"Etikai, és nem politikai ütközet" - megyei szinten is vitát okoznak a pártváltások

A közös ellenség a Fidesz, ezért az átlépések ellenére marad az együttműködés a következő választásig az MSZP és a DK között.

Nincs tömeges átigazolási hullám, de nemcsak az MSZP és a Demokratikus Koalíció (DK) országos vezetésében, hanem egyes megyékben is vita alakult ki, amiért a tavaly májusi európai parlamenti választások óta eltelt időszakban több szocialista politikus átigazolt Gyurcsány Ferenc pártjába. Tavaly október végén Trippon Norbert újpesti alpolgármester ült át a DK-ba, múlt héten pedig Szaniszló Sándor XVIII. és Kiss László III. kerületi polgármester jelentette be átlépését.

Molnár Zsolt, az MSZP budapesti elnöke tegnap úgy fogalmazott a Népszavának, hogy a párt legfontosabb küldetése a 2022-es kormányváltás kiharcolása, így minden, ami az ehhez szükséges bizalmat gyengíti az ellenzéki oldalon, az nem szerencsés. Ugyanakkor egy ilyen személyi kérdés, mint a két polgármester átlépése a Demokratikus Koalícióba, nem lehet akadálya az ellenzéki pártok együttműködésének. Nagyon kicsinyes és az MSZP-hez méltatlan lenne egy ilyen helyzetből azt a következtetést levonni, hogy a DK-val nem kell együttműködni – tette hozzá a szocialista pártigazgató.

Azt azonban kiemelte, hogy a jövőben elvárják: ha valakiben ilyen szándék fogalmazódik meg, az jelezze, üljenek le egyeztetni, ne a sajtóból tudják meg a döntését. Most sem a DK-ra haragszik az MSZP tagsága, hanem a két polgármester etikátlannak tartott lépése miatt vannak felháborodva az emberek – tette hozzá Molnár Zsolt.

Nemcsak Budapesten, vidéken is megpróbált önkormányzati képviselőt „elhalászni a DK” az MSZP-től, illetve más pártokról is. - A megkeresés ugyan végül nem jutott el az ajánlattételig, de ez vélhetően a mi emberünk kiállásának köszönhető – mondta lapunknak Veres János, az MSZP Szabolcs-Szamár Bereg megyei elnöke. Szerinte a próbálkozások mögött az áll, hogy a tavalyi őszi önkormányzati választás a szocialisták erejét igazolta, országszerte 50 polgármestert és 200 önkormányzati képviselőt adott a párt. - Más ellenzéki pártok azért próbálnak utólag „beavatkozni” a kialakult választási arányokba, hogy gyengítsék 2022-ben a szocialisták tárgyalási pozícióját, pedig két év múlva csak egységben – egy ellenzéki listával és miniszterelnök-jelölttel - győzhető le a Fidesz, minden más, ami ez ellen irányul, a kormányárt malmára hajtja a vizet – tette hozzá.

Miskolcon egy másik párt önkormányzati képviselőjét környékezte meg a DK – tudtuk meg az egyik helyi politikustól –, de itt sem sikerült az „átigazoltatás”. Hajdú-Bihar és Heves megyében, Zalában, Veszprém és Győr-Moson-Sopron megyében a szocialisták nem találkoztak ilyen csábítással, mindenhol jó az együttműködés az ellenzék pártjai között – számoltak be tudósítóink. A legtöbb megyei vezetőjük azonban egyértelműen elítélte és árulásnak nevezte a két budapesti polgármester átlépését a DK-ba. Hajdú Miklós, a bajai szocialisták elnöke szerint a DK és az MSZP programja szinte teljesen fedi egymást, ám Gyurcsány pártja jobban kommunikál, s ennek hatására erősödött meg a DK az elmúlt években.

A nagykanizsai Fodor Csaba, az MSZP Zala megyei elnöke szerint náluk pontosan tudja mindenki, nem egymást kell gyengíteni, hanem akad közös ellenfél: a kormány. - Meglepett a két kerületi polgármester döntése, mert az ellenzéki torta attól nem lesz nagyobb, ha másként szeletelik – jegyezte meg Pollreisz Balázs, az MSZP Győr-Moson-Sopron megyei elnöke. - A választói akaratot utólag így, egyéni érdekből felülírni rendkívül etikátlan – jelentette ki Hartmann Ferenc, a szocialisták Veszprém megyei elnöke,és hasonlóképpen vélekedett Pintér Attila, az szocialisták kaposvári elnöke is.

- Az, hogy a tavalyi EP-választások óta megindult egy átáramlás az MSZP-től a DK-hoz, azt a képet erősítheti a választókban, hogy egy gyengülő pártról van szó – mondta a Népszavának Mikecz Dániel. A Republikon Intézet elemzője szerint azonban a választók nem akarnak „veszekedő pártokat” látni. - Minden gondja dacára az MSZP-nek még mindig létezik egy országos lefedettségű szervezete, ez pedig nagyon fontos szerepet játszik majd a 2022-es választási kampányban és erről a DK-sem mondhat le – jelentette ki az elemző.

A DK politikusai munkatársainknak még mikrofonon kívül is azt hangsúlyozták, hogy nincs tudatos „elszívási politika” a részükről és senkit nem bátorítanak direkt az átlépésre, de a párt egy ismert politikusa már a tavalyi EP-választás után arról beszélt lapunknak, hogy folyamatos átáramlásra számítanak, amit semmivel nem fognak akadályozni. A párt tagsága ma 11 ezer fő körül van és mint megtudtuk, május óta 800-zal nőtt a létszám, de nem tartják számon, hogy ki milyen szervezet tagja volt korábban, azt sem ismerik, hogy hány MSZP-s van közöttük.