Előfizetés

Futnak a vírus után a járványügyi hatóságok

Danó Anna
Publikálás dátuma
2020.02.25. 09:10

Fotó: ANDREA PATTARO / AFP
Egyelőre megjósolhatatlan, hogy hol és mikor lesz a járvány csúcspontja, vagy mikor érhet véget. Nincs tudományos bizonyíték arra sem, hogy a melegebb napokkal elmúlik a veszély.
Kevesebbet tudunk a vírusról, mint eddig gondoltuk – mondta a Népszavának Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa, aki szerint elég nagy baj, hogy nem sikerül Kínán belül tartani a járványt. Irak, Irán, Olaszország és Dél-Korea mind önálló gócpontokká váltak. Ez azért is probléma, mert azt jelenti, hogy mostantól a járványügyi hatóságok futnak a vírus után. Hozzá kell szokniuk az embereknek a pandémia gondolatához, azaz, hogy mostantól bárhol előfordulhat, hogy karantént vonnak települések köré. A vírus nem területről területre terjed, hanem véletlenszerűen bukkan fel, éppen ezért nem zárható ki, hogy nálunk is megjelenik. Kemenesi Gábor szerint most az a legfontosabb, hogy az emberek fölkészüljenek, és máris elkezdjék gyakorolni, hogy milyen az, amikor nem piszkálják az arcukat, nem nyúlnak a szájukhoz, szemükhöz és gyakran mosnak kezet. Egyelőre ugyanis megjósolhatatlan, hogy hol és mikor lesz a járvány csúcspontja, vagy mikor érhet véget. A kutató szerint nincs tudományos bizonyíték arra sem, hogy a melegebb napokkal megszűnik a járvány, erről egyelőre fogalmunk sincs. Általában a koronavírusok úgy viselkednek, hogy az influenza szezonban több van belőlük. Ám, hogy ez az új koronavírus is így viselkedik vagy sem, azt még nem tudjuk. Arra, hogy a japán hajó magyar utasának nincsenek tünetei és mégis kimutatták a szervezetében a vírust, a kutató azt mondta: nem tudjuk, hogy a tünetmentes emberek fertőznek-e, mert ha igen, jó eséllyel újabb gócpontok jöhetnek létre a világban. Ezekre a kérdésekre kellene gyorsan választ találni – mondta, mert a járvány már egy hónapja tart és ehhez képest elég keveset tudunk még mindig a vírusról. Most a hatóságoknak kell megfelelő komolysággal kezelniük a helyzetet, azért, hogy időben tudjanak adekvát válaszokat adni és megelőzhető legyen az Olaszországéhoz hasonló esemény sorozat.

"Etikai, és nem politikai ütközet" - megyei szinten is vitát okoznak a pártváltások

Kósa András Doros Judit, Vas András Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2020.02.25. 06:30

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A közös ellenség a Fidesz, ezért az átlépések ellenére marad az együttműködés a következő választásig az MSZP és a DK között.
Nincs tömeges átigazolási hullám, de nemcsak az MSZP és a Demokratikus Koalíció (DK) országos vezetésében, hanem egyes megyékben is vita alakult ki, amiért a tavaly májusi európai parlamenti választások óta eltelt időszakban több szocialista politikus átigazolt Gyurcsány Ferenc pártjába. Tavaly október végén Trippon Norbert újpesti alpolgármester ült át a DK-ba, múlt héten pedig Szaniszló Sándor XVIII. és Kiss László III. kerületi polgármester jelentette be átlépését.  Molnár Zsolt, az MSZP budapesti elnöke tegnap úgy fogalmazott a Népszavának, hogy a párt legfontosabb küldetése a 2022-es kormányváltás kiharcolása, így minden, ami az ehhez szükséges bizalmat gyengíti az ellenzéki oldalon, az nem szerencsés. Ugyanakkor egy ilyen személyi kérdés, mint a két polgármester átlépése a Demokratikus Koalícióba, nem lehet akadálya az ellenzéki pártok együttműködésének. Nagyon kicsinyes és az MSZP-hez méltatlan lenne egy ilyen helyzetből azt a következtetést levonni, hogy a DK-val nem kell együttműködni – tette hozzá a szocialista pártigazgató.

