Előfizetés

Figyelmeztet az MNB: egyre több panasz érkezik a fintech cégek miatt

Varga Dóra
Publikálás dátuma
2020.02.24. 14:14
A PayPal itthon a legelterjedtebb
Fotó: FRANK MAY / AFO
Előfordul, hogy az olcsó pénzügyi szolgáltatást nyújtó külföldi vállalkozások hónapokra zárolják az ügyfél számláját.
Magyarországon is egyre több úgynevezett fintech cég (pénzügyi technológiai vállalkozás) nyújt ingyenes számlavezetési, készpénzátutalási vagy ATM-es készpénzfelvételi szolgáltatást, de lehetőség van náluk a bankközi vagy középárfolyamhoz közeli devizaváltásra is. Mindezt a „klasszikus” bankokhoz képest olykor kedvezőbb feltételekkel, vagyis olcsóbban biztosítják. Csakhogy – mint arra a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felhívta a figyelmet – nem mindig problémamentesen. A magyar ügyfelek közt a nagy-britanniai Revolut és TransferWise, illetve a luxembourgi PayPal számít jelenleg a legnépszerűbbnek. Ezek egyike sem magyarországi székhelyű bank, hanem itthon „határon átnyúló szolgáltatás nyújtására vonatkozó bejelentéssel rendelkező elektronikuspénz-kibocsátó, pénzforgalmi szolgáltató, illetve hitelintézet” – mutat rá a jegybanki közlemény. Ennek pedig akkor van igazán jelentősége, amikor a fintech cég akár hónapokra indoklás nélkül zárolja az ügyfél számláját, és dokumentumokat kér be a blokkolás feloldására. Ebben az esetben ugyanis a hazai bankokat felügyelő MNB nem sokat tehet. Legutóbb az Index számolt be egy pórul járt ügyfélről, aki egy hazai banknál vezetett dollárszámlájáról töltött fel a Revoluthoz több ezer dollárt, ám utána meglepetten tapasztalta, hogy már nem fér hozzá a pénzéhez. A Revolut a pénzmosási törvényre hivatkozva kért tőle dokumentumokat a pénz eredetéről. A netbankos utalásról szóló képernyőfotóval nem elégedett meg a fintech cég, jövedelemigazolást is kért az ügyféltől, aki hiába érvelt azzal, hogy többéves megtakarítását tette át egy bankból a Revolutos számlájára. 
A jegybank szintén a sajtóhírekre és ügyféljelzésekre hivatkozik, amikor hasonló esetekről számol be, ám a közleményből nem derül ki, konkrétan melyik fintech cégeknél fordult elő a számla indoklás nélküli zárolása. Általánosságban fogalmaznak akkor is, amikor azt írják: több szolgáltató honlapján hiányoznak, vagy csak töredékesek a magyar nyelvű tájékoztatások. Nincs élőhangos – vagy akár Magyarországon személyesen is felkereshető – ügyfélszolgálat, így az ügyfelek csak robotokkal kommunikálhatnak angol nyelven. Egyes ügyfelek azt jelezték, hogy az elégtelen tájékoztatás miatt nem értesültek például arról, hogy az adott szolgáltatónál felárasak a hétvégi tranzakciók, hirtelen megdrágulnak a kártyatranzakciós díjak, bizonyos bank-, illetve hitelkártyák esetében készpénzfelvételnek minősül a szolgáltatóhoz feltöltött pénzösszeg, néhány országban pedig nem fogadják el a fintech cég kártyáját. Probléma az is, hogy az ügyfélpanaszokra lassan vagy egyáltalán nem válaszolnak. Az MNB a fentiek miatt azt ajánlja az ügyfeleknek: körültekintően járjanak el az új, eddig ismeretlen jellegű szolgáltatást nyújtó fintech céggel kialakítandó üzleti kapcsolat előtt, és tanulmányozzák át alaposan a szerződéses feltételeket. E tanácsot már csak azért is érdemes megfogadni, mert a határon átnyúló szolgáltatók üzleti megbízhatósági és fogyasztóvédelmi felügyeletét - az európai uniós és a hazai jogszabályok alapján - az anyaországuk szerinti pénzügyi felügyeleti hatóság látja el. A magyar jegybanknak így – „fogadó országbeli" felügyeletként – csak korlátozott fogyasztóvédelmi jogosítványai vannak e téren. Az MNB emiatt - az ügyfelek érdekét, s a közjót sértő esetben - elsődlegesen az anyaországbeli felügyeletnél kezdeményezhet intézkedést. Azonnali vészhelyzet esetén is csak akkor hozhat - arányos és ideiglenes - intézkedést egy határon átnyúló fintech szolgáltatóval szemben, ha az az ügyfeleik kollektív érdekét súlyosan sértve szegi meg a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényt. Az MNB ezzel együtt a kisebb súlyú, magyarországi fogyasztókat érintő rendszeres jogsértések esetén is minden esetben fellép, és szükség esetén tájékoztatja a nyilvánosságot, illetve az adott fintech cég anyaországa szerinti felügyeletet, valamint a megfelelő európai uniós szervezeteket – hangsúlyozza a jegybanki közlemény. Nem árt tudni azonban azt is, hogy e fintech cégek ügyfélszámláin lévő pénzekre nem terjed ki az Országos Betétbiztosítási Alap, vagy bármilyen egyéb magyarországi garanciaalap védelme. Az elektronikuspénz-kibocsátó és pénzforgalmi intézmények nem tagjai a saját anyaországuk szerinti betétgarancia rendszernek sem. Az ügyfélpénzek visszafizetése így kizárólag saját szabályrendszerükön és működésükön múlik, azt harmadik fél nem biztosítja. Uniós előírás ugyanakkor számukra, hogy az ügyfélpénzekkel nem rendelkezhetnek sajátjukként, azt hitelintézetek letéti számláin vagy alacsony kockázatú eszközökben kell tartaniuk, illetve akár garanciával, kezesi biztosítással fedezniük.

