Mind a 30, Teheránnak járó parlamenti mandátumot megszerezték a korábbi ultrakonzervatív főpolgármester, Mohammad Bager Galibaf keményvonalasai a pénteki iráni parlamenti választáson. Bár a végleges eredmények még nem születtek meg, annyit már lehet tudni, hogy országosan is komoly vereséget szenvedett a mérsékelt reformisták tábora.
A 290 mandátumból gyakorlatilag 285-ért folyt a politikai harc, hiszen öt mandátumot hivatalosan fenntartanak a vallási kisebbségek – zoroasztriánusok, örmények, zsidók, asszír keresztények – számára. Vasárnap csupán a teheráni hivatalos eredményeket hozták nyilvánosságra. Ezen kívül 178 mandátum megoszlása vált ismertté – ebből 43 független, 17 mérsékelt, a többi viszont mind a keményvonalas tábor képviselője.
Különösebb meglepetést nem okoztak a számok, a voksolás a papírformát igazolta. A 2015-ben aláírt többhatalmi atomalku, amelytől az elszigeteltség feloldását és a gazdasági helyzet javulását várták az irániak a 2016-os parlamenti és 2017-es elnökválasztáson is, az Egyesült Államok 2018-as kilépésével és a szankciók visszavezetésével kudarcba fulladt. A gazdasági helyzet annyira megromlott, hogy tavaly ősszel tömegtüntetések kezdődtek az üzemanyag árak emelése kapcsán. A keményvonalas tábort erősítette a Kászim Szulejmáni tábornok amerikai likvidálása nyomán kialakult közhangulat is. A kiábrándult reformisták inkább otthon maradtak, olyannyira, hogy az 1979-es iszlám forradalom óta a legalacsonyabb választási részvétel mellett áll össze a tizedik parlament Iránban.
A kiábrándultság mértékét jelzi, hogy 1979 óta (ez amolyan időszámítási fordulópont Iránban) mindig 60 százalék körül mozgott az országos részvételi arány, ezúttal 42,57 százalék volt, annak ellenére, hogy a voksolást megelőzően Ali Hamenei ajtollah, az ország legfelsőbb vezetője vallási kötelességnek nevezte a szavazást. Az ajatollah nevével fémjelzett keményvonalasok sikerét nagymértékben beárnyékolja viszont főleg a rendkívül alacsony fővárosi részvételi arány. Teheránban 25 százalék körüli volt a részvétel, ami már a rezsim legitimitásának megkérdőjelezését súrolja. A nagy fokú választói passzivitás azért is kínos a keményvonalasoknak, mert a Hasszán Rohani államfő nevével fémjelzett mérsékelt reformerek felemelkedése idején, 2012-ben és 2016-ban 66 illetve 62 százalékos volt a részvétel.
Az ajatollah a koronavírus-járványt eltúlzó külföldi médiát vádolta a perzsa választói passzivitásért. Iránban ugyanis 43 fertőzést jelentettek hivatalosan, csak 5 újat, az elhalálozottak száma eddig 8, ami arányaiban a vírus gócpontjának számító Vuhant is lekörözi.
