Az alkotmánnyal játszik a román politikum

Publikálás dátuma
2020.02.26. 16:40
Klaus Johannis román államfő
Fotó: JOHN THYS / AFP
Újra egyeztetésre hívta a parlamenti pártokat Klaus Johannis román államfő, miután kedden, döntésképtelenség miatt elmaradt a szavazás a második Orban-kormányról és rövidesen ismét meg kell bíznia valakit kormányalakítással.
Johannisnak nincs könnyű dolga, amennyiben nem mond le az előrehozott választások kierőszakolásáról, hiszen Ludovic Orban újbóli kormányfőként való nevesítése olaj lenne az amúgy is tomboló politikai tűzre, miután az alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette a megbuktatott kormányfő ismételt jelölését. Más jelölt esetén viszont nem biztosított a voksolás előrehozása.
Romániában november végén rendeznének parlamenti választásokat, de az államfő és a mögötte álló Nemzeti Liberális Párt (PNL), amelynek Ludovic Orban az elnöke, minden áron szeretné a júniusi helyhatósági választásokkal egyidőben a parlamentit is megszervezni azzal a nem titkolt céllal, hogy, amint Johannis fogalmazott, „mielőbb megszabadítsák” a parlamentet a PNL-kormány minden kezdeményezését elgáncsoló szociáldemokrata (PSD-s) többségtől. Ezt egészen nyíltan hirdették már a Dancila-kormány megbuktatása után, tavaly november 4-én felálló első Orban-kabinet létrejöttekor is, majd gyakorlatilag kiprovokálták annak bukását. Az előrehozott választásokhoz azonban két sikertelen kormányalakítási kísérlet kell, az államfő csak ezután oszlathatja fel a parlamentet és írhatja ki az előrehozott választást. A rendszerváltás utáni Románia történetében még soha nem került sor előrehozott voksolásra, s bár számtalan kormány bukott el bizalmatlansági indítványokon, vagy mondott le, mint Victor Ponta és kabinetje, eddig mindig ügyvivő kormány alakult a rendes választásokig fennmaradó időszakra. Ez esetben azonban Johannis és a jobbközép Nemzeti Liberális Párt már a tavalyi EP-választások óta sürgeti a voksolás előrehozását. Az EP-választást már a liberálisok nyerték, a tavaly év végi elnökválasztást fölényesen húzta be a szintén PNL-s Johannis, a parlamentben viszont PSD-s többség van, a 2016-os erőviszonyokat tükrözve. Ludovic Orban kisebbségi kabinetje megkapta a parlamenti támogatást létrejöttéhez, kormányzati döntései viszont sorra elbuknak a szociáldemokrata többségen. Orban eddig azt tette, amit leginkább bírált pártja is ellenzékből – sürgősségi kormányrendeletekkel és felelősségvállalással próbált kormányozni. Az alkotmánybíróság viszont rendre alkotmányellenesnek találta ezeket a jogszabályokat, az első Orban-kormány felállását lehetővé tevő többség többek között az RMDSZ-nek is köszönhetően szűnt meg a választási törvény módosítása miatt. Az Orban-Johannis páros nem titkoltan azért nyúlt bele a választási törvénybe, egyfordulóssá téve a polgármesterválasztást, mert az számukra kedvező, míg a PSD számára nem. De nem kedvez az RMDSZ-nek sem. A pártérdekeken túlmenően pedig jogállamban nem lehet, vagy legalábbis nem szokás választási törvényt módosítani az utolsó egy évben, Orban és a PNL viszont a júniusi voksolás szabályozását változtatta meg. Ez a kezdeményezés is elbukott az alkotmánybíróságon, mind ahogy Orban második kormányalakítási kísérletét is alkotmányellenesnek nevezte a taláros testület, miután mind az államfő, mind a kinevezett kormányfő egyértelművé tették, nem akarnak működő kormányt , csupán azt, hogy mielőbb túl legyenek a két sikertelen kormányalakítási kísérleten, hogy felosztható legyen a parlament és júniusra kiírható az előrehozott választás. Az idő viszont egyre fogy. Hogy mi múlhat néhány hónapon? Sok minden. A lej gyengélkedik, a költségvetés kiigazításra szorul, népszerűtlen intézkedésekre lesz szükség legkésőbb az őszi parlamenti ciklus kezdetén, ami igencsak megnyirbálhatja a PNL jelenlegi 40 százalék fölötti támogatottságát is, szertefoszlathatja az önálló kormányalakítási esélyeit.
Szerző
Frissítve: 2020.02.26. 18:58