Az európai pénzügyi vitarendezési fórumhoz is lehet fordulni

Jogvita esetén egy magyarországi ügyfél – a határon átnyúló fintech céggel kötött szerződésében a kommunikáció formájára meghatározott nyelven – közvetlenül az adott társasághoz fordulhat panaszával. Ha a társaság válasza nem megfelelő, 6 hónapon belül az annak székhelye szerinti vitarendezési fórumhoz – Nagy-Britanniában így a Financial Ombudsman Services-hez – fordulhat. Az ügyfélszámlával kapcsolatos tranzakciókra vonatkozó panasz a brit pénzügyi fogyasztóvédelmi felügyelethez, a Financial Conduct Authority-hez is beadható. A magyarországi lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkező ügyfelek emellett igénybe vehetik az európai pénzügyi vitarendezési fórum, a FIN-Net eljárását is, amely kapcsán az MNB mellett működő Pénzügyi Békéltető Testület lát el koordinátor szerepet.   

Gyorsan regisztrálni kell a mobilszámot

Az ügyfeleknek érdemes minél előbb megadniuk bankjuknak a számlájukhoz tartozó másodlagos azonosítójukat – hívta fel figyelmet az azonnali fizetési rendszer jövő hétfői indulása kapcsán Trencsán Erika, a money.hu (https://www.money.hu/bankszamla ) szakértője. A másodlagos azonosító lehet e-mailcím vagy mobiltelefonszám is, a jövőben pedig ezek megadásával is lehet majd utalni, nem kell a bankszámlaszámot bepötyögni. Ezeket viszont regisztrálni kell a számlevezető banknál. Ezt most még a bankok ingyenesen megteszik, van azonban olyan pénzintézet, amely januártól 2 ezer forintot számol majd fel egy másodlagos azonosító rögzítéséért.      

