Készpénzes fizetés helyett azonnal utalhatunk, ám a nyugdíjak és a bérek még órákat utazhatnak

Publikálás dátuma
2020.02.26. 08:30

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Másodperceken belül megérkeznek hétfőtől az egyszerűbb elektronikus utalások.
Hétfőtől a bankok átállnak az azonnali fizetési rendszerre, amely jelentősen felgyorsítja az elektronikus átutalásokat, így ez hosszú távon minden helyzetben valós és kényelmes alternatívája lehet a készpénznek. Egyelőre azonban nem minden utalás fut majd ezen az új rendszeren keresztül, a nyugdíjakat, a családtámogatási ellátásokat és első körben a béreket például még a régi metódus szerint fizetik ki – derült ki Bartha Lajos, a jegybank ügyvezető igazgatójának szavaiból, aki a március 2-i indulás kapcsán beszélt a részletekről. Mint mondta: az azonnali fizetési rendszer a hazai bankszektor eddigi legnagyobb fejlesztése, és alapjaiban változtatja meg a hazai elektronikus fizetést - erre már országszerte plakátokon is igyekszik felhívni a figyelmet a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Az ügyfelek számára a legnagyobb változás az lesz, hogy gyorsabban és egyszerűbben tudnak majd utalni: a küldött összegnek a nap 24 órájában, a hét minden napján - így hétvégén és ünnepnapokon is - 5 másodpercen belül meg kell jelennie a célszámlán. A hosszú és nehezen megjegyezhető bankszámlaszámok helyett pedig úgynevezett másodlagos azonosítók – az ügyfél mobiltelefonszáma, emailcíme vagy adóazonosító jele, illetve száma - segítségével is lehet majd utalni. Ezeket az adatokat azonban korábban hiába adta meg a banknak az ügyfél, ha például a mobilszámát szeretné azonosítóként használni, akkor azt kifejezetten regisztrálnia kell a számlavezető bankjánál. Egy azonosítóhoz ugyanis csak egy bankszámlaszám tartozhat. Előfordulhat, hogy a későbbiekben az ügyfél lecseréli a mobilszámát: ezt mindenképpen azonnal jeleznie kell a banknak, de évente a pénzintézetek is le fogják ellenőrizni, hogy az adott ügyfélhez tartoznak-e még a megadott azonosítók. Bartha Lajos szerint a másodlagos azonosítók használata biztonságos: attól, hogy valaki ismeri más mobilszámát, vagy email-címét, még nem tud hozzáférni a pénzéhez. Első körben, azaz március 2-ától még csak a 10 millió forint alatti – nem értéknappal benyújtott - elektronikus forintátutalások fognak az új rendszeren keresztül 5 másodperc alatt célba érni. A nyugdíjakat és a Magyar Államkincstár által utalt egyéb támogatásokat azonban - technikai okok miatt továbbra is a jelenlegi éjszakai elszámolásban fizetik ki. A csoportos átutalásként kifizetett bérek pedig szeptemberig még a jelenlegi napközbeni elszámolásban érkeznek majd meg, utána a rendszeres, értéknapos lakossági utalásokkal együtt is bekerülhetnek az azonnali fizetési rendszerbe – magyarázta Bartha LajosHozzátette: a nyugdíjakat sehol a világon nem küldik ki ebben a rendszerben.   Jelenleg a hazai pénzmozgások 80-85 százaléka még készpénzben történik, az MNB várakozásai szerint azonban az azonnali fizetési rendszernek köszönhetően 2030-ra a fizetések fele elektronikus úton zajlik majd. Az átutalások a tranzakciós illeték miatt március 2. után is pénzbe kerülnek, ezért a bankok tételenként  - számlaszerződéstől függő - díjat számolnak fel.      

Másutt önkéntes, nálunk kötelező

Számos országban működik azonnali fizetési rendszer, ám a lefedettsége – különösen Európában – nagyon kicsi, mivel csak kevés bank nyújtja a szolgáltatást. Így még az e téren legfejlettebbnek számító országokban is csupán az utalások 25-30 százaléka megy ezen a rendszeren keresztül. Magyarországon viszont az összes banknak kötelező lesz március 2-ától, egyszerre átállnia az azonnali fizetési rendszerre, így a jegybank számításai szerint már az induláskor az utalások mintegy fele ezen keresztül történik majd.    

Az 5 másodperces szabály

Az azonnali utalás rendszerében a jegybank szerint a tranzakciók jelentős része 5 másodpercen belül végbe megy majd, de ezt az MNB az első időszakban kiemelten monitorozni is fogja. Ha egy tranzakció 20 másodpercen belül nem teljesül, akkor azt vissza kell utasítani, így sikertelen lesz. Ennek oka lehet például a rendszer túlterheltsége is, ilyenkor érdemes újra próbálkozni. Ha viszont például csak a 17. másodpercben teljesül az utalás, akkor az sikeresnek számít majd, a jogszabálynak ugyanakkor nem fog megfelelni. Az ügyfelek a tranzakciók sikeres vagy sikertelen voltáról mindenképpen visszajelzést kapnak, az azonban nem biztos, hogy az szintén ilyen gyorsan érkezik majd meg.  

