Breivik követői fenyegetik Európát

Publikálás dátuma
2020.02.26. 09:30

Fotó: Sigrid Harms / AFP
A múlt csütörtöki hanaui lövöldözés nem egyedi eset volt, az elmúlt években megszaparodtak a rasszista indíttatású merényletek. Nehéz küzdeni a trend ellen, mivel a tömeggyilkosságok háttérében álló ideológiát vezető politikusok is terjesztik.
Vérfürdőt rendezett múlt szerdán egy 43 éves német férfi Hanauban. Két vízipipabárba is betört, hogy külföldi származású németeket és bevándorlókat öljön. Kilenc embert meggyilkolt, majd hazament, ahol édesanyjával és magával is végzett. Minden jel arra utal, hogy Tobias Rathjen “magányos elkövetőként" cselekedett, legalábbis abban az értelemben, hogy nem voltak bűntársai és nem tartozott semmilyen terrorszervezethez. A kifejezés azonban bizonyos szempontból félrevezető, hiszen Rathjen mégis egy közösséghez tartozott. Ahogyan a dzsihadistákat például az Iszlám Állam vagy az Al-Kaida radikalizálja, úgy a szélsőjobboldali terroristáknak is megvan a maguk mozgalma - esetükben viszont jóval lazább hálózat épült ki az interneten, hasonlóan szélsőséges nézetű emberek között. Rathjen online közzétett kiáltványa arra utal, hogy ő is olvasott radikális oldalakat és fórumokat, mivel a szövegben ugyanazok a muszlim- és bevándorlásellenes nézetek körvonalazódnak, amelyekre hivatkozva az elmúlt években számos támadást hajtottak végre. A “nagy népességcseréről” szólóösszeesküvés-elmélet európai változata szerint a Közel-Keletről érkező muszlimok (az amerikai verzió esetében pedig a spanyolajkú katolikusok) rövid időn belül kisebbségbe szoríthatják az "őslakos" fehéreket - mindezt pedig a “világ elit” tagjai (vagy a tévképzet egyes hívei szerint a “zsidók”) szervezik. Tavaly októberben egy terrorista azért lőtt le két embert Jom Kippur ünnepén a németországi Halle egyik zsinagógájánál, mert hitt ebben az összeesküvés-elméletben. Szintén ez az ideológia állt az elmúlt három év legvéresebb merényletei mögött az angolszász világban. Tavaly márciusban az új-zélandi Christchurchben egy ausztrál terrorista mecsetekben békésen imádkozó muszlimokra nyitott tüzet, összesen 51 embert ölt meg, másvalaki augusztusban az Egyesült Államokbeli El Pasóban egy bevásárlóközpontban spanyajkúakra lövöldözött, 22 ember életét oltotta ki, 2018-ban pedig egy pittsburghi zsinagógába tört be merénylő, aki 11 zsidó vallású emberrel végzett. A támadások egy részénél az elkövetők ihletője Anders Behring Breivik volt, aki a mostani szélsőjobboldali terrorhullám korai előfutárának tekinthető. A norvég tömeggyilkos 2011 nyarán 77 embert - köztük számos tizenévest - ölt meg a “nagy népességcserére” hivatkozva. Az általa írt 1518 oldalas kiáltványban legfőképpen az iszlám és a