Több a külföldi, mint a kínai új fertőzött

Publikálás dátuma
2020.02.26. 15:52
Dolgozók egy hongkongi kórházban
Fotó: ANTHONY WALLACE / AFP
Tegnap többen fertőződtek meg a Covid-19 jelű, Vuhanból kiindult koronavírussal Kínán kívül, mint azon belül.
A Vuhanból kiindult koronavírusról szóló, elmúlt napi adatok inkább viszonylagosan megnyugtató képet nyújtanak – derül ki a worldometers.info/coronavirus/ honlapon közzétett, keddel bezárólagos, részletes kimutatások alapján készített felmérésünkből. Tegnapig 2763-an hunytak el és összesen 80 997-en betegedtek meg az új típusú koronavírussal. Utóbbiak közül ugyanakkor szinte kereken 30 ezren már meggyógyultak. A nyilvántartott betegek száma 48 ezer. Ez az érték 17-e, vagyis valamivel több mint egy hete folyamatosan csökken. Az elhunytak száma hétfőhöz képest 2,4 százalékkal nőtt, ami rekordalacsony szint az első halálesetek január 22-i megjelenése óta. Kedden 84-en hunytak el, ami 21 százalékkal kevesebb a hétfői adatnál, de eme, rendkívül nagyarányú mozgásokat mutató érték vasárnap éppenséggel 60 százalékos ugrást mutatott.
Kedden (a gyógyultakat is beleszámítva) közel ezer áldozattal, egy százalékkal nőtt a fertőzöttek száma. Utóbbi érték egy hete nagyjából beállt. A hétfőinél 3 százalékkal többen fertőződtek meg, ami a szintén jelentős hullámzásokat mutató értékek nagyjából középarányosa. Még mielőtt nyugodtan hátradőlnénk, számos más adatsor egyre aggasztóbb. A Kínán kívüli fertőzések száma és aránya egyre jelentősebb ugrásokat mutat. Keddre számuk ötödével, 504-gyel nőtt. Az érték rekord és arra utal, hogy tegnap már többen fertőződtek meg az új típusú koronavírussal Kínán kívül, mint azon belül.
A halálozási arány szintén folyamatosan emelkedik. Míg február elején állt már 2 százalékon is, azóta folyamatos növekedéssel mára 3,4 százalékra nőtt. Az elhunytakat a jelenleg betegek számára vetítve még kedvezőtlenebb arány, 5,4 százalék jön ki. Még ennél is kedvezőtlenebb a napi elhunytak és napi megfertőzöttek aránya, ami tegnap 7 százalékot mutatott. Igaz, 19-én állt már 23 százalékon is. Mindeközben a gyógyulások mértéke és aránya is egyre kedvezőbb. Az összes fertőzöttre vetítve a gyógyultak aránya 37 százalék.
Szerző
Frissítve: 2020.02.26. 20:10

