Koronavírusosnak hiszi magát? Hívja fel a háziorvosát - üzeni a kormány

Publikálás dátuma
2020.02.24. 12:52
Lázméréses ellenőrzés a Liszt Ferenc repülőtéren
Fotó: Béres Márton / Népszava
Konkrét tervek helyett csak a már ismert hírekről számolt be hétfőn az országos tisztifőorvos. Bár Magyarországon nincs ismert fertőzött, a kormány felkészületlennek tűnik a járvány megállítására.
Mintha végigpörgette volna a reggeli lapokat, úgy beszélt a már Olaszországban is terjedő koronavírus-járványról hétfő délelőtti sajtótájékoztatóján a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) vezetője. Müller Cecília országos tiszti főorvos beszámolójából megtudhattuk, hogy a kormányzati operatív törzs tárgyalt az olasz nagykövettel, eddig egyetlen hazai koronavírus-fertőzéses esetről sem tudnak, és az ország még mindig a megelőzés szakaszában van – arról azonban semmit sem árult el, hogy a belügyi operatív törzs milyen konkrét eszközökkel rendelkezne egy hazai járvány megfékezésére, hány rendőrt, katonát vetnének be az esetleges karanténövezetek fenntartásakor – egyáltalán, van-e az egészségügynek kapacitása a betegek fogadására.
A Papp Károly rendőr altábornaggyal közösen tartott sajtótájékoztatón elmondták, a nagykövettől kapott adatok alapján már 150 olaszországi koronavírusos betegről tudnak, és három, idős vagy súlyosan legyengült személy halt bele a fertőzésbe. A közölt adatok ugyanakkor már a beszámoló pillanatában elavultak voltak, hiszen a napi sajtó ugyanakkor már négy halottról tud - Menczer Tamás külügyi államtitkár Facebook-posztjában. pedig 196 olasz fertőzöttről tudósított.
Müller Cecília annyit ugyan elárult, hogy az NNK és a járványhelyzettel foglalkozó operatív törzs az olaszországi események miatt aktualizálja az eljárásrendet – csak azt nem tette hozzá, hogy mi lesz a változás, mire készülnek a hatóságok.

 A jelek szerint ezt még az illetékesek sem tudják pontosan, mert jelenleg is a WHO és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) napi helyzetértékelésére várnak, hogy az ott  elhangzottakat hasznosíthassák a hazai eljárásokban. Mint a sajtóeseményen kiderült 
  • már a debreceni reptéren is hőmérőzik az utasokat, és fokozottan vizsgálják az Olaszországból érkezőket
  • Akik a fertőzésveszélyes olasz tartományokból és régiókból (Lombardia, Veneto, Piemont, Emilia Romagna) érkeznek, azok karanténba kerülnek - már ha a hatóságok tudnak róluk
  • Az Olaszországból hazaérkező diákok és kísérőik, valamint egy másik magyar csoport is karanténba került, 18 érintettről van szó, de mindannyian tünetmentesek
  • A fertőzésgyanús eseteket a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai részlegén vizsgálják, itt alakították ki a karantént is.
Müller arra nem válaszolt, hogy az Olaszország felől közúton érkezőket vizsgálják-e a hatóságok, és ha igen, hogyan – pedig ezt Ausztria például drasztikusan oldotta meg, habozás nélkül lezárta Olaszországgal közös határszakaszát a megelőzés jegyében. A schengeni határzónákat ezután sem zárják le a magyar rendőrök, innen viszont csak egyéni felelősség, erkölcs kérdése, hogy aki autóval, vonattal járt a fertőzészónában, az itthon felhívja a Nemzeti Népegészségügyi Központ járványügyi zöldszámát – már ha egyáltalán tud a szám létezéséről. 
A Nemzeti Népegészsügyi Központ koronavírus-járvánnyal kapcsolatban hívható zöldszámai
Fotó: NNK
Az Index újságírója emlékeztetett rá, hogy a zöldszámon azt tanácsot kapták, kérdezzék meg háziorvosukat a fertőzés veszélyéről. Müller azt nem tudta megmondani, hogy a háziorvosokat mennyire készítették fel az ilyen hívásokra, de javasolta, hogy aki koronavírus-fertőzöttnek gondolja magát, ne keresse fel személyesen orvosát. Kérdésre válaszolva – Olaszországot továbbra is utazásra javasolt területnek tartják - Müller annyit mondott, hogy ő maga soha nem utazna járványos területre, és ezt másoknak sem ajánlaná. A karanténzónán kívüli olasz régiókba ezután is szabad utazni, de ajánlott az óvatosság -tette hozzá.
Szerző
Frissítve: 2020.02.24. 13:15

