Híd-alakú tüske a magyar kormány körme alatt - interjú Bugár Bélával

Publikálás dátuma
2020.02.26. 08:00

Fotó: Népszava
Nem lépnének újra koalícióra a Robert Fico vezette Smerrel, de az elmúlt négy évben többet értek el a magyarság érdekében, mint eddig bármelyik kormányban - mondja Bugár Béla, a Most-Híd elnöke.
A 2014-es és 2016-os parlamenti választásokon kemény küzdelem folyt a Most-Híd és a Magyar Közösség Pártja (MKP) között. Mennyire negatív a mostani kampány? Nem foglalkozunk a múlttal, és nem folytatunk negatív kampányt. Arról beszélünk, amit elértünk, és figyelmeztetjük az embereket, nem biztos, hogy a vívmányok a jövőben is megmaradnak. Azt nagyon sajnálom, hogy az ellenzéki pártok egymást püfölik ahelyett, hogy egy reális alternatívát tennének le az asztalra. A Magyar Közösségi Összefogás (MKÖ) – melynek az MKP is része - pedig csak követik a kenyéradó gazdáját. Orbán Viktorra és a magyar kormányra gondol? Nézze, a magyarországi média egyoldalú, és azt a narratívát követi, amit Orbán Viktor mondott, hogy a magyar kormány körme alatt van egy Híd formájú tüske, amit el kell távolítani. Próbálják meg! Sosem közeledett egymáshoz a Fidesz és a Most-Híd vezetése? Ők kijelentették, hogy csak etnikai pártokkal akarnak együttműködni, ezért nem tudnak minket támogatni. Utána jött Kövér László fröcsögése arról, hogy mi nem is vagyunk magyarok, csak nemzetárulók. Háromnegyed éve pedig a tüske Orbántól. Nem lehet úgy együttműködni, ha a másik fél nem akarja. A 2016-os választások után a szlovák sajtótól és a szavazóktól is megkapták, hogy hazudtak, mert kormányra léptek a Robert Fico féle Smerrel (Irány) és az Andrej Danko vezette Szlovák Nemzeti Párttal (SNS), miközben azt ígérték, hogy nem fognak. Tényleg ez történt, megszegték az ígéretüket? Mi a következőket írtuk ki a kampányplakátokra: „El tudják Önök képzelni a Smer nélküli kormányt? Mi igen!” De a szavazók döntöttek, nem jöhetett létre egy Smer nélküli kormány. A választások után megkaptuk, hogy hazudtunk, mert azt mondtuk, nem akarunk a Smerrel menni. Ilyet mi soha nem mondtunk. Sokat ártott a Hídnak a koalíciós kormányzás? Természetesen, ez egyértelmű. A Híd Dél-Szlovákia érdekében feláldozta a saját arculatát, Bugár Béla imidzséről pedig hadd ne beszéljek. 26 év alatt felépítettem magam, és négy év alatt leépítettek. Ugyanakkor ez egy skizofrén állapot, mert a Smerrel és a SNS-szel együtt sokkal többet értünk el, mint az összes eddigi kormányban együttvéve, mégis erre a koalícióra fizet rá most a Híd. A 6,7 százalékunk ezért ment 5 százalék alá. Miért nem léptek ki a kormányból 2018-ban, Ján Kuciak oknyomozó újságíró és barátnője meggyilkolása után? Nem ez lett volna az észszerű döntés? Felállni bárki tud, még az egyéves gyerek is. Kérdés, hogy mennyire felelőségteljes politikai lépés lett volna. Könnyű lett volna azt mondani, hogy felállunk, és előrehozott választások lesznek. Ha