Nem lesz újabb Orban-kormány

Publikálás dátuma
2020.02.25. 21:42
Ludovic Orban
Fotó: DANIEL MIHAILESCU / AFP
Helyette Bogdan Aurescu, a két hete leváltott román jobbközép kormány külügyminisztere és Nicolae Ciuca védelmi miniszter is esélyes arra, hogy kormányalakítási megbízást kapjon.
Visszaadta a kormányalakítási megbízását Ludovic Orban román miniszterelnök-jelölt, ügyvivő kormányfő, miután a parlament nem szavazott bizalmat az új kormánynak a házszabály által megszabott 15 nap alatt - jelentette be kedden Klaus Iohannis államfő. Az elnök a nemrég megbukott Szociáldemokrata Pártot (PSD) tette felelőssé a kormányválság elhúzódásáért, arra hivatkozva, hogy PSD bojkottálta a hétfői bizalmi szavazást, hozzájárulva ahhoz, hogy a parlament határozatképtelen legyen a voksolás napján. Megjegyezte:
a miniszterjelöltek parlamenti meghallgatása, amit a saját kormányai esetén a PSD egy nap alatt elintézett, most napokig tartott, a bizalmi szavazást pedig a PSD-s parlamenti többség a 15 napos határidő utolsó napjára tűzte ki, majd távolmaradásával határozatképtelenné tette a törvényhozást.

Iohannis szerdára újabb egyeztetésekre hívta a parlamenti pártokat, és nem tartja kizártnak, hogy a nap végéig megnevezi kormányfő-jelöltjét. Iohannis és Orban már január elején bejelentette: megpróbálják az év végén esedékes parlamenti választásokat is előrehozni a júniusi önkormányzati voksolás időszakára, hogy "megszabadítsák" a parlamentet a jobboldali kisebbségi kormány minden kezdeményezését elgáncsoló PSD-s többségtől. Az alkotmánybíróság azonban a PSD-nek adva igazat, úgy értékelte:
az elnök nem idézhet elő szándékosan olyan válságot, amely - két meghiúsult kormányalakítási kísérlet után - felhatalmazza őt a parlament feloszlatására.

Az alkotmánybíróság hétfőn megállapította, hogy Iohannis alkotmányos konfliktusba került a parlamenttel, amikor a frissen leváltott Orbant bízta meg ismét kormányalakítással. A testület szavazattöbbséggel hozott határozatában leszögezte: a kormányalakítási megbízásnak csak az lehet a célja, hogy a jelölt parlamenti többséget szerezzen egy új kormány beiktatása érdekében, vagyis nem az, hogy a parlament leszavazza a kormányfő-jelöltet és közelebb vigye az elnököt a parlament feloszlatásához.
Keddi sajtóértekezletén Iohannis kitérő választ adott arra az újságírói kérdésre: továbbra is előrehozott választásokat szorgalmaz-e, és Ludovic Orban kormányalakítási próbálkozását, amelyről végül is nem szavazott a parlament, beleszámolja-e a két meghiúsult kormányalakítási kísérletbe. Az elnök szerint "nincs értelme" számolgatni a próbálkozásokat, a lényeg az, hogy Romániának kormányra van szüksége és el kell kerülni a patthelyzet kialakulását.
Az államfő újabb támadására reagálva Marcel Ciolacu, a szociáldemokraták ideiglenes elnöke azt mondta: nem a PSD, hanem Iohannis idézte elő a válságot azzal, hogy nem volt hajlandó az általuk támogatott és parlamenti többséggel is rendelkező független jelöltnek kormányalakítási megbízást adni, ehelyett - a szerinte saját pártja által sem támogatott - Orban újabb jelölésével "bohózatba" sodorta az országot.
A legnagyobb frakcióval rendelkező PSD ezúttal nem tesz javaslatot újabb miniszterelnök-jelöltre, hanem szakértői kormány felállítását javasolja

- mondta Ciolacu. A jobboldalhoz közel álló román hírtelevíziók úgy tudják, Bogdan Aurescu a két hete leváltott jobbközép kormány külügyminisztere, vagy Nicolae Ciuca védelmi miniszter, volt vezérkari főnök a legesélyesebb arra, hogy kormányalakítási megbízást kapjon.