Földrengés volt Szerencsnél

Publikálás dátuma
2020.02.24. 12:49
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Kisebb földrengés volt Szerencs közelében hétfő délelőtt - közölte a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a honlapján.
A Richter-skála szerinti 2,7-es erősségű rengést a lakosság nem érzékelte - tették hozzá. A Magyar Tudományos Akadémia Kövesligethy Radó szeizmológiai obszervatóriumának közleménye szerint a földrengés 11 óra 43 perckor következett be. A földrengés észleléséről nem érkezett lakossági bejelentés a katasztrófavédelem műveletirányítási központjába, és egyelőre károkat sem jelentettek - írták. 
Szerző

Lemaradásban a felzárkózás – Minta van, siker még kevés

Publikálás dátuma
2020.02.24. 12:00

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Háromszáz településnek ígérték, harminc faluban indult el, és a kiválasztott községekben is alig észlelhető a leszakadókat segítő program.
Amikor tavaly tavasszal megbízta a miniszterelnök a „diagnózisalapú felzárkózási roma stratégia előkészítésének és végrehajtásának koordinálásával” a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnökét, akkor Vecsei Miklós a szakemberhiánnyal indokolta, hogy a 300 kiválasztott településből, ahol azonnali beavatkozásra lenne szükség, miért csak 30-ban tudják elindítani a programot. A 30 kiválasztott helyiségben elkészült tavaly ősszel a diagnózis a településen élők általános, családi és egyéni gondjairól. A belügy tájékoztatás szerint pedig a helyzetkép alapján mindenhol megszületett a helyi sajátosságokhoz igazodó stratégia, és megkezdődött a munka.
Ehhez képest fél évvel a „Felzárkózó települések” elnevezésű program elindítása után munkatársaink azt tapasztalták: némelyik érintett faluban még a lakók sem tudják, hogy községük a ”kiválasztottak”közé tartozik. A Somogy megyei Csökölyön például még a polgármester sem tudta egészen pontosan, hogy mire és mennyi pénz jut községüknek, és mit remélhetnek a programtól.
Vecsei Miklós természetesnek tartja, hogy eltérő ütemben tudnak haladni az egyes településeken, mert nem mindenhol fogadják egyformán a kívülről érkezőket, pedig mindig az az első lépés, hogy a segítők tudnak-e integrálódni a helyi közösségbe.
A Felzárkózó települések modell alapját a máltaiak Tiszaburán és Tiszabőn már kipróbált modellje, a Jelenlét program adja, amely egyebek mellett a példaadásra épít. Az ott élők házaihoz hasonló ingatlanokban kialakított úgynevezett közösségi találkozási pontokban például megmutatják az anyáknak, hogyan takarítsanak, elviszik őket bevásárolni, hogy lássák, miből lehet olcsón tápláló ételt főzni, mosógépet biztosítanak, hogy tiszta ruhát tudjanak adni a gyerekekre. A program persze nem egy korosztálynak címzett és nem egy-két évre szóló beavatkozás, hanem célja a magzatvédő vitaminokkal támogatott várandósságtól kezdve egy ember életének segítése egészen felnőtt koráig. A fogantatástól a foglalkoztatásig ívelő program része a védőnői hálózat megerősítése, a gyermekápoláshoz szükséges eszközök beszerzése, akár autók vásárlása a védőnői munka ellátásához. Akár kölcsönbe adott kályhákkal is el akarják érni, hogy minden házban legalább egy szobában melegben legyenek a gyerekek. Szintén alapvető a gyermekek ellátását segítő intézmények, bölcsőde, óvoda, iskola működésének összehangolása, ahol kell, ott létrehozása, mégpedig azonnal, nem a kiírt pályázatokhoz igazodva. Van, ahol munkahelyeket tudnak létrehozni a foglalkoztatási gondok megoldására, máshol átveszik az óvodát, szűrőbuszt működtetnek, hogy szemüveget kapjanak a gyengén látó iskolások, mert enélkül nem tudnak tanulni. Átterelik az áramlopáshoz szokott családokat az előre fizetős kártyás rendszerbe, és mindenhol megoldást keresnek a települések vezetőivel, hogy mi legyen az elhagyott, romos házakkal, az agrártárca azt próbálja kitalálni, hogy lehetne megművelni a most parlagon álló telkeket.