lettek volna! Megtörténhetett volna az is, amit az utolsó parlamenti üléseken láthattunk, hogy a Smer és az SNS a szélsőjobboldali Kotleba – A Mi Szlovákiánk Néppárttal (K-LSNS) szavazott együtt. Tehát kívülről megtámogathatták volna a kormányt a következő választásokig. Végül nem így lett, lemondott a kormányfő és a belügyminiszter is, Önök pedig maradtak. Kikényszerítettük a kormányváltást, le kellett mondania Robert Fico kormányfőnek, Robert Kalinák belügyminiszternek és az országos rendőrfőkapitány is távozott. Akkor mi volt a felelősségteljes hozzáállás? A Kuciak-gyilkosság után kormányozzon Fico és Kotleba? Azt mutatták akkoriban a közvélemény-kutatások, hogy nem jöhetne létre kormány, csak az K-LSNS-szel. Ha bejutnak a parlamentbe, újra koalícióra lépnének a Smerrel? Azután, ami történt és a Kuciak-gyilkosság miatt egészen biztos, hogy nem fogunk együttműködni. De nem csak velük, Kotlebával és az Igor Matovic vezette, populista OL’ANO-val (Egyszerű Emberek és Független Személyiségek) sem. A kampányrendezvényeken mennyire vágják a fejükhöz az emberek, hogy a Smerrel és az SNS-szel kormányoztak? Inkább a média támad minket, az emberek nem. Mindig elmondjuk, hogy mi nem változtattuk meg a két pártot, az SNS színeiben még ott vannak a Ján Slota idejében is politizáló, keményvonalas nacionalisták, ennek ellenére az ő oktatási miniszterük segítségével mentettük meg a magyar kisiskolákat. Kordában tartottuk őket, rá voltak kényszerítve arra, hogy engedjenek nekünk. A felvidéki magyarság helyzete milyen irányba mozdult az elmúlt évtizedben? A magyarokat 30 év alatt elég sokat ütötték: „Na Slovensku po slovensky!” (Szlovákiában szlovákul!). Vagy elég volt magyarul telefonálni, és nekiugrottak. Tíz év alatt a Híd elérte, hogy a szlovák-magyar viszony, már nem iszony. Megerősítettük a kisebbségi oktatást és kultúrát, és előre léptünk a nyelvhasználat területén is. Harminc éve van a politikában. Mi az, amit sikerként könyvvel el a magyarság és az Ön pályája szempontjából? A révkomáromi Selye János Egyetem megalapítása nagyon fontos mérföldkő volt mind az én, mind a felvidék magyarság életében. Akkoriban még az MKP-ban politizáltam. Szerintem az egy jövőbe mutató lépés volt. De számos dolgot ki lehetne még emelni. Milyen következménye lesz annak, ha nem jutnak be a parlamentbe? Lemond? Be fogunk jutni! Az összes felmérés azt mutatja, hogy szép lassan emelkedik a támogatottságunk. Ez annak köszönhető, hogy kint vagyunk az emberekkel. Az eredmény persze azon is múlik, hogy hány magyar vesz részt a választásokon, és közülük hányan szavaznak át szlovák pártokra. Az a magyar, aki szlovák pártra szavaz... hát arra lehetne mondani, hogy mit árult el. A szlovák pártok például nem szavazták meg a kisebbségi oktatásügyi törvényünket. Az ezekben a pártokban politizáló magyar képviselők hogyan fogják azt képviselni azt, ami a szlovákiai magyaroknak fontos?    