Azt azonban kiemelte, hogy a jövőben elvárják: ha valakiben ilyen szándék fogalmazódik meg, az jelezze, üljenek le egyeztetni, ne a sajtóból tudják meg a döntését. Most sem a DK-ra haragszik az MSZP tagsága, hanem a két polgármester etikátlannak tartott lépése miatt vannak felháborodva az emberek – tette hozzá Molnár Zsolt.
Nemcsak Budapesten, vidéken is megpróbált önkormányzati képviselőt „elhalászni a DK” az MSZP-től, illetve más pártokról is. - A megkeresés ugyan végül nem jutott el az ajánlattételig, de ez vélhetően a mi emberünk kiállásának köszönhető – mondta lapunknak Veres János, az MSZP Szabolcs-Szamár Bereg megyei elnöke. Szerinte a próbálkozások mögött az áll, hogy a tavalyi őszi önkormányzati választás a szocialisták erejét igazolta, országszerte 50 polgármestert és 200 önkormányzati képviselőt adott a párt. - Más ellenzéki pártok azért próbálnak utólag „beavatkozni” a kialakult választási arányokba, hogy gyengítsék 2022-ben a szocialisták tárgyalási pozícióját, pedig két év múlva csak egységben – egy ellenzéki listával és miniszterelnök-jelölttel - győzhető le a Fidesz, minden más, ami ez ellen irányul, a kormányárt malmára hajtja a vizet – tette hozzá. Miskolcon egy másik párt önkormányzati képviselőjét környékezte meg a DK – tudtuk meg az egyik helyi politikustól –, de itt sem sikerült az „átigazoltatás”. Hajdú-Bihar és Heves megyében, Zalában, Veszprém és Győr-Moson-Sopron megyében a szocialisták nem találkoztak ilyen csábítással, mindenhol jó az együttműködés az ellenzék pártjai között – számoltak be tudósítóink. A legtöbb megyei vezetőjük azonban egyértelműen elítélte és árulásnak nevezte a két budapesti polgármester átlépését a DK-ba. Hajdú Miklós, a bajai szocialisták elnöke szerint a DK és az MSZP programja szinte teljesen fedi egymást, ám Gyurcsány pártja jobban kommunikál, s ennek hatására erősödött meg a DK az elmúlt években. A nagykanizsai Fodor Csaba, az MSZP Zala megyei elnöke szerint náluk pontosan tudja mindenki, nem egymást kell gyengíteni, hanem akad közös ellenfél: a kormány. - Meglepett a két kerületi polgármester döntése, mert az ellenzéki torta attól nem lesz nagyobb, ha másként szeletelik – jegyezte meg Pollreisz Balázs, az MSZP Győr-Moson-Sopron megyei elnöke. - A választói akaratot utólag így, egyéni érdekből felülírni rendkívül etikátlan – jelentette ki Hartmann Ferenc, a szocialisták Veszprém megyei elnöke,és hasonlóképpen vélekedett Pintér Attila, az szocialisták kaposvári elnöke is. - Az, hogy a tavalyi EP-választások óta megindult egy átáramlás az MSZP-től a DK-hoz, azt a képet erősítheti a választókban, hogy egy gyengülő pártról van szó – mondta a Népszavának Mikecz Dániel. A Republikon Intézet elemzője szerint azonban a választók nem akarnak „veszekedő pártokat” látni. - Minden gondja dacára az MSZP-nek még mindig létezik egy országos lefedettségű szervezete, ez pedig nagyon fontos szerepet játszik majd a 2022-es választási kampányban és erről a DK-sem mondhat le – jelentette ki az elemző.  A DK politikusai munkatársainknak még mikrofonon kívül is azt hangsúlyozták, hogy nincs tudatos „elszívási politika” a részükről és senkit nem bátorítanak direkt az átlépésre, de a párt egy ismert politikusa már a tavalyi EP-választás után arról beszélt lapunknak, hogy folyamatos átáramlásra számítanak, amit semmivel nem fognak akadályozni. A párt tagsága ma 11 ezer fő körül van és mint megtudtuk, május óta 800-zal nőtt a létszám, de nem tartják számon, hogy ki milyen szervezet tagja volt korábban, azt sem ismerik, hogy hány MSZP-s van közöttük.