337,88 forinton az euró

MTI
Publikálás dátuma
2020.02.24. 08:44
Illusztráció: Shutterstock
Gyengült hétfő reggelre a forint a főbb devizákkal szemben a nemzetközi devizakereskedelemben.
Az euró jegyzése a péntek esti 337,17 forintról 337,88 forintra emelkedett hétfő reggel nyolc órára. A dollárt a péntek esti 310,75 forint után 312,55 forinton, a svájci frankot pedig 317,52 forint után 318,56 forinton jegyezték hétfő reggel. 

Titkolják a fizetéseket – 1,6 millió dolgozó kimarad a statisztikából

Varga Dóra
Publikálás dátuma
2020.02.24. 08:40
Képünk illusztráció
Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Sem a kormány, sem a KSH nem árulja el, mekkora jelenleg Magyarországon a mediánbér.
Mekkora a mediánbér Magyarországon? Ezt szerette volna megtudni a pénzügyminisztertől Székely Sándor független országgyűlési képviselő még év elején, ám írásbeli kérdésére kétszeri nekifutásra sem kapott érdemi választ. A képviselő szerint a mediánjövedelem az átlagbérnél jobban tükrözi az országban bérből és fizetésből élők valódi kereseti viszonyait, ezért azt kérte még januárban Varga Mihálytól: küldje meg számára az elmúlt öt év mediánbérre vonatkozó adatait. A válasz Schanda Tamástól, a foglalkoztatáspolitikát időközben bekebelező Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkárától érkezett, de az nem tartalmazott a hazai mediánbérekről semmilyen érdemi információt. „Magyarország a bérek terén is jobban teljesít” – írta az államtitkár, aki azonban mindezt számokkal már nem támasztotta alá. Ezt követően Székely Sándor hiába kérdezett rá másodszor is a konkrét adatokra, az államtitkár a múlt héten már csak annyit írt: fenntartja korábbi válaszát. Azaz nem bocsátja a  képviselő rendelkezésére az elmúlt 5 év mediánbéradatait. A mediánbér azért mutatná jobban a valós kereseti viszonyokat, mert úgy számolják ki, hogy a fizetéseket sorba rendezik, és a középre eső érték lesz a mediánbér: ennél a dolgozók fele többet, fele kevesebbet keres. Az átlagbér-számításnál viszont összeadják a dolgozók bérét, majd elosztják a létszámukkal. Egy-két magasabb fizetés azonban jelentősen megdobhatja az átlagként kijövő összeget, holott a többség egyáltalán nem keres ennyit. Ha például egy 22 fős cégnél van egy bruttó 650 ezer forintot kereső felsővezető, egy bruttó 500 ezer forintos bérű középvezető, valamint 10 garantált bérminimumos (bruttó 210 600 forint), és 10 minimálbéres (bruttó 161 ezer forint), akkor ott az átlagbér 221 181 forint, miközben a 22 munkavállalóból 20 ennél kevesebbet keres. A mediánbér viszont 210 600 forint: a dolgozók fele valóban ennyit vagy többet, a másik fele pedig ennyit vagy kevesebbet kap. A mediánbért is ismerve tehát árnyaltabb képet lehetne kapni a fizetésekről. A KSH mégis csupán átlagbért számol és tesz közzé hónapról hónapra a kormány egyfajta győzelmi jelentéseként: legutóbb már 403 ezer forintot is meghaladó bruttó átlagfizetésekről adott hírt a hivatal. Ebbe azonban a KSH nem számolja bele az összes dolgozó keresetét, csak azokét, akik öt fősnél nagyobb cégeknél dolgoznak teljes munkaidőben. Márpedig ez kevesebb, mint 2,9 millió főt jelent, miközben a KSH hónapról hónapra több mint 4,5 millió foglalkoztatottról tesz jelentést. A statisztikából tehát 1,6 millió dolgozó kimarad – épp a kevesebbet keresők, hiszen a kisebb cégek jellemzően alacsonyabb béreken foglalkoztatják munkavállalóikat, és többnyire szintén kevesebbet keresnek a részmunkaidősök. Ha az ő fizetésüket is belevennék tehát az átlagba, egyes számítások szerint harmadával, negyedével alacsonyabb összegek jönnének ki. Korábban ezen dolgozók keresetét azért hagyták figyelmen kívül, mert a KSH a munkaügyi adatgyűjtésből származó bértömeget átlagolta a dolgozói létszámmal, ez az adatbázis pedig csak az 5 fősnél nagyobb cégekről tartalmazott információkat. Több mint egy éve azonban már a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) havi járulékbevallásaiból számítják a keresetstatisztikát. Márpedig azok már az összes munkavállaló keresetéről tartalmaznak információkat, így éppenséggel lehetne a teljes nemzetgazdaságra vonatkozó átlagokat és akár mediánbért is közölni. Tavaly januárban még úgy tűnt, így is lesz. A KSH ekkor állt át a NAV-os adatbázisra, és a fenti kritikákra is reagálva azt közölte: az új adatforrásnak köszönhetően „olyan alapinformációk válhatnak számíthatóvá, amelyek eddig nem álltak rendelkezésre a KSH adatgyűjtésében. Idetartozik a medián kereset értéke”. Mégsem számolnak mediánbért azóta sem.  A Népszava időről-időre rákérdez a KSH-nál: mikor közölnek végre mediánbért, illetve a teljes nemzetgazdaságra vonatkozó átlagfizetést, ám a hivatal rendre csak arra hivatkozik: „az új adatforrások hivatalos statisztikai rendszerbe történő beillesztése hosszabb előkészítő folyamatot igényel.” Hogy milyen hosszút, azt, ahogy korábban, úgy most sem közölték. Arra is hivatkozik a KSH: „az öt főnél kisebb létszámmal működő szervezetek esetében az átlagost számottevően meghaladó adathiány, illetve utólagos revízió a statisztikai adatközlést egyelőre nem teszi lehetővé”. Ez utóbbi érv igencsak meglepő, tekintve, hogy adóbevallásokról van szó. Ezzel kapcsolatban még tavasszal a NAV-hoz fordultunk, azt tudakolva: milyen adatok hiányát jelezte feléjük a KSH, illetve szerintük is alkalmatlanok-e a bevallások arra, hogy az összes munkavállaló kereseti adatait ki lehessen olvasni belőlük. Ígértek is választ, de azt azóta sem kaptuk meg. Az elmúlt héten kerestük az ITM-et is, hogy megtudjuk: mérvadónak tartják-e a foglalkoztatáspolitikában a mediánbért, és emiatt szükségesnek tartják-e, hogy a KSH közöljön erre vonatkozóan is havi rendszerességgel adatokat, továbbá szükségesnek látják-e, hogy a KSH a nemzetgazdaság egészére közöljön átlagbért. Lapzártánkig a tárcától sem kaptunk semmilyen választ kérdéseinkre.    