Bugár Béla

1958. július 7-én született Pozsonyban. Politikai pályafutását harminc éve, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalomban (MKDM) kezdte, 1991-1998 között a párt elnöke volt. 1998-ban jött létre a Magyar Koalíció Pártja, melynek elnökévé választották. A pozíciót 2007-ig töltötte be. 1998-2006 között a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának (SZNT) alelnöke, majd 2006-ban pár hónapig az elnöke lett. 2009 júniusában több párttársával otthagyta az MKP-t, és az ő vezetésével Most-Híd néven pártot alapítottak, mely 2016-tól a Smerrel és a Szlovák Nemzeti Párttal (SNS) együtt kormányoz. Bugár Béla azóta újra az SZNT alelnöke. 

Csoda kell a magyar képviselethez

Ma éjfélkor fejeződik be a szlovákiai választási kampány. Február 27-től, csütörtöktől már tilos kampányolni, sőt, a sajtó sem adhat tájékoztatást a választáson induló politikai pártokról. A közvélemény-kutatások eredményeinek nyilvánosságra hozatala az utolsó két hétben már tiltott volt, így nem tudni, miként változott, vagy változott-e egyáltalán a pártok népszerűsége a véghajrában. Az utolsó közzétett felmérés szerint azonban egyik magyar pártnak sincs valós esélye arra, hogy meghaladja az 5 százalékos parlamenti küszöböt. A Bugár Béla nevével fémjelzett Most-Híd 4,2 százalékon állt, a Magyar Közösségi Összefogás (MKÖ) pedig 3,9 százalékon. A kampány során mindkét formáció erősödött, kérdés azonban, hogy az utolsó két hét mire volt elég számukra. Elemzők kevés esélyt adnak arra, hogy bármelyik magyar formáció átlépje a bejutási küszöböt. Mindenekelőtt azért, mert minden mérés szerint a szlovákiai magyarok szavazókedve az országos átlagnál alacsonyabb, másrészt azért, mert a közösség igen megosztott. Nemcsak a két magyar párt osztozik a magyarok voksain, hanem a szlovák formációk is számíthatnak a magyar lakosság mintegy egyharmadának szavazatára. Érdekes módon, annak ellenére, hogy a kisebbségi magyarok körében is Zuzana Caputova államfő a legkedveltebb politikus, pártja, a Progresszív Szlovákia (PS), amely egy másik zöld-liberális új erővel, a Spoluval indul koalícióban és a szlovák pártok közül elsőként magyar platformot is létrehozott, nincs a magyarok preferenciáinak élén. A volt köztársasági elnök, Andrej Kiska pártja népszerűbb a magyar lakosság körében, ami vélhetően annak is köszönhető, hogy míg a PS-Spolu viszonylag ismeretlen szereplőkkel indul és listavezető-kormányfőjelöltje is politikai újonc, addig a Za l’udi (Az emberekért) listavezetője maga Andrej Kiska. Ha egyik magyar párt sem jut be a parlamentbe, akkor a rendszerváltás óta, az önálló Szlovákia történetében először fordul elő, hogy nem lesz képviselete a magyaroknak a pozsonyi törvényhozásban. A február 29-i választáson 25 politikai párt és mozgalom indul. Az önálló Szlovákia történetében ez lesz a nyolcadik parlamenti választás. Az 5,4 milliós országban a szavazásra jogosultak száma meghaladja a 4 milliót. A mintegy 456 ezer főt számláló magyarság részaránya 8,4 százalék. - Gál Mária

Bekavart a koronavírus - vagy a híre

A közösségi és nemzetközi média fantáziáját is megmozgatta az a hír, hogy Peter Pellegrini kormányfő, a Smer listavezető miniszterelnök-jelöltje szombat este tüdőgyulladással és magas lázzal kórházba került. Pellegrini így nem tudott részt venni a vasárnap esti pártvezetők televíziós vitájában sem. Mivel pénteken még ott volt az EU költségvetésének brüsszeli tárgyalásán, gyorsan felröppent a hír, hogy koronavírus fertőzhette meg. A szlovák kormányszóvivő a francia AFP hírügynökség megkeresésére hivatalosan cáfolta a rémhírt, leszögezve, hogy a miniszterelnöknek légúti megbetegedése és tüdőgyulladása van. Hétfőn újabb pártelnök, a populista Sme rodina elnöke, Boris Kollár került kórházba hasonló tünetekkel. - G. M.

Szabad szemmel: a gazdák földjeit elvevő, a vállalatokat szívató Orbánnal példálóznak

