Előfizetés

WHO: továbbra is nemzetközi vészhelyzet van

MTI
Publikálás dátuma
2020.02.24. 13:52
Egy lezásrt pekingi kerület határa
Fotó: Koki Kataoka / AFP/Yomiuri
Bár az Egészségügyi Világszervezet (WHO) hivatalosan már évek óta nem használja a pandémia kifejezést, az új típusú koronavírus okozta járványt továbbra is nemzetközi vészhelyzetként kezelik - mondta el hétfőn a WHO egyik szóvivője.
Az utóbbi napokban felerősödött az aggodalom, hogy a koronavírus terjedése világjárvánnyá válhat, miután élesen megemelkedett az Iránban, Olaszországban és Dél-Koreában észlelt fertőzések száma. A genfi székhelyű WHO 2009-ben pandémiának minősítette a H1N1-es típusú influenzát, amely végül is enyhe lefolyásúnak bizonyult, viszont a gyógyszercégek gyorsan oltóanyagot és gyógyszereket fejlesztettek ki. Az új koronavírus esetében a WHO január 30-án nemzetközi szintű közegészségügyi vészhelyzetnek nyilvánította a közép-kínai Vuhan városból kiindult járványt. Tarik Jasarevic WHO-szóvivő elmondta: nincs olyan hivatalos kategória, amellyel pandémiára figyelmeztetnének. A szervezet már nem használja az egykori, hat szintből álló riasztási rendszert, amelyben a 6-os szint volt valaha a pandémia.
Olasz rendőrök a szintén lezárt Codogno kisváros határán
Fotó: MIGUEL MEDINA / AFP
A köznyelvben pandémiaként emlegetik egy olyan új kórokozó megjelenését, amely világszerte könnyen terjed az emberek között - mondta Jasarevic, hozzátéve: eddig azt tapasztalták, hogy a koronavírus több helyen felütötte a fejét, és több országban többeket megbetegített. Egyes országokból időközben azonban már nem terjed tovább a vírus, de továbbra is számolni kell annak lehetőségével, hogy a fertőzés újra megjelenik.  A hivatalosan COVID-19 névvel jelölt vírusfertőzés már több mint hetvenezer embert fertőzött meg szerte a világban, több mint kétezren pedig meghaltak a kórban. A megbetegedések és halálozások túlnyomó többsége a kínai Hupej tartományban történt.

Szabad szemmel - Orbán új célpontokat talált a kifulladó bevándorlás elleni kampány ellensúlyozására