muszlimok európai jelenléte ellen agitált, de kifejezte mély ellenszenvét a multikulturalizmussal, a feminizmussal és a politikai korrektséggel szemben is. Mindezek a motívumok a későbbi merényletekben is elő-előkerültek. Noha Breivik megteremtette a mintát a szélsőjobboldali terrortámadásoknak, sokáig csak elvétve történtek ilyesfajta merényletek. Az elmúlt években azonban a szélsőjobboldal jelentős radikalizálódása volt megfigyelhető. Ehhez az ilyen világnézetű pártok előretörése is hozzájárult, hiszen időközben a Breivik által is képviselt szélsőséges nézetek bekerültek az európai politika fősodorába: a “nagy népességcsere” összeesküvés-elméletét (burkoltan vagy nyíltan) többek között a magyar kormány, illetve számos szélsőjobboldali párt is rendszeresen felhasználja riogatásra. Az idegenellenes diskurzus egyik legfőbb terjesztője éppen a világ legnagyobb hatalmú vezetője, Donald Trump. Az amerikai elnök “invázióként” emlegeti a közép-amerikai bandaháborúk és szegénység elől menekülő spanyolajkú katolikusok bevándorlását. Emellett Donald Trump nem hajlandó egyértelműen elhatárolódni a fehér felsőbbrendűséget hirdető mozgalmaktól. A 2017-es charlottesville-i zavargások kapcsán például először elítélte az ellentüntetőkkel összecsapó neonácikat, de később már azzal visszakozott, hogy “mindkét oldalon voltak nagyon jó emberek.”    Egy politikai szélsőségekkel foglalkozó amerikai kutató, J. M. Berger szerint az elnök - akár szándékosan, akár tudatlanságából fakadóan - összekapcsolja az egyébként széthúzásra hajlamos szélsőjobboldali irányzatokat, és stílusával, nyilatkozataival, továbbá politikájával legitimálja a radikális nézeteiket. Biztonsági és társadalom-lélektani szakértők mindezek fényében nem tartják véletlennek, hogy az elmúlt évek legvéresebb szélsőjobboldali támadásai éppen az angolszász világban történtek. A Christchurchben gyilkoló terrorista manifesztójában meg is említette Donald Trumpot, a “megújult fehér identitás és közös cél” szimbólumaként, az El Pasó-i és pittsburghi támadó pedig az amerikai elnök stílusát idéző módon beszélt a bevándorlókról. Noha a zsinagógában lövöldöző merénylő nem szerette Trumpot, mondván “túl közel áll a zsidókhoz", ennek ellenére J. M. Berger úgy vélte: ugyanúgy hatottak rá az elnök bevándorlással kapcsolatos uszító kijelentései. A szélsőjobboldali terrorizmust éppen ezért jóval nehezebb visszaszorítani, mint a dzsihádizmust. Az Iszlám Állam az internetes propagandacsatornákon terjesztette radikális nézeteit, és közmegegyezés volt arról, hogy ezeket le lehet tiltani. A mostani esetben viszont vezető politikusok nyilvánosan hangoztatják azokat a gondolatokat, amelyek szélsőségeseket tömeggyilkosságok elkövetésére sarkallnak. 