Publikálás dátuma
2020.02.26. 06:50

A legkeletibb osztrák tartomány nem szereti Magyarországot; Lengyelországot az EU lényegében nem tekinti "jogilag biztonságos államnak"; a német politika egyre mélyebben süllyed a káoszba - lapszemle.
A burgenlandi tartományfőnök, írja a Neue Zürcher Zeitung, azt tanácsolja a vállalkozóknak, akik tartanak a baloldali szociálpolitikájától, hogy vagy elégedjenek meg kisebb nyereséggel, vagy nyugodtan települjenek át Magyarországra, sok szerencsét hozzá! A szociáldemokrata Doskozil, aki a januári helyi választáson visszaszerezte az abszolút többséget és így megállította pártja mélyrepülését, továbbá felmondhatta a koalíciót a Szabadságpárttal, magyarázatként megemlíti, hogy Orbán Viktor egyszerűen földeket vett el a gazdáktól, és súlyos terheket vezetett be a vállalatok számára. Ezzel szemben a legkeletibb osztrák tartomány az utóbbi öt évben 450 millió euróval támogatta a gazdaságot. A politikus maga pedig bevezette a nettó 1700 eurós minimáljövedelmet az állami szektorban. A kormányról azt mondja, annak nem feladata, hogy szavatolja a magáncégek jövedelmét. A migrációt illetően viszont a kemény kéz híve Doskozil, akinek politikai pályája helyi rendőrfőnökként akkor kezdett felívelni, amikor 5 éve sikeresen vezényelte le a válságot. Úgy gondolja, hogy a mostani helyzetben az a kiút, ha kitoloncolják azokat, akik nem jogosultak a menedékjogra, megvédik a külső határokat, továbbá a befogadott embereket elosztják a tagállamok között. Hozzáteszi, nem igaz, hogy a Balkánon lezárultak a menekülő utak, bár az is tény, hogy akik bejutnak, azok javarészt nem Burgenlandban akarnak letelepedni.

Nem tisztességes a jogrendszer

Európában zavart szül a Lengyelországban zajló jogi csatározás, amely valószínűleg úgy jut nyugvópontra, hogy az EU az igazságügyi reform felfüggesztését kéri az Európai Bíróságtól, miután az sérti a lengyel bírák függetlenségét, írja a Financial Times. A PiS ugyan azt állítja, hogy az életbe lépett szabályozás nemzeti belügy, abba Brüsszel nem ütheti bele az orrát. A bírálók azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy jogi káosz állhat elő az országban, ráadásul a kihatások az egész uniót érinthetik, ha más államok bíróságai kétségbe vonják a lengyel társszervek autonómiáját. Az Európai Bírói Tanácsok Szövetségének elnöke rámutatott, hogy igen rövid időn belül az egész szervezet szétesését eredményezheti, ha nem lehet hinni abban, hogy minden országban alkalmazzák a közösségi jogot. Két éve már egy ír bíró megtagadta egy lengyel kiadatási kérelem végrehajtását, mondván, hogy a lengyel jogrendszer nem tisztességes. Az Európai Reformközpont nevű agytröszt egyik munkatársa onnan fogja meg a dolgot, hogy ha valahol aláássák a jogállamot, akkor a többi ország nem lehet biztos abban, hogy polgárai és vállalatai ott kellő jogvédelmet kapnak. A lengyel igazságügyi miniszter viszont túlzottnak tartja az aggályokat. Szerinte csupán arról van szó, hogy az EU igazságtalanul bánik a lengyelekkel, igyekszik nyomást gyakorolni a kormányra. Szerinte a rendszer elemei más országokban is megvannak. A kifogásra az ellentábor azt válaszolja, hogy az csupán a figyelmet próbálja elterelni, mert a cél az, hogy a politikai ellenőrzés alá vonja a bírákat. Ugyanakkor a Varsói Egyetem egyik jogász professzora azt emeli ki, hogy párhuzamos jogrendszer alakulhat ki, messzire ható következményekkel. Mert ha az emberek nem bíznak a bíróságokban, akkor nem lesz, aki megoldja társadalmi viszályokat, így azok csak súlyosbodni fognak. Ugyanakkor ha Európa belenyugszik a változtatásokba, akkor előáll a példa mások számára, mármint hogy nyerhetsz, noha nem tartod be az uniós jogot.