Kudarc már sok volt

Az új szemléletű felzárkóztatás azért kiemelkedően fontos, mert a közmunka kivételével az utóbbi harminc év roma felzárkóztató programjai kudarcosok voltak. Egy közelmúltban tartott tanácskozáson például Oross Jolán, a belügyi tárca társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárságának osztályvezetője említett egy negatív példát: a „Nő az esély” nevű, roma asszonyok képzésére és támogatott foglalkoztatására elindított programra 8,6 milliárd forintos uniós támogatást költöttek, és eddig 469 roma nő fejezte be sikerrel a tanulást. G. E.

Láthatatlan program

Osztottak valami szórólapot, amin az állt, segíteni fognak mindenkinek, de másról nem tudok – állította a Somogy megyei Csökölyön egy helybeli férfi, Zubor István. Pedig ebben a községben is elindult a múlt év második felében a roma felzárkóztató program: a település ugyanis bekerült azon harminc, halmozottan hátrányos helyzetű falu közé, ahol a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Tiszaburán és Tiszabőn már több éve alkalmazott modellje alapján próbálnak segíteni a cigányságon. Az epréről híres belső-somogyi településen szeptember óta a szeretetszolgálat egyik munkatársa feltérképezi a családok szociális helyzetét. Az ősz elején pedig több napos egészségügyi szűrésen is átestek a helyiek – legalábbis Jakab Csongor polgármester az országos szűrőprogram csökölyi állomását is a modellprogram részei közé sorolja. Ami azért különös, mert szeptember elején éppenséggel a népegészségügyi stratégia állomásaként érkeztek a faluba a szűrőbuszok, legalábbis az akkor megszólaló illetékesek szerint. A polgármester szűkszavúan beszélt a felzárkóztató programról, kérdésünkre, hogy hány helybelit érint, csak annyit árult el: minden rászoruló családot. Ugyanakkor később azt is állította, hogy nem tudja, mennyit kap Csököly a harminc településre jutó tízmilliárd forintból. – Pozitív változások tapasztalhatók a programnak köszönhetően – közölte Jakab Csongor, akitől konkrétumot csak annyit sikerült megtudni, játszóteret akarnak építeni, valamint egy közmosodát kialakítani. – Végre akar valaki rajtunk segíteni! – örült meg a program hírének Károly a külső kocsma előtt. Kissé furcsállottuk ugyan, hogy tőlünk értesült egy elvileg fél éve futó programról, ám hamarost kiderült, nem ő az egyetlen, aki semmit sem tud a felzárkóztatásról. – Munka kellene, meg a gyereknek téli cipő – magyarázta nagy hangon egy asszony, kezében egy jégkrémes dobozban az aznapi szociális ebéddel, három adag krumplifőzelékkel. – Beszél hülyeséget! – torkolta le egy középkorú férfi sörrel a kezében. – Aki akar, tud dolgozni, van itt munka elég. Aztán kiderült, hogy az itt az valójában a bő harminc kilométerre fekvő megyeszékhelyet, Kaposvárt jelenti, helyben jobbára csak a napszámot kapnak. – Vannak sokkal rosszabb vidékek is az országban, itt jól élnek az emberek, még a cigányok is – magyarázott tovább a férfi, arra azonban nem tudott válaszolni, akkor miért került be a program első ütemébe Csököly. – Nekünk már mindegy, de a gyerekeknek talán jobb lesz – vélekedett egy fiatal nő, aki két kisgyerekkel várt a mozgó henteskocsira. – Ha abban segítenek, hogy ne csak az itteni iskolát járják ki a gyerekek, hanem normális szakmát is szerezzenek, csak segítsenek. Nálunk is voltak a máltaiak, azt mondták, szépen élünk, csak jobban be kell osztani a pénzt. Csak a keveset nehéz: most is fél kiló húst veszek négyünknek. Maga szerint ez sok? – Vas András 