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2020.02.24. 10:06

Nemzetközi sajtószemle, 2020. február 24.
New York Times/Yahoo/Independent/Reuters Elemzők szerint a nacionalista Orbán Viktor azért támad a független bíróságoknak, a roma kisebbségnek, valamint az azt támogató civil szervezeteknek, mert lassul a gazdasági növekedés és kifullad a bevándorlás elleni kampány. Tegnap jó kétezren tiltakoztak amiatt, hogy a kormány nem akarja kifizetni a megítélt kártérítést a gyöngyöspatai iskolai szegregáció kárvallottjainak. Előzőleg a miniszterelnök, akit az EU bírál a jogállam lebontása miatt, azt közölte, hogy az államnak szembe kell mennie a bíróságok döntésével. A végleges verdikt csaknem 10 év után a közeljövőben várható a Kúrián. A megmozdulás szervezői arra hívták fel a figyelmet, hogy a hatalom jogtalanul avatkozik bele a gyöngyöspatai ügybe, megsérti a jogállamot és az igazságszolgáltatás önállóságát. A jelentés emlékeztet arra, hogy a bevándorlás elutasítása miatt a Fidesz továbbra is vezeti a népszerűségi listákat, de a múlt októberben meglepő vereséget szenvedett több nagyvárosban, így Budapesten is. A párt szerint Soros emberei segítettek a romáknak a perek megindításában. László Róbert a Political Capitaltől úgy véli, hogy a kormányfő az új kampánnyal a saját bázisát igyekszik feltüzelni.
FT A vezércikk arra figyelmeztet, hogy a hanaui tömeggyilkosság hátterében a nyugati liberális demokráciák lebontását és azzal párhuzamosan az idegengyűlölettel és rasszizmussal házaló nacionalista és jobboldali-populista mozgalmakat kell keresni. Ezek az erők immár megtalálhatóak a legtöbb demokrácia törvényhozásában. Kihasználják a szólásszabadságot, hogy felszítsák az előítéleteket, és lejárassák a fő politikai áramlat képviselőit, mint akik multikulti alapon elárulják a fehér, keresztény civilizációt. Ilyen körülmények közepette hozzájárulnak ahhoz, hogy olyan légkör alakuljon ki, amelyben a magányos szélsőségesek mentséget találnak rémtetteikhez. Nem véletlen, hogy Hanau után a német igazságügyi miniszter kijelentette: a jobboldali szélsőség és terrorizmus jelenti a legnagyobb fenyegetést a demokráciára nézve. Az pedig sokatmondó, ahogyan a bevándorlás ellenes AfD reagált a történtekre. Egyrészt elítélte az emberöléseket, ám ugyanazzal a lélegzettel kifejtette, hogy a bajra számítani lehetett, mert az egyenesen következik Merkel menedékpolitikájából. Vagyis csak idő kérdése volt, hogy mikor borul ki miatta egy született német. A mérsékelt politikai középnek határozottan el kell határolódnia az efféle becstelenségtől, de egyúttal abba kell hagynia mindenfajta flörtölést a radikális jobbal. Nem szabad semmi kétséget hagynia a szavazópolgárokban afelől, hogy soha nem engedi be a szélsőségeseket a kormányba. A jó, hogy a német hatóságok az eddiginél erőteljesebben lépnek fel a szélsőjobbal szemben, miután a szélsőségesek tavaly júniusban végrehajtották az első politikai gyilkosságot 1949 óta. Az áldozat Lübcke, kasseli CDU-s politikus, a kancellár menekültpolitikájának nyílt híve volt. De azt is látni kell, hogy a nagyobb csatát a gyűlölet, a hazugságok és az intolerancia ellen kell megvívni.
Times of Israel Kiszelektálták a magyar alaptantervből a Nobel-díjas Kertész Imrét, és helyette a populista kormány a „Tegyük ismét naggyá Magyarországot!’-kampány keretében dohos, antiszemita, nacionalista szerzőket ás elő – írja a Harvard egyik professzora. Susan Rubin Suleiman úgy látja, hogy pedig a Sorstalanság sok tekintetben tökéletes könyv az egyetemisták számára és a tanárok szerint általában nagy vitákat vált ki az órákon. Ám most már nem szerepel a kötelező olvasmányok listájában, csak ajánlott, akárcsak a 20. század közepén született több más magyar irodalmi klasszikus. Helyüket olyan írók művei foglalják el, mint Herczeg, Ferenc, Wass Albert és Nyírő József, akik nem túl ismertek manapság, de annak idején nosztalgikus regényeket írtak a Trianon előtti időkről. Túl azon, hogy rég eljárt felettük az idő, az bennük a közös, hogy ideologikus műveket alkottak, dicsőítik a „magyarság” mitikus gondolatát, az országot a nyugati hatalmak áldozataként állítják be, és az 1919 előtti határok visszaállítására szólítanak fel. Nacionalista nézeteket hangoztatnak, de idáig nem tanították őket az iskolákban, még a mai napig irredenta Erdélyben sem. Hogy mind a hárman meggyőződéses antiszemiták, azt szinte mondani sem kell. De Wass és Nyírő nem egyszerűen közepes tehetségek. Nyíltan náci szimpatizánsok és a nyilasok támogatói voltak. A háború után távollétükben halálra ítélték őket. Az nem sokat számít, hogy a szocializmus idején műveiket betiltották, mert ugyanígy járt Márai is. Amúgy ő sincs benne a kerettantervben, pedig világszínvonalú író és humanista. De hiányzik Esterházy, Nádas vagy Krasznahorkai, noha úgy tartják számon őket, mint akik kiemelkedő módon gazdagították a világirodalmat. Világos, hogy a kormány miért pártol olyanokat, mind Wass és Nyírő: nacionalizmusuk és irredentizmusuk egybevág a Fidesz idegengyűlölő retorikájával, a határon túli magyarok miatt érzett önsajnálatával. Ám Orbán pontosan tudja, hogy Erdély és a többi terület aligha tér vissza, de hálás téma azoknak, akik megszállottan szajkózzák elkötelezettségüket az etnikai és kulturális tisztaság iránt. Mindenesetre ígéretes, hogy ilyen heves a tiltakozás a tanterv ellen. Még a tehetséges autokrata vezetők is érzékelik, ha túl messzire mennek, és most pontosan ez utóbbiról van szó. A kétharmad ellenére a Fidesz nem uralja teljes mértékben a politikát. Lásd az önkormányzati választásokat. Úgy hogy remélhetőleg a jelenlegi hatalmas felháborodás újabb repedést jelent a hatalmon, miután a kabinet az esztétikai szempontok helyett az irredenta politikát részesíti előnyben, amikor irodalmi értékekről dönt.
Neue Kronen Zeitung Budapesten ezrek követelték, hogy a kormány tartsa tiszteletben a bírósági határozatokat és ne diszkriminálja a romákat. Előzőleg a hatalom megtagadta, hogy eleget tegyen a gyöngyöspatai kártérítést előíró ítéletnek, amely azt állapította meg, hogy az érintett roma gyerekeknek az egész iskolát a nem roma diákoktól elkülönítve kellett kijárniuk, esetükben az oktatás színvonala alacsonyabb volt és ez hátrányos megkülönböztetést jelent. Polgárjogi szervezetek már évtizedek óta panaszkodnak az iskolai szegregációra. A jobboldali-nemzeti Orbán ezzel szemben azt közölte, hogy senki sem kaphat pénzt munka nélkül. Majd nemzeti konzultációt hirdetett meg, ám az jogilag nem kötelező és nem is átlátható.