Az Iszlám Állam sokáig dominálta a radikalizmust

Ugyan Breivik megteremtette a mintát a szélsőjobboldali terrortámadásoknak, 2011 és 2018 között mégis csak elvétve történtek ilyesfajta merényletek. Erre részben Oliver Roy francia szociológusnak a “radikalizmus iszlamizációjáról” szóló elmélete adhat magyarázatot. A társadalomtudós szerint az Iszlám Állam propagandája vallástól függetlenül is meg tudott szólítani magukat elveszettek érző embereket, ezt mutatja az is, hogy a terrorszervezethez csatlakozók nagyjából 20-30%-a újonnan tért át az iszlám hitre. A dzsihadisták azonban  az utóbbi időszakban látványosan meggyengültek: a szíriai és az iraki harctéren elbuktak, önjelölt kalifájukat, Abu Bakr Al-Bagadadit likvidálták az amerikai különleges erők, s mindez jelentősen visszavetette az Iszlám Állam toborzó képességét.   

Fekete rendőrök vigyáznak a Washingtonban tüntető neonácikra
Fotó: Zach D Roberts / AFP/NurPhoto

Gyűlölet szüli a gyűlöletet - meg a politika

Az Iszlám Állam támogatói rendeztek vérfürdőt 2017 júniusában Londonban. A három terrorista először furgonnal felhajtott a London Bridge járdájára, majd kiszálltak és késekkel támadtak a járókelőkre. Nyolc embert meggyilkoltak és 48-at megsebesítettek, mielőtt a biztonsági erők végeztek velük. Alig két héttel később egy szélsőjobboldali támadó úgy döntött, bosszút áll a muszlimokon, és a londoni Finsbury parknál lévő mecsetnél a járókelők közé hajtott. Szemtanúk szerint az elkövető azt kiáltotta: “Ezt a London Bridge-ért [kapjátok]”, egy embert megölt és mintegy tízet megsebesített. A bíróság életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte. Az ilyen esetek miatt is egyes megmondóemberek mind Magyarországon, mind pedig külföldön gyakran értelmezik az elmúlt évek terrorcselekményeit a civilizációk összecsapásaként. A magyarázatot maguk a szélsőségesek is alkalmazzák: a dzsihádisták és a szélsőjobboldaliak egymás rémtetteivel bizonyítgatják, hogy a különböző vallások, etnikumok és kultúrák nem férnek meg egymás mellett - és ezért kell fegyvert ragadni a saját ideológiájuk nevében. A terrortámadások áldozatai azonban mindig ártatlanok, akik egyaránt lehetnek keresztények, muszlimok vagy más vallásúak, illetve bal- vagy jobboldaliak. A cél ugyanis mindig maga a provokáció, a társadalmi megosztottság fokozása. A norvég tömeggyilkos, Anders Breivik a tárgyalásán bevallotta: egyik célja az volt, hogy a mérsékelt konzervatívokat és a nacionalistákat is egy kalap alá vegyék vele. A szélsőjobboldali terrorista kifejezetten szerette volna, ha megbélyegzik sőt, lehetőleg cenzúrázzák is mindazokat, akik kritikus hangokat ütnek meg a bevándorlással vagy az iszlámmal szemben. Abban reménykedett, hogy ez hosszú távon radikalizálja és a szélsőjobb felé sodorja az érintetteket. Az Iszlám Állam és az Al-Kaida számára is működik ez a taktika: a dzsihadisták látványos merényletei hozzájárulnak a nyugati országokban élő muszlimok kirekesztéséhez, akiknek egy részét így könnyebb lesz beszervezni. Mindkét tábor ellenségként tekint a sokszínű, nyugati típusú társadalmi berendezkedésre, ahol a különböző vallások követői békében megférhetnek egymással. A feszültségek gerjesztéséhez egyes politikusok is szándékosan hozzájárulnak. Recep Tayyip Erdogan török elnök például a tavalyi helyhatósági választások előtt a christchurchi (Új-Zéland) merénylő felvételeivel tüzelte fel saját konzervatív, muszlimokból álló táborát. Párhuzamos példáért pedig nem is kell messzire menni: a magyar kormány, illetve az ahhoz köthető médiumok a menekült- és bevándorlásellenes kampányuk részeként előszeretettel hangoztatják az európai terrortámadások áldozatainak számát. Az ilyesfajta megnyilvánulások azonban csak kiélezik a feszültségeket, és hozzájárulnak ahhoz, hogy önbeteljesítő jóslattá váljon a civilizációk összecsapása.

Kihalt utcák, kongó áruházak: erősödik a pánik Olaszországban

Publikálás dátuma
2020.02.26. 08:03
Pestisdoktorok öltözékét viselő férfi ünnepli a Karnevál végét, 2020. február 25-én, a velencei Szent Márk téren; a rendezvényt hivatalosan felfüggesztették az Észak-Olaszországot is sújtó koronavírus-járvány miatt
Fotó: Giacomo Cosua / Giacomo Cosua/NurPhoto
Üresek a terek a koronavírussal sújtott észak-olasz városokban, van, ahol hiánycikk a hús és a palackozott víz is. Kínában eközben hivatalosan javult a helyzet.
Hátborzongatóan üres utcákról, terekről számoltak be a hvg.hu-nak azok a magyarok, akik a koronavírus-járványban érintett észak-olasz városokban vagy azok közelében élnek. A karantén alá vont Vo’ Euganeo közelében lakó tolmács, Fercsik Marianna szerint a régióban élők megdöbbentek, amikor egy padovai férfi is meghalt a betegségben – ezután pedig szabályosan megostromolták a gyógyszertárakat maszkokért, minden elérhető kézfertőtlenítőt felvásároltak a boltokban. Sokan élelmiszerkészleteket halmoznak fel Padovában, tartva attól, hogy itt is elrendelik a kijárási tilalmat.