Párhuzamos gyengülés kontra szélsőjobb erősödés

Németországban a szocialisták után a kereszténydemokraták is lejtőre kerültek, vagyis az egész politikai közepet utolérte a válság, mi több, egész Európában töredezik szét a politika, mégsem kell okvetlenül aggódni, írja a Bloomberg. A változó viszonyok ugyanis, új, fura szövetségeket hívhatnak életre a nemzeti parlamentekben – a demokrácia megmentésére. Viszont ha nem ez lesz, akkor a centristák könnyen azt vehetik észre, hogy hiába haladnak egy egyre forgalmasabb út közepén, mások átgázolnak rajtuk. A CDU elnök asszonyának lemondása vezetési vákuumot és szokatlan belső válságot idézett elő. Az utódot csak április 25-én választják meg, addig zajlik a csata a pozícióért. A nyertes követi valószínűleg Angela Merkelt a kancellári székben. Szóval nem kicsi a döntés jelentősége a földrész számára sem. De a németek a hamburgi választáson már megbüntették a pártot, amely folyamatosan esik vissza a nagyvárosokban. Még drámaibb, hogy a thüringiai szervezet lázad a berlini központ ellen és azt fontolgatja, hogy összeáll a Balpárttal, amely hivatalosan pária a kereszténydemokrata vezetés szemében. Korábban alkotmányos válságot okozott, hogy a párt összejátszott az szélsőjobbos AfD-vel a tartományi választáson. Az uniópártok mindig is bástyát jelentettek a szélsőséggel szemben. Merkelnek azonban felróják, hogy balra tolta a pártot, mert korszerűsíteni akarta, csak éppen ily módon elidegenítette attól a konzervatívokat, ugyanakkor nyitva hagyta a jobbszárnyat. Így ott megjelent az Alternatíva. Sőt, Thüringiában a baloldali szélsőséggel együtt már többséget alkot. Ám mivel a közép elutasítja az együttműködést mindkettővel, így ott most beállt a holtpont, senki sem tudja, ki fogja irányítani a tartományt. Hiszen a CDU a Balpárttal sem kíván közösködni, pedig annak vezetője gyakorlatias, ártalmatlan és polgári.
Szerző
Témák
Szabad szemmel

Koronavírus: nagyon súlyos a helyzet Dél-Koreában, már Budapesten is mérik az onnan érkezők lázát

Publikálás dátuma
2020.02.25. 22:06

Fotó: Béres Márton / Népszava
10 másik ország viszont meg is tiltotta, hogy onnan bárki beutazzon.
A koronavírus-fertőzés terjedése miatt a Budapest Airport szerdától megkezdi a Szöulból érkező utasok testhőmérsékletének mérését. A Budapest Airport kedd esti közleményében arról is tájékoztatott, hogy az első érintett járat szerdán 12:20-kor landol Budapesten. A dél-koreai fővárosból a LOT lengyel légitársaság üzemeltet közvetlen járatot heti három alkalommal, amelyek hétfőn, szerdán és szombaton érkeznek Budapestre - írták, arra is kitérve, hogy az intézkedést hatósági döntés alapján rendelték el. Emlékeztettek arra, hogy a korábbi rendelkezések értelmében
január 31. óta a közvetlen járattal Kínából érkező, február 23. óta pedig a közvetlen járattal Olaszországból érkező utasokon végeznek egészségügyi vizsgálatot a repülőtéren.

Az intézkedések elrendelése óta összesen 2676 utast és a repülőgépek 209 fős személyzete esett át hőmérős szűrésen. A szűrést a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság irányítása mellett a Budapest Airport szerződött egészségügyi szolgáltató partnere végzi. Egy járat esetében az utasok vizsgálata átlagosan 10 percet vesz igénybe.

Dél-koreai elnök: "nagyon súlyos" a helyzet

A héten mindenképpen meg kell állítani az új koronavírus-járványt Dél-Koreában, már nem elég, hogy esetleg "katasztrófa sújtotta övezetté" nyilvánítják a Szöultól 300 kilométerrel délkeletre lévő Tegú várost, ahol a fertőzés gyorsan terjedt az utóbbi napokban - jelentette ki Mun Dzse In dél-koreai elnök kedden a városban. Az államfő egy lehetséges intézkedésre utalt, miután már "különleges egészségügyi ellátási övezetté" nyilvánították a Tegúhoz közeli Csöngto várost. Hozzátette, hogy "nagyon súlyos" a helyzet, gyorsan kell cselekedni, és a kormány minden pénzügyi segítséget megad ehhez.
Már mintegy 10 ország megtiltotta, hogy Dél-Koreából bárki külföldi beutazzon a területére, több másik pedig megszigorította a beutazást onnan.

Keddre 84 új esettel már 977-re nőtt a fertőzöttek száma az országban. Az esetek többségét a negyedik legnagyobb városában, a Szöultól mintegy 300 kilométerre délkeletre fekvő, 2,5 millió lakosú Tegúban regisztrálták, egy keresztény gyülekezet tagjaihoz kapcsolódóan.