Szerző

338,75 forinton az euró

Publikálás dátuma
2020.02.26. 08:14

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Gyengült a forint szerda reggelre a főbb devizákkal szemben a nemzetközi devizakereskedelemben.
Szerda reggel nyolc órakor 338,75 forinton jegyezték az eurót a kedd délutáni 338,55 forint után. 
Emelkedett a dollár és a svájci frank jegyzése is, a dolláré 311,62 forintra 311,40-ről, a svájci franké pedig 318,97 forintra a kedd délutáni 318,83 forintról.
Szerző

Félrenyúlt a Fidesz az iparűzési adóval

Publikálás dátuma
2020.02.26. 06:30

Fotó: Népszava
Egy kormánypárti vezető egyenesen „csak egy kiszivárgott tervezetnek” nevezte a Varga Mihály pénzügyminiszter által bejelentett intézkedéseket, amikről „semmilyen komolyabb egyeztetés nem volt még, a kormány pedig biztosan nem tárgyalta eddig”.
Visszaléphet a kormány a helyi iparűzési adó (hipa) tervezett csökkentésétől – erről beszélt a Népszavának több fideszes parlamenti képviselő is. A három javaslat közül megmarad adófeltöltési kötelezettség eltörlése – ez egyszeri mintegy 80-100 milliárd forintos bevételkiesést jelent az önkormányzatok számára, ami az éves bevételek nyolcada. Egy kormánypárti vezető egyenesen „csak egy kiszivárgott tervezetnek” nevezte a Varga Mihály pénzügyminiszter által bejelentett intézkedéseket, amikről „semmilyen komolyabb egyeztetés nem volt még, a kormány pedig biztosan nem tárgyalta eddig”. Varga Mihály a Nemzeti Versenyképességi Tanács február 4.-i ülését követően állt elő egy gazdaságélénkítési javaslatcsomaggal. Eszerint a helyi iparűzési adó adóalapjából levonható lenne az értékcsökkenési leírás és kutatás-fejlesztésre fordított források ötszöröse is. Egy volt államtitkár azt mondta, hogy várhatóan nem lesz semmi az adócsökkentésből, igaz, egy másik vezető fideszes szerint egyelőre nincs végleges döntés az ügyben, de érzékelik, hogy komoly aggodalmat okozott a településvezetők körében a terv, így elkezdték róla az egyeztetéseket, A terv ellen még kormánypárti városvezetők is tiltakoztak, Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere azt írta, a Fejér-megyei megyeszékhely 2019-ben 20 milliárd forinthoz jutott az iparűzési adóból, ebből támogatják a helyi kultúrát, oktatást, tömegközlekedést, fákat ültetnek, innovációs parkot működtetnek és a kisvállalkozások adókedvezményéhez is ez biztosítja a mozgásteret. A válaszokból azonban leszűrhető, hogy ha ejtik is a hipa teljes átalakításának tervét, abból viszont biztosan nem enged a kormány, hogy 2021 decemberében eltörlik a hipa feltöltési kötelezettséget és elég lesz azt a vállalkozásoknak május 31-ig teljesíteni. Ez ugyanis a kormánypárti érvelés szerint nem jár bevételcsökkenéssel az önkormányzatok számára, csak „kicsit rugalmasabb költségvetési tervezést igényel”, ez pedig elvárható tőlük. Korábban megírtuk: ez csak a főváros esetében 40 milliárd forintos bevételkiesést jelent, ami az éves költségvetés tíz százaléka, és nem töltődik vissza. Voltak már előjelei, hogy a kormány esetleg visszavonulót fúj: Varga Mihály néhány napja az mfor.hu-nak adott interjúban maga is pedzegette, hogy esetleg nem lesz a hipa-csökkentésből semmi. A hipa átalakítása gazdaságélénkítési szempontból támogatható lenne, de a mostanival főként az a gond, hogy a kormány nem a központi költségvetésből, hanem az önkormányzatok adóbevételeiből adta volna a kedvezményeket. A cégek számára egyértelműen nagyobb terhet jelent az önkormányzatoknak fizetendő hipa – ebből tavaly mintegy 800 milliárd forint folyt be -, mint a társasági adó, ami a 300 milliárd forintot tett ki. Varga Mihály pénzügyminiszter a versenyképességi tanács ülése után maga is azzal indokolta a javaslatot, hogy a hipa egy 30 éves adó, amely megérett az átalakításokra. László Csaba volt pénzügyminiszter a Magyar Narancsban megjelent cikkében a vállalkozók legjobban utálta adójának nevezte a hipát, ugyanis az nem a nyereséget, hanem a hozzáadott értéket (módosított bevételt) adóztatja. A cégek életét az is nehezíti, hogy akár 50-100 önkormányzat között kell megosztaniuk a hipát, ezért legalább annak beszedést érdemes lenne (újra) központosítani – vélekedett László Csaba.
Szerző
Frissítve: 2020.02.28. 13:06