Egymás kosarából lopják az ételt

A Lombardia tartományban található Bresciában viszont már az élelmiszer-beszerzés is napi szintű problémát jelent:
nem lehet húst és vizet venni, felvásároltak mindent, az egyik legnagyobb bevásárlóközpont polcai is konganak az ürességtől. Az emberek egymás kosarából veszik ki a kaját!

- írta a lap egyik helyi olvasója.

Romániába is eljuthatott a vírus

Az Olaszországban is terjedő járvány eközben légi úton Romániába is eljuthatott: mint a 24.hu beszámol róla, koronavírus-fertőzést diagnosztizáltak a Wiz Air egyik utasánál, aki február 18- 22. között Craiovába és Bolognába utazott a társaság W6 3762 számú járatán. A fertőzésről a hatóságok tájékoztatták a légi társaságot.
A légitársaság  szerkesztőségünkhöz is eljuttatott közleményében jelezte:  „A Wizz Air kapcsolatban áll a közegészségügyi hatóságokkal, minden tekintetben követi azok iránymutatását, és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásaival összhangban folyamatosan nyomon követi a legfrissebb fejleményeket. A légitársaság karbantartó és földi kiszolgáló személyzete világos irányelvek mentén, jól szabályozott folyamatokat követve, a hatóságok előírásainak megfelelően kezeli ezt és a hasonló eseteket. Utasaink és személyzetünk biztonsága továbbra is a legfontosabb számunkra.”

Kínában gyengül a járvány

Az új koronavírus kiindulópontjának számító Kínában eközben fokozatosan gyengül a járvány: a helyi Nemzeti Egészségügyi Bizottság szerdán közölt adatai szerint Kína szárazföldi részén újabb 406 fertőzöttet diagnosztizáltak kedd éjfélig, ezzel a napi esetek száma csökkent a kedden jelentett 508-hoz képest – írja az MTI. A járvány összes fertőzöttjeinek száma a szárazföldi Kínában elérte a 78 064-et, legalábbis a hivatalos adatok szerint; ennél azonban több megbetegedés is történhetett, hiszen a kínai hatóságok feltételezhetően kozmetikázzák adataikat.
A jelenleg kezelés alatt álló fertőzöttek száma Kína-szerte 46 ezer alá csökkent, közülük 8752 páciens állapota súlyos. Hivatalosan ovábbi 2491 fertőzésgyanús esetet tartanak számon az országban, miközben a gyógyultak száma megközelíti a 30 ezret.

San Franciscóban még nincs megbetegedés, de felkészültek rá

A kaliforniai San Franciscóban vészhelyzetet hirdettek a koronavírusos fertőzések veszélye miatt – idézi az távirati iroda a San Francisco Chronicle című lap kedd esti hírét. Az Egyesült Államok negyedik legnagyobb városában ugyan még nem diagnosztizáltak új típusú koronavírus miatt kialakult tüdőgyulladásos megbetegedéseket, de London Breed polgármester elővigyázatosságból vészhelyzetet hirdetett
Az intézkedés értelmében a városi önkormányzat alkalmazottait átirányíthatják napi munkájuktól a közegészségügyi helyzetre és a koronavírus fertőzésének megelőzésére vonatkozó információk megosztásával foglalkozó feladatokra.
China Coronavirus Outbreak In California
Fotó: Yichuan Cao / Yichuan Cao/NurPhoto
Alex Azar, a humán erőforrások és az egészségügy minisztériumának vezetője kedden sajtótájékoztatón jelentette ki, hogy az Egyesül Államokban ugyan jelenleg nincs vészhelyzet, de fel kell készülni arra, hogy a vírus a korábbinál nagyobb mértékben terjed el az országban. "Az Egyesült Államokat nem lehet hermetikusan lezárni" - fogalmazott a miniszter. Azar a szenátus egyik albizottsága előtt érvelt a kormányzat által a betegség megelőzésére és a már diagnosztizált betegek ápolására kért 2,5 milliárd dollár megszavazása mellett. Mint mondta: ebből az összegből oltások és különböző gyógymódok kifejlesztésére is költenének. 
Szerző
Frissítve: 2020.02.26. 13:25

