrata, szocialista, liberális, zöldpárti és szélsőbaloldali frakcióinak vezetői pénteken levelet írtak az unió állam- és kormányfői testületét elnöklő Charles Michelnek, valamint a soros EU elnöki posztot betöltő Horvátország európai ügyekkel foglalkozó államtitkárának, Andreja Metelko-Zgombicnak, amelyben hangot adnak a jogállami eljárás eredménytelenségével kapcsolatos aggályaiknak. Az ötök a 7. cikkelyes folyamattal foglalkozó kormányközi fórum, az Általános Ügyek Tanácsa keddi ülése elé időzítették a levelüket, amely információink szerint a szocialisták kezdeményezésére született. A Népszava birtokába került dokumentumban a frakcióvezetők felszólítják a tagállamok képviselőiből álló grémiumot, hogy végre cselekedjenek. „Tisztában vagyunk vele, hogy nagyon fontosak az EU következő keretköltségvetéséről zajló tárgyalások, de a Tanács nem hagyhatja figyelmen kívül az unió alapértékeit érő, legalább ennyire jelentős és folyamatos veszélyeket sem” – írják, újabb vitákat, meghallgatásokat sürgetve. A levélírók – közöttük Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője – felhívják a figyelmet arra, hogy a kormányközi testület tétlensége aláássa a közös európai értékeket, a kölcsönös bizalmat és az unió egészének a hitelét. +Ragaszkodunk hozzá, hogy az EU Tanács következő ülésére meghívást kapjon a képviselő-testület, hogy kifejthesse a 7. cikkelyes eljárással kapcsolatos álláspontját” – szögezik le arra utalva, hogy másfél éve a parlament indította el a Magyarországgal szembeni folyamatot.