Gázolás Volkmarsenben: a sérültek száma 61, az elkövető nincs kihallgatható állapotban

Publikálás dátuma
2020.02.25. 21:31
Helyszínelés Volkmarsenben
Fotó: UWE ZUCCHI / dpa Picture-Alliance / AFP
A 29 éves férfi indítéka továbbra sem ismert, sérülései miatt talán kedden sem lehet kihallgatni.
Mint azóta kiderült, tucatnyinál jóval többen sérültek meg abban a szándékos tömeges gázolásban, amely hétfőn történt a németországi Volkmarsenben, egy farsangi felvonuláson. A bűncselekmény gyanúsítottja nincs kihallgatható állapotban - közölte a helyi rendőrség kedden. A feltételezett elkövető, Maurice P. a nyomozást irányító Hessen tartományi főügyészség keddi tájékoztatása szerint a sajtóértesülésekkel ellentétben nem volt ittas a gázolás idején. A 29 éves férfi indítéka továbbra sem ismert, a nyomozást minden lehetséges irányban folytatják. A sérültek kettő és 85 év közöttiek, legkevesebb 18 gyerek van közöttük, 35-en kórházban vannak, sokan csak jóval a gázolás után fordultak orvoshoz. A frankfurti központú hatóság kedd este kiadott, frissített közleménye szerint
a sebesültek száma 61-re emelkedett, 20 gyermek van közöttük.

A tartományi főügyészség arról is tájékoztatott, hogy elrendelték a feltételezett elkövető előzetes letartóztatását, és súlyosbították a gyanúsítást. Már nem emberölési kísérlettel, hanem gyilkossági kísérlettel gyanúsítják, valamint súlyos testi sértéssel és a közlekedés rendjének veszélyt okozó megzavarásával. Mint írták,
abból indulnak ki, hogy a gyanúsított tudatosan emberek meggyilkolására tört.

A gázoló motivációja főleg azért ismeretlen, mert megsérült és nincs kihallgatható állapotban. Azonban a Westdeutscher Rundfunk (WDR) regionális közszolgálati médiatársaság tényfeltáró munkacsoportjának értesülése szerint kedd estére javult az állapota, és még a nap folyamán megpróbálják kihallgatni. A Hessen tartományi közszolgálati médiatársaság (Hessischer Rundfunk - HR) jelentése szerint volkmarseni otthonában a gázolás után házkutatást tartottak egy terrorelhárító rendőri egység közreműködésével. A lakás tulajdonosa a HR-nek elmondta, hogy
Maurice P. tíz éve költözött a kisvárosba nagyanyjával és leánytestvérével. Nyugodt és udvarias embernek ismerte meg, nem voltak vele gondok, konfliktusok.

A HR beszámolójában hozzátették, hogy közösségi portálokon szándékosan hamis állításokat terjesztenek a történtekről: a tömeges gázolást iszlamista merényletként igyekeznek beállítani, holott az eddig ismert tények alapján az esetnek nincs vallási vonatkozása.
Az üggyel összefüggésben őrizetbe vettek egy másik férfit is, ugyancsak hétfőn. A tartományi főügyészség kedden közölte, hogy erre azért volt szükség, mert az áldozatok méltóságát sértő - kiszolgáltatottságuk bemutatására összpontosító - videofelvételeket készített, ami a büntetőtörvénykönyv szerint akár két évig terjedő szabadságvesztéssel is sújtható.

Így készül a választásra Szlovákia: megszavazták az Isztambuli Egyezmény elutasítását és a 13. havi nyugdíjat

Publikálás dátuma
2020.02.25. 21:15
Illusztráció
Fotó: SAMUEL KUBANI / AFP
Az ülést csak harmadszorra sikerült megnyitni ellenzéki képviselők obstrukciója miatt, akik szerint azt szabálytalanul hívták össze.
Jelentős többséggel jóváhagyta a 13. havi nyugdíj bevezetését, illetve az Isztambuli Egyezmény elutasítását célzó határozat új szövegét a szlovák parlament kedden, a hét végére kitűzött parlamenti választást megelőző utolsó rendkívüli ülésén.