Tudtak a biodóm elszálló költségeiről

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2020.02.25. 06:00

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Két-három évtized múlva le kell cserélni a nagyjából 60 milliárdból felépülő biodóm teljes tetejét. Ha az időjárás extrémmé válik vagy a karbantartás hibádzik, akkor előbb.
A Pannon Park egy politikai projekt volt, amelyet mindenki hagyott szabadon futni mindaddig, amíg ehhez politikai érdeke fűződött. Az októberi választások után megváltozott a klíma, így most már elengednék a hatalmasra hízott beruházást, csakhogy időközben túl messzire jutott a projekt ahhoz, hogy befejezetlenül hagyják, így elkezdődött az egymásra mutogatás – jellemezte a helyzetet a Népszava névtelenséget kérő kormányzati forrása.
Erre rímelnek Tarlós István korábbi főpolgármester szavai. Persányi Miklós főigazgató lemondása után értetlenkedve azt mondta a 24.hu-nak, hogy Persányi „egy szóval sem jelezte, hogy hiányoznak a milliárdok, majd a Népszavának azt is hozzátette: „vélhetőleg az előző ciklusban már nem mert többet kérni, mert már kétszer kért”. A volt városvezető szerint „a professzor úr túl nagyot álmodott. Két éven keresztül elhallgatta, azután előállt egy ormótlan összeggel. Ez hiba volt.”
Persányi kétségtelenül maga irányította a projektet és az állatkert bonyolította le a közbeszerzéseket is. De az az állítás, miszerint a költségek elszállásáról a városvezetés mit sem tudott, Tarlós István kedvenc szófordulatával élve „tűri a vitát”. A Fővárosi Közgyűlés többször is tárgyalta a projektet, legutóbb tavaly májusban.

