Előfizetés
Fotó: JOE KLAMAR / AFP

Míg Ornella Muti pénzért mosolyog, az osztrák gazdagok keringőznek - képek a bécsi Operabálról

Bécsben nagy hagyománya van a bálozásnak, 1877-től tartanak ilyen rendezvényeket a Hof-Operntheaterben. Az Operaház nézőterét bálteremmé alakítják és 180 elsőbálozó pár nyitja meg az estét, ahová elég drága a bejutás. A legolcsóbb jegyek 120 ezer forint körül mozognak, de olyankor nincs ülőhely és a fogyasztásért külön kell fizetni. Ha páholyból néznénk, ahogy a főszervező és sztárvendége - idén Ornella Muti - mosolyog a kameráknak, akkor nagyjából 4,5 milliós árral számoljunk.

Szerző

Megosztás
Frissítve: 2020.02.21. 16:57
Kisebb, nagyobb megszakításokkal 143 éve tartanak bálokat a bécsi operában
Fotó: JOE KLAMAR / AFP
Alexander van der Bellen elnök bevonul (középen), majd felcsendül Ausztria és az Európai Unió himnusza
Fotó: JOE KLAMAR / AFP
Az operabál az osztrák főváros társadalmi életének egyik legkiemelkedőbb eseménye
Fotó: JOE KLAMAR / AFP
A bált 180 elsőbálozó pár nyitja meg
Fotó: HERBERT NEUBAUER / AFP
2009 óta minden évben más szövetségi tartomány tánciskolája koreografálja a nyitó polonézt
Fotó: ROLAND SCHLAGER / AFP
A nézőteret bálteremmé alakítják át. Az üléseket leszerelik, a zenekari árkot és a színpadot egy szintre hozzák, és 850 m² sík táncparkettet nyernek
Fotó: JOE KLAMAR / AFP
Piotr Beczala előadása
Fotó: HERBERT NEUBAUER / AFP
Aida Garifullina, orosz szoprán énekel
Fotó: HELMUT FOHRINGER / AFP
Gabriel Luna mexikói-amerikai színész
Fotó: HELMUT FOHRINGER / AFP
Richard Lugner, az operabál szervezője minden évben igyekszik híres emberrel megjelenni, idén Ornella Muti volt a pótceleb, ugyanis Lindsey Vonn visszamondta a meghívást
Fotó: JOE KLAMAR / AFP
Az opara balettkarának előadása
Fotó: JOE KLAMAR / AFP
A rendezvényt sok vállalat külön szponzorálja, ezért van pénz bőven kifizetni a hírességeket
Fotó: ROLAND SCHLAGER / AFP
A legolcsóbb jegy 120 ezer forintnyi euróba kerül, de akkor minden fogysztást külön kell fizetni
Fotó: JOE KLAMAR / AFP
A páholy árak négy és fél millió felett vannak
Fotó: JOE KLAMAR / AFP
Fotó: MOHAMED EL-SHAHED / AFP

Keserves a munka, hogy más grillezhessen, vízipipázhasson

A kereskedelmi forgalomban kapható faszén nagy részét még ma is hagyományos módon állítják elő, ahogyan évszázadok óta. A szénégetők generációról generációra adja át a mesterséget, de azért abban is bíznak, hogy az ő gyerekeiknek már könnyebb munka jut. Van, aki már több, mint negyven éve szívja a szénporral kevert füstöt a Kairó melletti telepen.

Szerző

Megosztás
Kemény fizikai munka a szénégetőké és nem csak a cipekedés miatt
Fotó: MOHAMED EL-SHAHED / AFP
A munkások munkafolyamattól függően cipekednek, föstöt szívnak vagy szénport
Fotó: MOHAMED EL-SHAHED / AFP
A faszén készítés pont úgy történik, mint évszázadokkal ezelőtt
Fotó: MOHAMED EL-SHAHED / AFP
Mindennek az alapja a szelektált, szárított fa, amit a kivágástól egy évig pihentetnek
Fotó: MOHAMED EL-SHAHED / AFP
Gyakran családok, több generáció dolgozik együtt
Fotó: MOHAMED EL-SHAHED / AFP
A kiszárított fából és szalmából boksát raknak, amit gondosan beborítanak földdel és hevíteni kezdik
Fotó: MOHAMED EL-SHAHED / AFP
A kontrollált ízzás 10-15 napig tart, majd vízzel oltják el a boksákat
Fotó: MOHAMED EL-SHAHED / AFP
Egy tonna faszén előállításához kicsivel több, mint két tonna fa szükséges
Fotó: MOHAMED EL-SHAHED / AFP
A szenet szitálják, majd osztályozzák
Fotó: MOHAMED EL-SHAHED / AFP
Az aromásabb gyümölcsfa (mangó, narancs) szene vízipipához való, a keményebb fákból grillezéshez készül tüzelőanyag
Fotó: MOHAMED EL-SHAHED / AFP
A mesterséget nem tanítják sehol, gyakorlatban öröklődik a tudás
Fotó: MOHAMED EL-SHAHED / AFP
A munkások 130 dollárt (40 ezer forint) keresnek havonta
Fotó: MOHAMED EL-SHAHED / AFP
Az egyiptomi szénégetők átlagosan ötven évig élnek az sokáig tartó rendkívül egészségtelen munkakörülmények miatt
Fotó: MOHAMED EL-SHAHED / AFP