Pellegrini ígérete az aláírás visszavonása

Az Isztambuli Egyezményt elutasító parlamenti határozatot, pontosabban annak új - kormányjavaslat alapján szövegileg módosított változatát - 95 igen szavazattal 12 nem ellenében fogadta el a szlovák parlament. A határozatra az Irány és a Szlovák Nemzeti Párt, illetve a Mi Szlovákiánk Néppárt és a Család vagyunk mozgalom képviselői voksoltak igennel, az ellenzéki liberális Szabadság és Szolidaritás (SaS) képviselői pedig nemmel. A többi képviselő vagy igennel voksolt, vagy nem vett részt a szavazáson.
A nők elleni erőszakkal szembeni fellépéssel foglalkozó egyezményről már korábban elfogadott egy, azt de facto elutasító határozatot a pozsonyi törvényhozás.

Arról azonban később kiderült, hogy azt át kell fogalmazni, hogy kiindulási alap lehessen az egyezményen szereplő szlovák aláírás visszavonásához, amelyet Peter Pellegrini, szlovák kormányfő két hete jelentett be. Az egyezményt egyébként Iveta Radicová liberális kormányának idején írták alá 2011 májusában, de azt Szlovákia - akár csak Magyarország - nem ratifikálta, és tavaly a ratifikációs folyamatot is leállította a parlament.

1,4 millió nyugdíjas korú választópolgár örülhet

A 13. havi nyugdíj bevezetését célzó kormányjavaslatot 88 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül fogadta el a 150 fős pozsonyi törvényhozás. A népjóléti intézkedésre a két nagyobb kormánypárt, az Irány (Smer-SD) és a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) illetve két ellenzéki párt, az önmagát nemzeti, keresztény és szociális értékek mentén meghatározó, radikális Kotleba - Mi Szlovákiánk Néppárt (Kotleba - Ludová strana Nase Slovensko) és a Boris Kollár vállalkozó vezette jobbközép irányultságú Család vagyunk (Sme rodina) mozgalom képviselői voksoltak igennel, a többi ellenzéki képviselő és a kormánykoalíció részét képező Most-Híd szlovák-magyar vegyes párt képviselői egy kivételével nem vettek részt a voksoláson.
Az új szabályozás szerint Szlovákiában minden nyugdíjas évi egy alkalommal egy a mindenkori átlagnyugdíj összegét kitevő egyszeri juttatásra, egy úgynevezett 13. havi nyugdíjra lesz jogosult. A minden egyes nyugdíj típusra vonatkozó intézkedés már az idei évtől hatályos, a juttatást - amelynek összege az öregségi nyugdíj esetében az idén 460 euró (mintegy 150 ezer forint) - először idén novemberben kapják majd kézhez az érintettek. Az intézkedés, amelynek kivitelezése mintegy 470 millió euróba kerül az idén, közel 1,4 millió embert érint.

Családi pótlék emelése, autópálya-használat szigorítása: elnapolva

A szombati választást megelőző utolsó ülésen négy, a kormány által indítványozott előterjesztés szerepelt. A 13. havi nyugdíj bevezetésén és az Isztambuli Egyezmény elutasítását célzó határozat elfogadásán kívül a napirenden szerepelt még a családi pótlék emelése, illetve egy olyan jogszabály módosítási javaslat, amely jelentősen korlátozta volna azoknak a természetes személyeknek a körét akiknek fizetniük kell az autópálya használatért. Ennek a két javaslatnak a megtárgyalását későbbre napolták, mert azok vitájának megnyitásához nem gyűlt össze kellő számú képviselő.
Az ülést egyébként csak harmadszori próbálkozásra sikerült megnyitni néhány frakción kívüli ellenzéki liberális képviselő obstrukciója miatt. Ők azt állították, hogy az ülést szabálytalanul hívták össze, s azt követelték, hogy ennek az állításnak a tényszerűségét az Alkotmánybíróság vizsgálja meg.