Félrenyúlt a Fidesz az iparűzési adóval

Publikálás dátuma
2020.02.26. 06:30

Fotó: Népszava
Egy kormánypárti vezető egyenesen „csak egy kiszivárgott tervezetnek” nevezte a Varga Mihály pénzügyminiszter által bejelentett intézkedéseket, amikről „semmilyen komolyabb egyeztetés nem volt még, a kormány pedig biztosan nem tárgyalta eddig”.
Visszaléphet a kormány a helyi iparűzési adó (hipa) tervezett csökkentésétől – erről beszélt a Népszavának több fideszes parlamenti képviselő is. A három javaslat közül megmarad adófeltöltési kötelezettség eltörlése – ez egyszeri mintegy 80-100 milliárd forintos bevételkiesést jelent az önkormányzatok számára, ami az éves bevételek nyolcada. Egy kormánypárti vezető egyenesen „csak egy kiszivárgott tervezetnek” nevezte a Varga Mihály pénzügyminiszter által bejelentett intézkedéseket, amikről „semmilyen komolyabb egyeztetés nem volt még, a kormány pedig biztosan nem tárgyalta eddig”. Varga Mihály a Nemzeti Versenyképességi Tanács február 4.-i ülését követően állt elő egy gazdaságélénkítési javaslatcsomaggal. Eszerint a helyi iparűzési adó adóalapjából levonható lenne az értékcsökkenési leírás és kutatás-fejlesztésre fordított források ötszöröse is. Egy volt államtitkár azt mondta, hogy várhatóan nem lesz semmi az adócsökkentésből, igaz, egy másik vezető fideszes szerint egyelőre nincs végleges döntés az ügyben, de érzékelik, hogy komoly aggodalmat okozott a településvezetők körében a terv, így elkezdték róla az egyeztetéseket, A terv ellen még kormánypárti városvezetők is tiltakoztak, Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere azt írta, a Fejér-megyei megyeszékhely 2019-ben 20 milliárd forinthoz jutott az iparűzési adóból, ebből támogatják a helyi kultúrát, oktatást, tömegközlekedést, fákat ültetnek, innovációs parkot működtetnek és a kisvállalkozások adókedvezményéhez is ez biztosítja a mozgásteret. A válaszokból azonban leszűrhető, hogy ha ejtik is a hipa teljes átalakításának tervét, abból viszont biztosan nem enged a kormány, hogy 2021 decemberében eltörlik a hipa feltöltési kötelezettséget és elég lesz azt a vállalkozásoknak május 31-ig teljesíteni. Ez ugyanis a kormánypárti érvelés szerint nem jár bevételcsökkenéssel az önkormányzatok számára, csak „kicsit rugalmasabb költségvetési tervezést igényel”, ez pedig elvárható tőlük. Korábban megírtuk: ez csak a főváros esetében 40 milliárd forintos bevételkiesést jelent, ami az éves költségvetés tíz százaléka, és nem töltődik vissza. Voltak már előjelei, hogy a kormány esetleg visszavonulót fúj: Varga Mihály néhány napja az mfor.hu-nak adott interjúban maga is pedzegette, hogy esetleg nem lesz a hipa-csökkentésből semmi. A hipa átalakítása gazdaságélénkítési szempontból támogatható lenne, de a mostanival főként az a gond, hogy a kormány nem a központi költségvetésből, hanem az önkormányzatok adóbevételeiből adta volna a kedvezményeket. A cégek számára egyértelműen nagyobb terhet jelent az önkormányzatoknak fizetendő hipa – ebből tavaly mintegy 800 milliárd forint folyt be -, mint a társasági adó, ami a 300 milliárd forintot tett ki. Varga Mihály pénzügyminiszter a versenyképességi tanács ülése után maga is azzal indokolta a javaslatot, hogy a hipa egy 30 éves adó, amely megérett az átalakításokra. László Csaba volt pénzügyminiszter a Magyar Narancsban megjelent cikkében a vállalkozók legjobban utálta adójának nevezte a hipát, ugyanis az nem a nyereséget, hanem a hozzáadott értéket (módosított bevételt) adóztatja. A cégek életét az is nehezíti, hogy akár 50-100 önkormányzat között kell megosztaniuk a hipát, ezért legalább annak beszedést érdemes lenne (újra) központosítani – vélekedett László Csaba.
Szerző
Frissítve: 2020.02.28. 13:06

Rekordszámú lakás épült tavaly

Publikálás dátuma
2020.02.25. 21:27

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A tavaly elkészült lakóingatlanok 41 százalékát az érintettek saját maguknak építették, az eladásra szánt lakások 57 százalékot tettek ki.
Tíz éves rekordot döntöttek tavaly a lakásépítések: 2019-ben összesen 21 127 lakás épült meg, ami az egy évvel korábbinál is 20 százalékkal több. Ennél több lakást legutóbb 2009-ben adtak át Magyarországon. A tavaly elkészült lakóingatlanok 41 százalékát az érintettek saját maguknak építették, az eladásra szánt lakások 57 százalékot tettek ki. Az új lakások közel felét Budapesten és Pest megyében vették használatba – derül ki a KSH friss adataiból. Az évtizedes csúcs elsősorban azzal magyarázható, hogy az új lakások piacát az elmúlt években felpörgető kedvezményes lakásépítési áfa tavaly év végéig volt érvényben, ezért az ingatlanfejlesztők 2019-re időzítették a legtöbb lakás átadását – mutatott rá Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. A mostani kilátások szerint azonban ezt követően már visszaesés várható a piacon, az eladásra szánt új lakások kínálata legalábbis szűkülhet, és 2021-ben és 2022-ben már csak harmad-, negyedannyi új lakás kerülhet eladósorba, mint 2018-ban vagy 2019-ben. Ezzel együtt van még tartalék a piacon, elsősorban a saját használatra épített családi házaknál. Ez abból is látszik, hogy az egylakásos lakóingatlanokra kiadott építési engedélyek száma tavaly meghaladta a 11 ezret, ami 8 százalékos emelkedés éves szinten, miközben a lakóingatlanokra tavaly kiadott engedélyek száma 4 százalékkal 35 123-ra csökkent. 
Szerző

Unió-gyanús pályázatok

Publikálás dátuma
2020.02.25. 20:00

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Hamarosan négymilliárdos keretű pályázatok várhatók a kis- és középvállalkozások megújulóenergia- és hatékonysági fejlesztéseire elérhető, 32 milliárdos támogatás kiszolgálására - jelentette be az MTI tudósítása szerint Székesfehérváron György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára. További 40 milliárdból növelnék a cégek "Ipar 4.0"-érettségét, a Magyar Multi Program keretében pedig évi 10-12 milliárdból részesül több mint 50 társaság. Az államtitkár - legalábbis a tudósítás tanúsága szerint - nem tért ki arra, hogy a pénzek milyen mértékben származnak az EU-tól. Felmérésünk szerint mindenesetre valamennyi említett programhoz fut hasonló uniós kiírás.
Szerző