Megszoktuk, hogy a magyar vidék gazdasági helyzetét leginkább a tágabb értelemben vett agrárgazdaság határozza meg. Napjainkra a vidék sokhelyütt elszegényedett, mert a mezőgazdaság visszafejlődött. Az agrárágazat GDP-ből való részesedése a rendszerváltás előtti 8,4 százalékról kevesebb mint a felére esett vissza. A száz hektárra jutó számos állat darabszám a második világháború előtti negyven darabnak a felére csökkent. A közel 10 millió sertésből alig 3 millió maradt. A mintegy 2,7-2,8 millió hektáron termelt gabonafélék átlaghozama a rendszerváltás előtt a fejlett nyugati országok szintjén volt, napjainkban a termésátlag annak mintegy 70 százaléka. A mezőgazdaság hanyatlása miatt közel 500 ezer főállású munkahely szűnt meg.
A visszafejlődés egyik oka a gazdasági racionalizmust sutba vágó föld-üzem méretek, gazdálkodási formák erőltetése és az ebből származó folyamatos bizonytalanság volt. A másik ok az agrárpiacok számunkra hátrányos protekcionizmusa. Habár a rendszerváltáskor erős, fizetőképes nyugati piacokat kaptunk, hiába volt versenyképes árutöbbletünk, a nyugati piacokat az akkor már profi szinten működő EGK erős támogatásokkal, vámokkal, lefölözésekkel védte. A szocialista és benne az orosz piacok pedig összeomlottak.
Az EU csatlakozásunk után egyszerűen nem működtették a római szerződés mezőgazdasági fejezetében előírt piacszabályozó mechanizmusokat. A szélsőséges ármozgások szinte minden ágazat termelését megfelezték. Így például burgonyatermelésünk a rendszerváltás előtti 1,2 millió tonnáról napjainkra 400 ezer tonnára, vágósertés termelésünk 1,3 millió tonnáról 550 ezer tonnára, tojás termelésünk 4,5 milliárd darabról 2,5 milliárd darabra esett vissza. Pedig csak döntés kérdése lenne, hogy piacszabályozási eszközökkel például a burgonya, vagy sertés termelésünket akár megduplázzuk. Ehhez az adottságok megvannak, vagy könnyen megteremthetőek. Ha viszont nincs szükség a magyar mezőgazdaság és élelmiszertermelés rendszerváltás előtti termelési szintjének visszaállítására, vagyis nem kell Európának ez az élelmiszer, akkor a közösség támogatásával új struktúrát, piacokat, vidéki munkahelyeket kell teremteni.
A környezetszennyezési problémák, az új és rohamosan fejlődő technológiák Magyarország energiatermelési adottságait alapjaiban változtatták meg. Az alternatív energiatermelés szempontjából hazánk természeti adottságai kifejezetten kedvezőek.
A napsütéses órák éves száma 1900-2200 óra. A magyar villamosenergia igény potenciálisan e forrásból előállítható az ország területén. A szélenergia előállításával osztrák mintára akár egymillió család villamosenergia igénye biztosítható. A biomasszából előállítható biogázzal, biodízellel és bioetanollal fedezhető a nap és szélenergia hiányos időszakok energia szükséglete.
A környezetkímélő magyar energiatermelés és -felhasználás kialakításakor kulcsfontosságú a különböző források összehangolása, a folyamatosság biztosítása és a költségek csökkentése érdekében. Csak e szempontok alapján megtervezett és kivitelezett regionális hálózattal minimalizálható a fosszilis energiaforrásoknak való kiszolgáltatottság. Súlyos hiba lenne az is, ha egyes környezetbarát energiahordozókat – például etanol, biodízel, stb. – csak egyes felhasználási szempontok szerint (például a közlekedés számára) fejlesztenénk ki. A jó minőségű magyar föld potenciális kapacitásának kihasználásával mintegy 3,5-4 millió tonna etanol és/vagy biodízel állítható elő a humán és takarmány célú felhasználások sérelme nélkül. Jelenleg is folyik mintegy 1 millió tonna etanol hazai előállítása. Ennek döntő többségét Nyugat-Európában használják fel, a magyar légkört meg szennyezi a drága importból származó fosszilis anyagok elégetése. Ezt a helyzetet javítja, de nem oldja meg a kormány január 1-jei intézkedése, amellyel kötelezővé teszi 6,1 százalékig az etanol 95-ös oktánszámú benzinbe és legalább 8,1 százaléknyi biodízelnek a dízel üzemanyagba keverését.
A vázolt agrár-vidékfejlesztési program az alternatív energiatermelés mellett olyan nagytömegű fehérjét is előállít, amellyel kiválthatók a kétes összetételű – génmanipulált –, drága, többnyire import takarmány kiegészítők. Ezzel együtt a követhető eredetű magyar fehérje a humáncélú termékek és alapanyagok új piacait hozhatja létre. A mezőgazdaságban pedig a technológia részeként megépített természetes energiaforrások tehetik olcsóbbá és biztonságosabbá az élelmiszerek előállítását.
A felsorolt megoldásokkal lecserélhető a nagymennyiségű import fosszilis energia többsége, és hosszú távon szükségtelenné válik a felbővített paksi atomerőmű működése is. Ezzel nem csak a 2003-as 3 milliárd euróról 9 milliárd euróra emelkedő energia importunk döntő többsége váltható ki, de energia kitettségünk magas szintje is megszüntethető. A természeti adottságainkra épülő vidékfejlesztési politika az energiaforrások helyszínét követő több száz, az országban szétterített ipari kis- és középüzemekre épülhet. Ez a magas technikai színvonalú hálózat a felépítésekor, fejlesztésekor, működtetésekor korszerű, magas hozzáadott értékű munkahelyeket adna.