Az átlag alatt keres a többség

A fenti kérdésekre minden bizonnyal azért nem érkeznek érdemi válaszok, mert azok igencsak lesújtó képet festenének a magyar bérviszonyokról. A 2018. évi adóbevallásokból például a Magyar Szakszervezeti Szövetség felkérésére a Policy Agenda legutóbb azt számolta ki, hogy csak minden negyedik munkavállaló keresett 2018-ban az átlagbér felett, a dolgozók harmada a minimálbért sem kapta meg havi átlagban, csaknem felüknél pedig a minimálbér és az átlagfizetés közötti összegek szerepeltek bérpapírjaikon. A cégek által elkészített tavaly februári járulékbevallásokból pedig azt számolták ki: 15 ezer forinttal alacsonyabb a teljes munkaidőben dolgozók átlagkeresete annál, mint amit a KSH hivatalosan közölt. Az összes munkajövedelmet - beleértve a részmunkaidősökét is - vizsgálva pedig csaknem 48 ezer forinttal alacsonyabb az átlag. Ugyanabból az adatbázisból számoltak, mint a KSH (az adatokat pénzért kapták meg  a NAV-tól), csak éppen figyelembe vették az 5 fősnél kisebb cégeket is. Így számolva a részmunkaidősökkel együtt akkor 298 229 forint volt az átlag, miközben a KSH 345 900 forintról jelentett.