Híd-alakú tüske a magyar kormány körme alatt - interjú Bugár Bélával

Publikálás dátuma
2020.02.26. 08:00

Fotó: Népszava
Nem lépnének újra koalícióra a Robert Fico vezette Smerrel, de az elmúlt négy évben többet értek el a magyarság érdekében, mint eddig bármelyik kormányban - mondja Bugár Béla, a Most-Híd elnöke.
A 2014-es és 2016-os parlamenti választásokon kemény küzdelem folyt a Most-Híd és a Magyar Közösség Pártja (MKP) között. Mennyire negatív a mostani kampány? Nem foglalkozunk a múlttal, és nem folytatunk negatív kampányt. Arról beszélünk, amit elértünk, és figyelmeztetjük az embereket, nem biztos, hogy a vívmányok a jövőben is megmaradnak. Azt nagyon sajnálom, hogy az ellenzéki pártok egymást püfölik ahelyett, hogy egy reális alternatívát tennének le az asztalra. A Magyar Közösségi Összefogás (MKÖ) – melynek az MKP is része - pedig csak követik a kenyéradó gazdáját. Orbán Viktorra és a magyar kormányra gondol? Nézze, a magyarországi média egyoldalú, és azt a narratívát követi, amit Orbán Viktor mondott, hogy a magyar kormány körme alatt van egy Híd formájú tüske, amit el kell távolítani. Próbálják meg! Sosem közeledett egymáshoz a Fidesz és a Most-Híd vezetése? Ők kijelentették, hogy csak etnikai pártokkal akarnak együttműködni, ezért nem tudnak minket támogatni. Utána jött Kövér László fröcsögése arról, hogy mi nem is vagyunk magyarok, csak nemzetárulók. Háromnegyed éve pedig a tüske Orbántól. Nem lehet úgy együttműködni, ha a másik fél nem akarja. A 2016-os választások után a szlovák sajtótól és a szavazóktól is megkapták, hogy hazudtak, mert kormányra léptek a Robert Fico féle Smerrel (Irány) és az Andrej Danko vezette Szlovák Nemzeti Párttal (SNS), miközben azt ígérték, hogy nem fognak. Tényleg ez történt, megszegték az ígéretüket? Mi a következőket írtuk ki a kampányplakátokra: „El tudják Önök képzelni a Smer nélküli kormányt? Mi igen!” De a szavazók döntöttek, nem jöhetett létre egy Smer nélküli kormány. A választások után megkaptuk, hogy hazudtunk, mert azt mondtuk, nem akarunk a Smerrel menni. Ilyet mi soha nem mondtunk. Sokat ártott a Hídnak a koalíciós kormányzás? Természetesen, ez egyértelmű. A Híd Dél-Szlovákia érdekében feláldozta a saját arculatát, Bugár Béla imidzséről pedig hadd ne beszéljek. 26 év alatt felépítettem magam, és négy év alatt leépítettek. Ugyanakkor ez egy skizofrén állapot, mert a Smerrel és a SNS-szel együtt sokkal többet értünk el, mint az összes eddigi kormányban együttvéve, mégis erre a koalícióra fizet rá most a Híd. A 6,7 százalékunk ezért ment 5 százalék alá. Miért nem léptek ki a kormányból 2018-ban, Ján Kuciak oknyomozó újságíró és barátnője meggyilkolása után? Nem ez lett volna az észszerű döntés? Felállni bárki tud, még az egyéves gyerek is. Kérdés, hogy mennyire felelőségteljes politikai lépés lett volna. Könnyű lett volna azt mondani, hogy felállunk, és előrehozott választások lesznek. Ha lettek volna! Megtörténhetett volna az is, amit az utolsó parlamenti üléseken láthattunk, hogy a Smer és az SNS a szélsőjobboldali Kotleba – A Mi Szlovákiánk Néppárttal (K-LSNS) szavazott együtt. Tehát kívülről megtámogathatták volna a kormányt a következő választásokig. Végül nem így lett, lemondott a kormányfő és a belügyminiszter