A 2014-es és 2016-os parlamenti választásokon kemény küzdelem folyt a Most-Híd és a Magyar Közösség Pártja (MKP) között. Mennyire negatív a mostani kampány?
Nem foglalkozunk a múlttal, és nem folytatunk negatív kampányt. Arról beszélünk, amit elértünk, és figyelmeztetjük az embereket, nem biztos, hogy a vívmányok a jövőben is megmaradnak. Azt nagyon sajnálom, hogy az ellenzéki pártok egymást püfölik ahelyett, hogy egy reális alternatívát tennének le az asztalra. A Magyar Közösségi Összefogás (MKÖ) – melynek az MKP is része - pedig csak követik a kenyéradó gazdáját.
Orbán Viktorra és a magyar kormányra gondol?
Nézze, a magyarországi média egyoldalú, és azt a narratívát követi, amit Orbán Viktor mondott, hogy a magyar kormány körme alatt van egy Híd formájú tüske, amit el kell távolítani. Próbálják meg!
Sosem közeledett egymáshoz a Fidesz és a Most-Híd vezetése?
Ők kijelentették, hogy csak etnikai pártokkal akarnak együttműködni, ezért nem tudnak minket támogatni. Utána jött Kövér László fröcsögése arról, hogy mi nem is vagyunk magyarok, csak nemzetárulók. Háromnegyed éve pedig a tüske Orbántól. Nem lehet úgy együttműködni, ha a másik fél nem akarja.
A 2016-os választások után a szlovák sajtótól és a szavazóktól is megkapták, hogy hazudtak, mert kormányra léptek a Robert Fico féle Smerrel (Irány) és az Andrej Danko vezette Szlovák Nemzeti Párttal (SNS), miközben azt ígérték, hogy nem fognak. Tényleg ez történt, megszegték az ígéretüket?
Mi a következőket írtuk ki a kampányplakátokra: „El tudják Önök képzelni a Smer nélküli kormányt? Mi igen!” De a szavazók döntöttek, nem jöhetett létre egy Smer nélküli kormány. A választások után megkaptuk, hogy hazudtunk, mert azt mondtuk, nem akarunk a Smerrel menni. Ilyet mi soha nem mondtunk.
Sokat ártott a Hídnak a koalíciós kormányzás?
Természetesen, ez egyértelmű. A Híd Dél-Szlovákia érdekében feláldozta a saját arculatát, Bugár Béla imidzséről pedig hadd ne beszéljek. 26 év alatt felépítettem magam, és négy év alatt leépítettek. Ugyanakkor ez egy skizofrén állapot, mert a Smerrel és a SNS-szel együtt sokkal többet értünk el, mint az összes eddigi kormányban együttvéve, mégis erre a koalícióra fizet rá most a Híd. A 6,7 százalékunk ezért ment 5 százalék alá.
Miért nem léptek ki a kormányból 2018-ban, Ján Kuciak oknyomozó újságíró és barátnője meggyilkolása után? Nem ez lett volna az észszerű döntés?
Felállni bárki tud, még az egyéves gyerek is. Kérdés, hogy mennyire felelőségteljes politikai lépés lett volna. Könnyű lett volna azt mondani, hogy felállunk, és előrehozott választások lesznek. Ha lettek volna! Megtörténhetett volna az is, amit az utolsó parlamenti üléseken láthattunk, hogy a Smer és az SNS a szélsőjobboldali Kotleba – A Mi Szlovákiánk Néppárttal (K-LSNS) szavazott együtt. Tehát kívülről megtámogathatták volna a kormányt a következő választásokig.
Végül nem így lett, lemondott a kormányfő és a belügyminiszter is, Önök pedig maradtak.
Kikényszerítettük a kormányváltást, le kellett mondania Robert Fico kormányfőnek, Robert Kalinák belügyminiszternek és az országos rendőrfőkapitány is távozott. Akkor mi volt a felelősségteljes hozzáállás? A Kuciak-gyilkosság után kormányozzon Fico és Kotleba? Azt mutatták akkoriban a közvélemény-kutatások, hogy nem jöhetne létre kormány, csak az K-LSNS-szel.
Ha bejutnak a parlamentbe, újra koalícióra lépnének a Smerrel?
Azután, ami történt és a Kuciak-gyilkosság miatt egészen biztos, hogy nem fogunk együttműködni. De nem csak velük, Kotlebával és az Igor Matovic vezette, populista OL’ANO-val (Egyszerű Emberek és Független Személyiségek) sem.
A kampányrendezvényeken mennyire vágják a fejükhöz az emberek, hogy a Smerrel és az SNS-szel kormányoztak?