Az előterjesztés része volt egy levélváltás a főváros és az Emberi Erőforrások Minisztériuma között. A városvezetés 2019 januárjában azzal a kérelemmel fordult a tárcához, hogy hagyja jóvá a támogatási szerződésben rögzített költségterv rovatain való túllépést. A minisztérium március közepén megküldött válaszában belegyezett a módosított költségtervben szereplő összegek legfeljebb 20 százalékkal történő túllépésébe. Az elfogadott költségterv 56 milliárd forint volt, amelyből 11,8 milliárd forint áfa, 1,2 milliárd pedig önkormányzati támogatás.
A szintén módosított engedélyokirat értelmében Európa legnagyobb biodómját kell felépíteni, benne a Pannon-tenger akváriummal, a Pannon ősvadonnal, a látogatóközponttal, illetve az ehhez kapcsolódó szabad kifutókkal és kiszolgálóegységekkel. A dokumentumban valamivel több, mint évi 2 milliárd forint fenntartási kiadással számoltak, amit évi 1 millió látogató esetén (tavaly csaknem ennyien látogattak ki a fővárosi állatkertbe) akkor lehetne kitermelni, ha az állatkerti belépőn (jelenleg felnőttnek 3300, gyereknek 2200, diáknak 2500 forint) felül még fejenként 2000 forintot kérnének a biodómba való belépésért felnőttől és gyerektől egyaránt. Egy két gyerekes család esetében egyedül a belépők - kedvezményes családi és kiegészítő jeggyel kalkulálva is - 18 ezer forintba kerülnének és akkor még hol van a perec, az üdítő és a zsetonok a játékokra.
Még ennél is több kérdést vet fel az engedélyokiratban az épület várható időtartamaként megadott 20 év, ami egy csaknem 60 milliárdos beruházás esetén meglehetősen rövidnek tűnik. A Népszava az építkezés műszaki tartamát és a kivitelezést jól ismerő forrása szerint ezt az időtávot még a koncepcióterv ismeretében rögzítették, amikor még nem álltak rendelkezésre pontos kivitelezői adatok, ráadásul a tervek azóta több ponton is módosultak. (Érdekes, hogy miért maradt benne az engedélyokiratban a későbbi módosítások ellenére is ugyanez a szám.) Így például üveg helyett teflonfóliával fedték le az építményt. A változtatásra azért volt szükség, mert az üveg elnyeli az UV sugarakat, márpedig a biodómban élő állatoknak szükségük van rá. A 11 évvel ezelőtt Lipcsében 66,8 millió euróból (337 forintos árfolyamon 22,5 milliárd forint) épült hasonló létesítményt szintén fóliával fedték le, igaz egy másik gyártó termékével.
A Pannon Park acél tartórácsaira borított háromrétegű teflonfólia-párnázat gyártója a külső körülményektől függetlenül 25-50 év közötti élettartamot ígért. A hazai nem túl extrém UV sugárzás mellett, megfelelő karbantartás esetén a Népszava kivitelezésre rálátó, a lipcsei intézményt és a karbantartási szükségleteket is jól ismerő forrása szerint a magyar biodóm héjazata 30-35 évig bírhatja. Feltéve, hogy nem állnak elő extrém időjárási körülmények és megfelelően karbantartják. Azután le kell cserélni az egészet. A teljes 19 ezer négyzetmétert. Ezt ugyanis az acél tartószerkezettel ellentétben, ahol a korrózióállóságot kell meghatározott időnként felfrissíteni, de úgy akár 100 évig is kibírja, mindenképpen cserélni kell a szavatossági idő lejárta után. Újabb milliárdokért. Ráadásul a felújítás idejére az állatokkal és a növényekkel is kezdeni kell valamit, mert az addig állandó páratartalommal, szűrt fényekkel és szabályozott hőmérséklettel kényeztetett flóra és fauna vélhetőleg erősen megsínylené a változékony valóságot. A költség-haszon számításokba ezt aligha számolták bele. Már ha készült ilyen egyáltalán a több tízmilliárdos projekt elindítása előtt.

A vidékiek befejeznék a Liget-projektet

Budapesten semmi nem épül meg, amit a fővárosiak nem akarnak – jelentette ki Orbán Viktor az önkormányzati választás után a Parlamentben. Azóta kiderült, hogy most sem készülnek másra, minthogy a Városligetben épüljön meg az Új Nemzeti Galéria, az Innováció Háza és a Városligeti Színház. Mondván az ország lakói úgy is ezt akarják. A Városliget Zrt. ezt alátámasztandó meg is rendelt egy közvélemény-kutatást, amelyben arra jutottak, hogy Magyarország lakosságának 80 százaléka támogatja a projekt teljes körű megvalósítását. Baán László, a Liget projekt miniszteri biztosa már erre hivatkozva állította, hogy a fővárosiak hetven százaléka támogatja a beruházást. Azt nem tette hozzá, hogy a felmérés ezer fő megkérdezésével készült, amelyből 819 fő vidéki volt. Így a 181 fővárosi válaszadóból 126 értett egyet a Liget beépítésével, ami meglehetősen kicsi számnak tűnik Budapest 1,752 milliós lélekszámához képest. Ehhez hasonlóan félrevezető az az állítás is, miszerint a megkérdezettek négyötöde egyetért azzal, hogy „a Városligetben épüljön fel az Új Nemzeti Galéria, a Magyar Innováció Háza és a Városligeti Színház is”. Az egyes épületek lelkes támogatói ugyanis az Észak-Alföldön és a Dunántúlon élnek. Főként az Észak-Magyarországon élő fiatalok vélekednek úgy, hogy az ország veszítene azzal, ha a projekt nem az eredeti tervek (vajon melyik eredeti, az amiben a fotó, az építészeti és a közlekedési múzeum is szerepelt, vagy ezek nélkül) szerint valósul meg.