Olcsó beteg a jó beteg – Máris üres a kassza több kórházban

Publikálás dátuma
2020.02.24. 06:00

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Ha megrendelem a drága gyógyszert börtönbe vihetnek, ha nemet mondok, halálra ítélek egy embert – ezt jelenti a pénzügyi szigor a gyakorlatban egy kórházi vezető szerint.
Január végén féltucatnál több kórház nem tudott rendelni gyógyszert, varrófonalat, steril anyagokat, eszközöket a betegek ellátásához. A legnagyobb adós kórházak idei kerete ugyanis már az év első négy hetében elfogyott miután a kormány nem fizette ki az év végéig az adósságaikat. Számláikon egyetlen elkölthető fillér sem maradt. Eközben az egyik törvény tiltja a fedezet nélküli vásárlást, a másik viszont előírja, hogy beteg ellátatlanul nem maradhat. A januári fizetési krízissel érintett kórházak igazgatói a fenntartóhoz, az Állami Egészségügyi Ellátóközponthoz (ÁEEK) fordultak útmutatásért: mi legyen, reteszeljék be a kapukat, vagy föloldja valaki a lezárt számláikat?
A fenntartónak azonban egyik megoldásra sem volt felhatalmazása, ezért a kérdést előbb továbbította az Emberi Erőforrások Minisztériumához (EMMI), amely azt tovább küldte a Pénzügyminisztériumba. Mire az utóbb föloldatta a számlazárlatot, több mint tíz nap telt el, s ekkora már lett olyan intézmény, amelynek raktárkészletei egy-két naposra apadtak. Az ki sem derült, hogy a számviteli törvénymódosítás nélkül, miként adhatott fölmentés a pénzügyi tárca a túlköltésre, de ezt az érintettek nem is firtatták. A kritikus helyzet eleve csak azért állhatott elő, mert a kormány nem engedte kifizetni decemberben a kórházi adósságokat, így a tartozások is átkerültek az idei évre. A költségvetési intézményekre vonatkozó szabályok szerint pedig a kórházak sem költhetnek többet, mint amennyire az éves keretük alapján az adott hónapban futja. S miután a nagy adósok kiegyenlítették a közműszámláikat, már nem volt miből finanszírozniuk a napi betegellátást. A kincstár által vezetett számlájuk fedezethiányában lezárt, így hiába adták föl a rendeléseket – például injekciós tűre, varrófonalakra, infúziókra, kötözőszerekre, orvosságokra – azok el sem juthattak a szállítókig. „Fiatal 35 év körüli férfit hoztak be botulizmussal. A kezeléséhez szükséges egyik gyógyszer Magyarországon éppen hiánycikk volt – avatta be lapunkat a kórházak „fedezetlen költéseinek rejtelmeibe” egy gazdasági igazgató. – A kezelőorvos arról győzködött, hogy beszerezhetjük éppen, de csak a készítmény ideszállítása kétmillió forint. A havi keretünket már rég elköltöttük. Ha nem hozzuk be a készítményt, a férfi meghal. A tét: börtönbe vihetnek, vagy halálra ítélek egy fiatal embert. Aláírtam ezt is, ahogy a többit, amit elém tesznek. Minden ilyen túlköltésről szóló papírhoz, amiből számos van még az asztalomon, megvan a magam magyarázata – mondta a vezető. Arra a kérdésre, hogy mikor vihetik börtönbe, szinte azonnal rávágta: „Amikor akarnak. Erre minden törvényes fölhatalmazásuk megvan. De ez úgy is bekövetkezhet, ha valaki följelent, mert nem kapta meg a szükséges kezelést és emiatt súlyos egészségkárosodása lett, vagy a rokona meghalt. A mostani helyzetben csak az olcsón és gyorsan orvosolható bajokkal érkezők nem okoznak az intézménynek súlyos gazdálkodási a krízist, minden egyéb, kicsit bonyolultabb eset tuti ráfizetés.” A „fedezetlen költésekről” a főigazgatóknak minden egyes esetben tájékoztatniuk kell a kórházfenntartót is, ám hogy mi történik ezekkel a jelentésekkel, senki nem tudta megmondani. Megkérdeztük ezt az ÁEEK-tól, meg azt is, hogy havonta hány ilyen levelet kapnak az egészségügyi intézményektől, de az állami szervezetnek több mint egy hét sem volt elég arra, hogy válaszoljon. Egy megyei kórház nagyságú intézménynek évente körülbelül 20 milliárd forint bevétele van az államtól. Az összeg 70-80 százalékát bérre, a maradékot úgynevezett dologi költségekre költi. Az utóbbiba azonban már nem csak a közműszámlák, a gyógyszerek, az infúziók, a lepedők, a fecskendők, a szerelékek, a műtétekhez szükséges eszközök tartoznak, hanem a szerződéses szolgáltatások is. Az intézmények a rendszer mind nagyobb emberhiánya miatt gyakran cégektől vásárolnak a műtétekhez, vagy egyéb orvosi ellátásokhoz szakembereket. Ez pedig tovább szűkíti a napi gyógyításhoz szükséges eszközökre költhető pénzt. Az említett megyei nagyságú kórház a 20 milliárdos bevételéből évente 40-80 ezer fekvő-, és egymillió járóbeteg kezelését végzi. Azt, hogy pontosan mennyi és milyen súlyos esetek jönnek, azt csak év végén tudja, így az ellátás költségei előre szinte tervezhetetlenek. Kalkulációink szerint a citált intézményben egy átlagos kórházi betegre 267 ezer forintot költenek, míg a járóbetegekre 4000 forint jut. Az összegek azonban csak szigorúan az átlagos, könnyű és szövődménymentes esetekre – például vakbélműtétekre, vérnyomás-beállításra – elegendőek, mert például, egy balesetben összetört ember talpra állításának költsége, akár tízmilliós is lehet. A lapunk által górcső alá vett intézményben csak az évi mosatási költség 150-160 millió forint. Hiányzó textíliára egy fillérjük sincs, de ha meg kéne venniük, ami elrongyolódott, hasonló összegbe kerülne. „Nincs olyan osztálya az intézménynek, amely ne siránkozna, hogy kevés a lepedő, a párnaciha.” – állította az egyik főigazgató. Itt évente gyógyszerre egymilliárdot, varrófonalra, protézisekre, műtőben használatos eszközökre, injekciós tűkre kétmilliárdot is elköltenek. További százmilliós összeg megy laborra. A lapunknak név nélkül nyilatkozó főigazgatók szerint a pénz útja erősen kontrollált: beszerezni csak közbeszerzéssel lehet, bárki is írja ki a pályázatot, azt ellenőrzi az ÁEEK, és a Miniszterelnöki Hivatal is. A forrásszűkét tetézték az áfaváltozások, a forint drágulása is. A kormányzati propaganda azt sulykolja, hogy milyen sok pénzt kapott az elmúlt évben az egészségügy, ám az mind elment a bérre. Miközben az orvosi és ápolói bérek még így sem elegendőek arra, hogy megtartsák a dolgozókat.

Egyetlen hónap alatt 8 milliárddal nőtt a kórházak adóssága

A Magyar Államkincstár január végi adatai szerint a kórházak adósságai egyetlen hónap alatt mintegy nyolc milliárddal nőttek, összesen 76,2 milliárdra. Egymilliárd forintnál is többel 14 kórház tartozik, de kettőnek már a 3 milliárdot is meghaladja az adóssága. A Honvédkórház az abszolút csúcstartó a csaknem 7 milliárdos kifizetetlen számláival. A januári eladósodást némileg mérsékelhette, hogy február közepén a pénzügy- és a humán miniszter közös utasítására az intézmények egy meghatározott lista alapján utalhattak kisebb hitelezőiknek 19 milliárdot. A nagy adósokkal zajló egyezkedés e hét elején lezárulhat. Mint arról beszámoltunk a kormányzat 20 százalékot kért a számlák végösszegéből elengedni, cserébe „barátságot” ígértek a közbeszerzéseknél az informális tárgyalásokon a beszállítóknak. Lapunk úgy tudja: legfeljebb egy-két milliárdos engedményre van esélye a kormány által elvárt mintegy tízmilliárd helyett.

Szerző