Inkább a média támad minket, az emberek nem. Mindig elmondjuk, hogy mi nem változtattuk meg a két pártot, az SNS színeiben még ott vannak a Ján Slota idejében is politizáló, keményvonalas nacionalisták, ennek ellenére az ő oktatási miniszterük segítségével mentettük meg a magyar kisiskolákat. Kordában tartottuk őket, rá voltak kényszerítve arra, hogy engedjenek nekünk.
A felvidéki magyarság helyzete milyen irányba mozdult az elmúlt évtizedben?
A magyarokat 30 év alatt elég sokat ütötték: „Na Slovensku po slovensky!” (Szlovákiában szlovákul!). Vagy elég volt magyarul telefonálni, és nekiugrottak. Tíz év alatt a Híd elérte, hogy a szlovák-magyar viszony, már nem iszony. Megerősítettük a kisebbségi oktatást és kultúrát, és előre léptünk a nyelvhasználat területén is.
Harminc éve van a politikában. Mi az, amit sikerként könyvvel el a magyarság és az Ön pályája szempontjából?
A révkomáromi Selye János Egyetem megalapítása nagyon fontos mérföldkő volt mind az én, mind a felvidék magyarság életében. Akkoriban még az MKP-ban politizáltam. Szerintem az egy jövőbe mutató lépés volt. De számos dolgot ki lehetne még emelni.
Milyen következménye lesz annak, ha nem jutnak be a parlamentbe? Lemond?
Be fogunk jutni! Az összes felmérés azt mutatja, hogy szép lassan emelkedik a támogatottságunk. Ez annak köszönhető, hogy kint vagyunk az emberekkel. Az eredmény persze azon is múlik, hogy hány magyar vesz részt a választásokon, és közülük hányan szavaznak át szlovák pártokra. Az a magyar, aki szlovák pártra szavaz... hát arra lehetne mondani, hogy mit árult el. A szlovák pártok például nem szavazták meg a kisebbségi oktatásügyi törvényünket. Az ezekben a pártokban politizáló magyar képviselők hogyan fogják azt képviselni azt, ami a szlovákiai magyaroknak fontos?
Csoda kell a magyar képviselethez
Ma éjfélkor fejeződik be a szlovákiai választási kampány. Február 27-től, csütörtöktől már tilos kampányolni, sőt, a sajtó sem adhat tájékoztatást a választáson induló politikai pártokról. A közvélemény-kutatások eredményeinek nyilvánosságra hozatala az utolsó két hétben már tiltott volt, így nem tudni, miként változott, vagy változott-e egyáltalán a pártok népszerűsége a véghajrában. Az utolsó közzétett felmérés szerint azonban egyik magyar pártnak sincs valós esélye arra, hogy meghaladja az 5 százalékos parlamenti küszöböt. A Bugár Béla nevével fémjelzett Most-Híd 4,2 százalékon állt, a Magyar Közösségi Összefogás (MKÖ) pedig 3,9 százalékon.
A kampány során mindkét formáció erősödött, kérdés azonban, hogy az utolsó két hét mire volt elég számukra. Elemzők kevés esélyt adnak arra, hogy bármelyik magyar formáció átlépje a bejutási küszöböt. Mindenekelőtt azért, mert minden mérés szerint a szlovákiai magyarok szavazókedve az országos átlagnál alacsonyabb, másrészt azért, mert a közösség igen megosztott. Nemcsak a két magyar párt osztozik a magyarok voksain, hanem a szlovák formációk is számíthatnak a magyar lakosság mintegy egyharmadának szavazatára. Érdekes módon, annak ellenére, hogy a kisebbségi magyarok körében is Zuzana Caputova államfő a legkedveltebb politikus, pártja, a Progresszív Szlovákia (PS), amely egy másik zöld-liberális új erővel, a Spoluval indul koalícióban és a szlovák pártok közül elsőként magyar platformot is létrehozott, nincs a magyarok preferenciáinak élén. A volt köztársasági elnök, Andrej Kiska pártja népszerűbb a magyar lakosság körében, ami vélhetően annak is köszönhető, hogy míg a PS-Spolu viszonylag ismeretlen szereplőkkel indul és listavezető-kormányfőjelöltje is politikai újonc, addig a Za l’udi (Az emberekért) listavezetője maga Andrej Kiska.
Ha egyik magyar párt sem jut be a parlamentbe, akkor a rendszerváltás óta, az önálló Szlovákia történetében először fordul elő, hogy nem lesz képviselete a magyaroknak a pozsonyi törvényhozásban.
A február 29-i választáson 25 politikai párt és mozgalom indul. Az önálló Szlovákia történetében ez lesz a nyolcadik parlamenti választás. Az 5,4 milliós országban a szavazásra jogosultak száma meghaladja a 4 milliót. A mintegy 456 ezer főt számláló magyarság részaránya 8,4 százalék. - Gál Mária