Orosz „diplomatát” köröz az Interpol

Publikálás dátuma
2020.02.26. 15:45
A berni orosz követség utcája
Fotó: Google Street View
Jegor Gorgyijenko pánikszerűen hagyta el Svájcot. Pedig ott éppen a saját nevére kiállított útlevéllel tartózkodott, ami nem mindig volt rá jellemző.
Szófiai kérésre az Interpol nemzetközi körözést adott ki egy orosz diplomata ellen. Az ilyesmi olyan ritka, hogy senki nem is emlékszik hasonló esetre, hiszen a diplomata útlevél birtokosának elvben mentelmi joga van, legfeljebb távozásra lehet felszólítani. A svájci hatóságok szerencséjére nem kell eldönteniük, mit is tegyenek, mert a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) genfi központja mellett működő orosz képviselet harmadtitkára, Jegor Gorgyijenko már régen elhagyta az országot. A Bellingcat nevű brit tényfeltáró csoport és orosz, illetve svájci partnerei ugyanis közzétették, hogy valójában a katonai hírszerzés, a GU (korábban GRU) külföldi fedett akciókra, köztük gyilkosságokra szakosodott, 29155-ös számmal jelölt egységének tisztje. A bolgár főügyész január végén letartóztatási parancsot adott ki három orosz állampolgár ellen, amiért 2015-ben Szófiában megpróbálták megmérgezni Jemeljan Gebrev bolgár üzletembert. Gorgyijenko a három megnevezett  orosz egyike. A Bellingcat a nemzetközi légiutasok jegyzéke, útlevélszámok, mobiltelefon híváslisták és tartózkodási helyek, továbbá egyéb, elvben sokak számára hozzáférhető, de nagy szakértelmet igénylő adatbázisok elemzése alapján arra jutott, hogy a most 43 éves Gorgyijenko 2010 óta utazgatott a világban Georgij Gorskov álnéven. Többek között járt Spanyolországban, Franciaországban, Csehországban, Svájcban és Ukrajnában is, olykor együtt más, szintén a 29155-ös egység tagjaiként azonosított személyekkel. Nagy valószínűséggel részt vett a Krím orosz megszállásában és sok más titkos műveletben. Telefonhívásai alapján közeli kapcsolatban állt a Szergej Szkripal volt GRU-tiszt ellen az angliai Salisburyben merényletet végrehajtó Anatolij Csepiga ezredessel és Alekszander Miskin katonaorvossal. Utóbbiak parancsnokukkal, Gyenyisz Szergejev vezérőrnaggyal 2018 februárjában, közvetlenül a Szrkipal elleni támadás előtt Genfben jártak. Gorgyijenko-Gorskov 2015 februárjában repült Szófiába. Vele volt a Szergej Fedotov néven utazó Szergejev és a belépésnél Szergej Pavlov névre kiállított útlevelet felmutató Szergej Ljutenko. Kilenc nap után hazarepültek, ám áprilisban megint visszatértek és a Hill szállodában foglaltak szobákat – direkt úgy, hogy az ablakok a Gebrev cége által használt teremgarázsra nézzenek. Egyikük, az ipari kamerák felvételei alapján feltehetően a karimás kempingsapkát, napszemüveget és kesztyűt viselő Szergejev április 28-án kora délután bement a garázsba és valamivel bekente Gebrev autójának kilincsét. A szerves alapú mérget azóta is elemzik – legalábbis nem hozták nyilvánosságra, hogy milyen anyagról van szó. A fegyverkereskedelemmel is foglalkozó Gebrev aznap este rosszul lett, majd kómába esett. Enyhébb tünetekkel fia és egyik beosztottja is kórházba került, a három orosz pedig elutazott Szófiából. Csakhogy Gebrev nem halt meg, így előbb Szergejev, majd május 28-án Gorgyijenko is visszatért. Aznap este Gebrev újra elvesztette az eszméletét és visszakerült az intenzív osztályra, a két orosz pedig autón Belgrádba utazott, ahonnan aztán visszarepült Moszkvába. Utóbbi ezt követően többé nem használta a Gorskov álnevet, hanem az igazi nevére kiállított, 2020 végéig érvényes diplomata útlevelet kapott. A bolgár üzletembert mellesleg másodszorra sem sikerült meggyilkolni. Az ügyben most együttműködnek a bolgár és a brit hatóságok.  

Csengőt a macskára!

A Bellingcat tényfeltáró csoportot Eliot Higgins brit újságíró-blogger alapította, még 2014-ben. Első leleplezéseként bebizonyította, hogy a szíriai kormánycsapatok vegyi fegyvert vetettek be a polgári lakosság ellen. A most 16 főállású újságírót alkalmazó cég többek között az amerikai National Endowment for Democracy és a Soros György által alapított Open Society Foundation pályázatain is nyert támogatást. Az orosz kormány szerint titkosszolgálati fedőszervről van szó, de a Bellingcat mindig részletesen feltárja, milyen, mindenki számára elérhető forrásokból dolgoznak. Nevük egy tanmesére utal, miszerint az egerek szeretnének csengőt kötni a macska nyakába, de egyikük se meri megtenni („belling the cat”).