is, Önök pedig maradtak. Kikényszerítettük a kormányváltást, le kellett mondania Robert Fico kormányfőnek, Robert Kalinák belügyminiszternek és az országos rendőrfőkapitány is távozott. Akkor mi volt a felelősségteljes hozzáállás? A Kuciak-gyilkosság után kormányozzon Fico és Kotleba? Azt mutatták akkoriban a közvélemény-kutatások, hogy nem jöhetne létre kormány, csak az K-LSNS-szel. Ha bejutnak a parlamentbe, újra koalícióra lépnének a Smerrel? Azután, ami történt és a Kuciak-gyilkosság miatt egészen biztos, hogy nem fogunk együttműködni. De nem csak velük, Kotlebával és az Igor Matovic vezette, populista OL’ANO-val (Egyszerű Emberek és Független Személyiségek) sem. A kampányrendezvényeken mennyire vágják a fejükhöz az emberek, hogy a Smerrel és az SNS-szel kormányoztak? Inkább a média támad minket, az emberek nem. Mindig elmondjuk, hogy mi nem változtattuk meg a két pártot, az SNS színeiben még ott vannak a Ján Slota idejében is politizáló, keményvonalas nacionalisták, ennek ellenére az ő oktatási miniszterük segítségével mentettük meg a magyar kisiskolákat. Kordában tartottuk őket, rá voltak kényszerítve arra, hogy engedjenek nekünk. A felvidéki magyarság helyzete milyen irányba mozdult az elmúlt évtizedben? A magyarokat 30 év alatt elég sokat ütötték: „Na Slovensku po slovensky!” (Szlovákiában szlovákul!). Vagy elég volt magyarul telefonálni, és nekiugrottak. Tíz év alatt a Híd elérte, hogy a szlovák-magyar viszony, már nem iszony. Megerősítettük a kisebbségi oktatást és kultúrát, és előre léptünk a nyelvhasználat területén is. Harminc éve van a politikában. Mi az, amit sikerként könyvvel el a magyarság és az Ön pályája szempontjából? A révkomáromi Selye János Egyetem megalapítása nagyon fontos mérföldkő volt mind az én, mind a felvidék magyarság életében. Akkoriban még az MKP-ban politizáltam. Szerintem az egy jövőbe mutató lépés volt. De számos dolgot ki lehetne még emelni. Milyen következménye lesz annak, ha nem jutnak be a parlamentbe? Lemond? Be fogunk jutni! Az összes felmérés azt mutatja, hogy szép lassan emelkedik a támogatottságunk. Ez annak köszönhető, hogy kint vagyunk az emberekkel. Az eredmény persze azon is múlik, hogy hány magyar vesz részt a választásokon, és közülük hányan szavaznak át szlovák pártokra. Az a magyar, aki szlovák pártra szavaz... hát arra lehetne mondani, hogy mit árult el. A szlovák pártok például nem szavazták meg a kisebbségi oktatásügyi törvényünket. Az ezekben a pártokban politizáló magyar képviselők hogyan fogják azt képviselni azt, ami a szlovákiai magyaroknak fontos?    

Bugár Béla

1958. július 7-én született Pozsonyban. Politikai pályafutását harminc éve, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalomban (MKDM) kezdte, 1991-1998 között a párt elnöke volt. 1998-ban jött létre a Magyar Koalíció Pártja, melynek elnökévé választották. A pozíciót 2007-ig töltötte be. 1998-2006 között a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának (SZNT) alelnöke, majd 2006-ban pár hónapig az elnöke lett. 2009 júniusában több párttársával otthagyta az MKP-t, és az ő vezetésével Most-Híd néven pártot alapítottak, mely 2016-tól a Smerrel és a Szlovák Nemzeti Párttal (SNS) együtt kormányoz. Bugár Béla azóta újra az SZNT alelnöke. 

