Figyelmeztet az MNB: egyre több panasz érkezik a fintech cégek miatt

Előfordul, hogy az olcsó pénzügyi szolgáltatást nyújtó külföldi vállalkozások hónapokra zárolják az ügyfél számláját.

Magyarországon is egyre több úgynevezett fintech cég (pénzügyi technológiai vállalkozás) nyújt ingyenes számlavezetési, készpénzátutalási vagy ATM-es készpénzfelvételi szolgáltatást, de lehetőség van náluk a bankközi vagy középárfolyamhoz közeli devizaváltásra is. Mindezt a „klasszikus” bankokhoz képest olykor kedvezőbb feltételekkel, vagyis olcsóbban biztosítják. Csakhogy – mint arra a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felhívta a figyelmet – nem mindig problémamentesen.

A magyar ügyfelek közt a nagy-britanniai Revolut és TransferWise, illetve a luxembourgi PayPal számít jelenleg a legnépszerűbbnek. Ezek egyike sem magyarországi székhelyű bank, hanem itthon „határon átnyúló szolgáltatás nyújtására vonatkozó bejelentéssel rendelkező elektronikuspénz-kibocsátó, pénzforgalmi szolgáltató, illetve hitelintézet” – mutat rá a jegybanki közlemény. Ennek pedig akkor van igazán jelentősége, amikor a fintech cég akár hónapokra indoklás nélkül zárolja az ügyfél számláját, és dokumentumokat kér be a blokkolás feloldására. Ebben az esetben ugyanis a hazai bankokat felügyelő MNB nem sokat tehet.

Legutóbb az Index számolt be egy pórul járt ügyfélről, aki egy hazai banknál vezetett dollárszámlájáról töltött fel a Revoluthoz több ezer dollárt, ám utána meglepetten tapasztalta, hogy már nem fér hozzá a pénzéhez. A Revolut a pénzmosási törvényre hivatkozva kért tőle dokumentumokat a pénz eredetéről. A netbankos utalásról szóló képernyőfotóval nem elégedett meg a fintech cég, jövedelemigazolást is kért az ügyféltől, aki hiába érvelt azzal, hogy többéves megtakarítását tette át egy bankból a Revolutos számlájára.

A jegybank szintén a sajtóhírekre és ügyféljelzésekre hivatkozik, amikor hasonló esetekről számol be, ám a közleményből nem derül ki, konkrétan melyik fintech cégeknél fordult elő a számla indoklás nélküli zárolása. Általánosságban fogalmaznak akkor is, amikor azt írják: több szolgáltató honlapján hiányoznak, vagy csak töredékesek a magyar nyelvű tájékoztatások. Nincs élőhangos – vagy akár Magyarországon személyesen is felkereshető – ügyfélszolgálat, így az ügyfelek csak robotokkal kommunikálhatnak angol nyelven. Egyes ügyfelek azt jelezték, hogy az elégtelen tájékoztatás miatt nem értesültek például arról, hogy az adott szolgáltatónál felárasak a hétvégi tranzakciók, hirtelen megdrágulnak a kártyatranzakciós díjak, bizonyos bank-, illetve hitelkártyák esetében készpénzfelvételnek minősül a szolgáltatóhoz feltöltött pénzösszeg, néhány országban pedig nem fogadják el a fintech cég kártyáját. Probléma az is, hogy az ügyfélpanaszokra lassan vagy egyáltalán nem válaszolnak.

Az MNB a fentiek miatt azt ajánlja az ügyfeleknek: körültekintően járjanak el az új, eddig ismeretlen jellegű szolgáltatást nyújtó fintech céggel kialakítandó üzleti kapcsolat előtt, és tanulmányozzák át alaposan a szerződéses feltételeket.

E tanácsot már csak azért is érdemes megfogadni, mert a határon átnyúló szolgáltatók üzleti megbízhatósági és fogyasztóvédelmi felügyeletét - az európai uniós és a hazai jogszabályok alapján - az anyaországuk szerinti pénzügyi felügyeleti hatóság látja el. A magyar jegybanknak így – „fogadó országbeli" felügyeletként – csak korlátozott fogyasztóvédelmi jogosítványai vannak e téren.

Az MNB emiatt - az ügyfelek érdekét, s a közjót sértő esetben - elsődlegesen az anyaországbeli felügyeletnél kezdeményezhet intézkedést. Azonnali vészhelyzet esetén is csak akkor hozhat - arányos és ideiglenes - intézkedést egy határon átnyúló fintech szolgáltatóval szemben, ha az az ügyfeleik kollektív érdekét súlyosan sértve szegi meg a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényt. Az MNB ezzel együtt a kisebb súlyú, magyarországi fogyasztókat érintő rendszeres jogsértések esetén is minden esetben fellép, és szükség esetén tájékoztatja a nyilvánosságot, illetve az adott fintech cég anyaországa szerinti felügyeletet, valamint a megfelelő európai uniós szervezeteket – hangsúlyozza a jegybanki közlemény.

Nem árt tudni azonban azt is, hogy e fintech cégek ügyfélszámláin lévő pénzekre nem terjed ki az Országos Betétbiztosítási Alap, vagy bármilyen egyéb magyarországi garanciaalap védelme. Az elektronikuspénz-kibocsátó és pénzforgalmi intézmények nem tagjai a saját anyaországuk szerinti betétgarancia rendszernek sem. Az ügyfélpénzek visszafizetése így kizárólag saját szabályrendszerükön és működésükön múlik, azt harmadik fél nem biztosítja. Uniós előírás ugyanakkor számukra, hogy az ügyfélpénzekkel nem rendelkezhetnek sajátjukként, azt hitelintézetek letéti számláin vagy alacsony kockázatú eszközökben kell tartaniuk, illetve akár garanciával, kezesi biztosítással fedezniük.