„Visszafelé kapáltak, mint a rák...”

Cseppben a tenger, mégis egyfajta reménysugár a helyieknek a máltaiak három évvel ezelőtt elindított tiszaburai Jelenlét programja. – Lett mosodánk, asztalosműhelyünk, varrodánk, és ezek kialakításához néhány házat is megvett és felújított a szeretetszolgálat – mondja Turó Vilmos, a helyi cigány nemzetiségi önkormányzat elnöke. A háromezer-kétszáz fős településen a huszonkétezer forintos álláskeresési támogatás, az egyéb szociális juttatások és az alkalmi munkák adják a legtöbb család jövedelmét.
Cél, hogy minden házban legalább egy szobában meleg legyen
Fotó: Népszava
Farkas László, a falu tavaly megválasztott polgármestere – aki korábban több ciklusban is betöltötte ezt a posztot – lapunknak azt mondta: évtizedek óta jelezték már a problémát, hogy a Tiszaburához hasonló, halmozottan hátrányos helyzetű települések képtelenek önerejükből előre haladni, és nem tudnak részt venni a normál pályázati források megszerzésére irányuló versenyben, ezért külső segítség nélkül óhatatlanul egyre lejjebb csúsznak. Beszédes, hogy Tiszabura lassan egymilliárdos adósságot görget maga előtt, volt olyan év, amikor a felhalmozott adósság miatt a szolgáltató lekapcsolta a gázt, emiatt télen két hónapig nem volt tanítás, mert nem tudtak fűteni. Az hogy mostantól ezek a falvak más elbírálás alá esnek, és a máltaiak segítségével, magukhoz mérten haladhatnak előre, mindenképp jó irányú változásnak tekinthető, még ha igazi, kézzel fogható, látványos eredmények nem is születnek az első időben. Farkas László szerint például hiába volt ez a térség hajdan virágzó, mezőgazdasági övezet, az utóbbi évtizedekben felnőtt generáció ezt a tudást teljesen elvesztette. Indítanának hamarosan egy konyhakerti programot, de az eszközök használatára előbb meg kell tanítani a fiatalokat, mert – miként a polgármester fogalmazott – visszafelé kapálnak, mint a rák. A programok dacára szembe kell nézni azzal a ténnyel is, hogy Tiszaburán hivatalosan ezer fő a munkanélküli, ami a keresőképesek nyolcvan-kilencven százalékát jelenti. A közmunkaprogramban február 28-ig 150 ember dolgozik, hogy ezt követően hányan maradhatnak, egyelőre nem tudni. A korábbi ciklusban elkövetett szabálytalanságok miatt ugyanis százmilliós bírságot kellene fizetniük az államnak, s amíg ezt nem rendezik, elvileg nem is indíthatnának új közmunkaprogramot: ez ügyben a polgármester már egyeztetést kezdeményezett a Belügyminisztériummal. – Doros Judit