Csoda kell a magyar képviselethez

Ma éjfélkor fejeződik be a szlovákiai választási kampány. Február 27-től, csütörtöktől már tilos kampányolni, sőt, a sajtó sem adhat tájékoztatást a választáson induló politikai pártokról. A közvélemény-kutatások eredményeinek nyilvánosságra hozatala az utolsó két hétben már tiltott volt, így nem tudni, miként változott, vagy változott-e egyáltalán a pártok népszerűsége a véghajrában. Az utolsó közzétett felmérés szerint azonban egyik magyar pártnak sincs valós esélye arra, hogy meghaladja az 5 százalékos parlamenti küszöböt. A Bugár Béla nevével fémjelzett Most-Híd 4,2 százalékon állt, a Magyar Közösségi Összefogás (MKÖ) pedig 3,9 százalékon. A kampány során mindkét formáció erősödött, kérdés azonban, hogy az utolsó két hét mire volt elég számukra. Elemzők kevés esélyt adnak arra, hogy bármelyik magyar formáció átlépje a bejutási küszöböt. Mindenekelőtt azért, mert minden mérés szerint a szlovákiai magyarok szavazókedve az országos átlagnál alacsonyabb, másrészt azért, mert a közösség igen megosztott. Nemcsak a két magyar párt osztozik a magyarok voksain, hanem a szlovák formációk is számíthatnak a magyar lakosság mintegy egyharmadának szavazatára. Érdekes módon, annak ellenére, hogy a kisebbségi magyarok körében is Zuzana Caputova államfő a legkedveltebb politikus, pártja, a Progresszív Szlovákia (PS), amely egy másik zöld-liberális új erővel, a Spoluval indul koalícióban és a szlovák pártok közül elsőként magyar platformot is létrehozott, nincs a magyarok preferenciáinak élén. A volt köztársasági elnök, Andrej Kiska pártja népszerűbb a magyar lakosság körében, ami vélhetően annak is köszönhető, hogy míg a PS-Spolu viszonylag ismeretlen szereplőkkel indul és listavezető-kormányfőjelöltje is politikai újonc, addig a Za l’udi (Az emberekért) listavezetője maga Andrej Kiska. Ha egyik magyar párt sem jut be a parlamentbe, akkor a rendszerváltás óta, az önálló Szlovákia történetében először fordul elő, hogy nem lesz képviselete a magyaroknak a pozsonyi törvényhozásban. A február 29-i választáson 25 politikai párt és mozgalom indul. Az önálló Szlovákia történetében ez lesz a nyolcadik parlamenti választás. Az 5,4 milliós országban a szavazásra jogosultak száma meghaladja a 4 milliót. A mintegy 456 ezer főt számláló magyarság részaránya 8,4 százalék. - Gál Mária

Bekavart a koronavírus - vagy a híre

A közösségi és nemzetközi média fantáziáját is megmozgatta az a hír, hogy Peter Pellegrini kormányfő, a Smer listavezető miniszterelnök-jelöltje szombat este tüdőgyulladással és magas lázzal kórházba került. Pellegrini így nem tudott részt venni a vasárnap esti pártvezetők televíziós vitájában sem. Mivel pénteken még ott volt az EU költségvetésének brüsszeli tárgyalásán, gyorsan felröppent a hír, hogy koronavírus fertőzhette meg. A szlovák kormányszóvivő a francia AFP hírügynökség megkeresésére hivatalosan cáfolta a rémhírt, leszögezve, hogy a miniszterelnöknek légúti megbetegedése és tüdőgyulladása van. Hétfőn újabb pártelnök, a populista Sme rodina elnöke, Boris Kollár került kórházba hasonló tünetekkel. - G. M.