Taroltak a szociáldemokraták a hamburgi választáson

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.02.24. 07:34
Peter Tschentscher hamburgi főpolgármester, az SPD befutó jelöltje barátokkal ünnepel a szociáldemokratáok győzelmet után, 2020. február 23-án
Fotó: AXEL HEIMKEN /
A kormányzó SDP nagyot gyengült korábbi önmagához képest, de még így is 39 százalékos eredményt ért el, és fölényesen verte ellenfeleit.
A kormányzó Német Szociáldemokrata Párt (SPD) kapta a legtöbb szavazatot a Hamburgban tartott törvényhozási választáson a vasárnap késő este közzétett előzetes hivatalos eredmény szerint. A Hamburg és Schleswig-Holstein tartomány közös statisztikai hivatalának adatai szerint  ugyanazok a pártok jutottak be a tartományi parlamentbe (Bürgerschaft), mint az öt éve tartott előző választáson, és ismét többsége van az eddigi koalíciónak, amelyet az SPD a Zöldekkel alkotott - írja az MTI.
A szociáldemokraták és a baloldali irányultságú ökopárt mellett továbbra is rendelkezik képviselettel a Bürgerschaftban a Kereszténydemokrata Unió (CDU), az SPD-től balra álló Baloldal, a CDU-tól jobbra álló  Alternatíva Németországért (AfD) és a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP).
Az AfD és az FDP a szavazókörökből kilépő választók megkérdezésén alapuló felmérések (exit poll) és az első részeredmények alapján az 5 százalékos bejutási küszöb körül végzett, és sokáig bizonytalan volt, hogy bejutnak-e ismét a parlamentbe, de végül sikerrel vették az akadályt. Az SPD 39 százalékos eredményt ért el, ami ugyan 6,5 százalékpontos gyengülés az öt évvel ezelőtti 45,6 százalékhoz képest, de a szociáldemokraták így is nagyságrendekkel erősebb támogatottsággal rendelkeznek, mint bármely vetélytársuk. A 121 tagú tartományi parlamentbe 51 képviselőt küldhetnek.   A Zöldek 24,2 százalékos eredménnyel a második helyen végeztek, 11,9 százalékponttal erősödve a 2015-ös 12,3 százalékhoz képest. Ez 31 mandátumot jelent a Bürgerschaftban.    A harmadik a CDU, 11,2 százalékkal, ami 4,7 százalékpontos visszaesés a 2015-ös 15,9 százalékhoz képest, és a párt eddigi leggyengébb hamburgi eredménye. A kereszténydemokraták frakciója 14 tagú lesz az új ciklusban. A Baloldal 9,1 százalékos eredményt ért el, 0,6 százalékponttal erősödve az öt évvel ezelőtti 8,5 százalékhoz képest, így 12 mandátumot szerezett. 
A politikai üzeneteit tekintve itthon leginkább a Fidesszel összevethető – bevándorlásellenes, euroszkeptikus, melegházasságellenes - AfD a szavazatok 5,3 százalékát szerezte meg, ami 0,8 százalékpontos gyengülés a 2015-ös 6,1 százalékhoz képest, és 7 képviselői helyet jelent

Az FDP a szavazatok 5 százalékát gyűjtötte össze, 2,4 százalékponttal gyengülve a 2015-ös 7,4 százalékhoz viszonyítva, frakciója 6 képviselőből áll majd. A választási részvételi arány a 2015-ös 56,5 százalékról 62,4 százalékra emelkedett.