Előfizetés

Pisztoly a fejnél, ujj a ravaszon - így készített költségvetést Budapest

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2020.02.26. 12:00

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Színházügyben nincs pardon: ahol az állam nem ad pénzt, ott az igazgatók kinevezésébe sem szólhat bele.
A költségvetés nem csak számok és összegek halmaza, sokkal inkább értékválasztás, valamint a hitek és a meggyőződések hozzáigazítása a lehetőségekhez – kezdte Karácsony Gergely főpolgármester a Budapest idei évre vonatkozó, csaknem 600 oldalas költségvetési tervezetének bemutatását. A városvezető ugyanakkor nem tagadta: ez a költségvetés sokat cipel magával a múlt terheiből. Az előző városvezetés állandó eposzi jelzője volt a költségvetési helyzetre a „feszített”. Ám a Tarlós-rezsim azt elmulasztotta elmondani, ki is feszíti a helyzetet. "Mi megtesszük: Magyarország kormánya teszi ezt" – hangsúlyozta Karácsony. Már az utóbbi években is a városvezetés fejéhez szorította a pisztolyt a kabinet, a helyzet most annyiban változott, hogy a ravaszra került az ujj is. A kormány mindent bevet, legyen szó az  önkormányzati hatáskörök, bevételek elvonásáról, a megmaradt bevételek megcímkézéséről.
A fővárosban megtermelt érték több, mint 97 százalékát elviszi a kormány, Budapest mindösszesen 2,2 százalékáról dönthet. Összehasonlításul Berlint említette, ahol 27 százalék marad a városnál. Ezzel a 2,2 százalékkal Budapest sereghajtó a régióban. Az iparűzési adó módosítására vonatkozó kormányzati javaslat 100 milliárdot venne el Budapesttől, amellyel a multik zsebét tömnék, holott a nagy nemzetközi vállalkozások már így is 200 milliárd forintot kaptak az elmúlt években, aki ezt a javaslatot támogatja, az nem lehet más, mint Budapest kiéheztetője.

Karácsony hangsúlyozta: az a dolguk, hogy megvédjék Budapest bevételeit. A következő hónapokban több csatornán és fórumon tájékoztatják a lakosságot, hogy mitől feszített ez a költségvetés. A fővárosiaknak ugyanis elegük van a látszatból. Budapest az ország motorja, ha leáll, az ország is leáll. A Budapesten megtermelt bevétele nagyobb részének kellene itt maradnia, akkor kevesebb lenne a vita is. Karácsony kiemelte, hogy a költségvetés készítésekor a partnerség elvének betartására törekedtek. Arra is kitért a tervezet ismertetésekor, hogy az előző városvezetés 52 milliárd kereskedelmi hitelt tervezett be, de az új városvezetés szakít azzal a költségvetési modellel, amelyben nem a budapestiek szükségletei a fontosak, hanem a kormány által diktált maradékelv döntött. Azaz a városvezetés immár nem azt nézi, hogy a fővárosnak alamizsnaként visszahagyott források nagysága mekkora, hanem azt: mire, mennyit kellene költeni, hogy a budapestiek szükségleteinek kielégítésére. Ez a büdzsé a gondoskodás költségvetése Ennek szellemében megteremtik annak lehetőségét, hogy az álláskeresők ingyen használhassák a közösségi közlekedést, a fővárosi intézményeknél és cégeknél bevezetik a Budapest pótlékot és évi 20 ezer forintos rezsi támogatást kap 20 ezer leginkább rászoruló fővárosi család. Karácsony kitért a színházak ügyére is. Szerinte a tavaly elfogadott színházi törvény egy rossz törvény, ami utálatos helyzetbe kényszerítette a fővárost. A városvezetés azonban elkötelezett, hogy megvédje Budapest színházait - így a Katonát, az Örkényt, a Radnótit és a Szabad Tér Színházat, valamint a Trafót teljes egészében a főváros finanszírozza a jövőben. Amiben pedig nincs állami pénz, ott az igazgatói kinevezésébe nincs beleszólása a kormánynak. Gulyás Gergely tegnapi bejelentésére reagálva Karácsony azt mondta: semmiféle zsarolásnak nincs helye, amikor a város kulturális sokszínűsége a tét. Várják a kormány képviselőit a tárgyalóasztalhoz, hogy a főváros által egyedül és teljesen finanszírozni nem tudott teátrumok eltartásáról egyeztessenek. De továbbra is tárgyalnának a Lánchíd felújításának kormányzati támogatásáról, lévén a Lánchíd nem csak Budapest, hanem az ország szimbóluma, és létrehozásakor a hidak építése és nem az árkok mélyítése volt a cél. Azt is bejelentette, hogy a következő hónapokban komplex forgalomcsillapítási tervet készítenek.

Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes ismertette a számokat. A költségvetés kiadási fő összege 415 milliárd forint, ami ugyan csaknem 30 milliárd forinttal több, mint a 2019-ben volt, de a város működtetése csaknem 18 milliárddal többe kerül többe az idén. Mivel az önkormányzati törvény miatt hiány nem tervezhető, így a bevételi fő összeg a kötelező tartalékkal együtt 415 milliárd forint. A Működési kiadásokra 260,4 milliárd forintot terveztek be, a beruházásokra, felújításokra 148,1 milliárd forintot, a meglévő hitelek tőketörlesztésére pedig 6,1 milliárd forintot. Kiss Ambrus a Népszavának korábban elmondta, hogy a főváros 2023-ig lehívná a 99 milliárdos az Európai Beruházási Bank (EIB) hitelkeretének megmaradt részét, 59 milliárdot, de kereskedelmi hitelt nem vesznek fel. 2020-ban 28,3 milliárd forintnyi "hitelbevétellel" számolnak. Jövőre a Lánchíd mellett például útépítésre, akadálymentesítésre, a Budapest Galéria költöztetésére, a Városháza Madách tér felőli homlokzatának, illetve szociális intézmények és idősotthonok a felújítására jut belőle. A biodómra egyetlen fillért sem adnak saját forrásból, de 8,9 milliárdot elkülönítettek a főváros és a kormány közös projektjeinek önrészére. A főváros jelenlegi hitelállománya 113 milliárd forint. az M3-as metróvonal korszerűsítésének befejezése lesz az aluljáró szintek felújításával és akadálymentesítésével, amely korábbi becslések alapján mintegy 17 milliárdba kerül. A másik nagy beruházás a Lánchíd felújítása, amelyre 23,4 milliárdot terveztek be, ez nem több, mint a korábbi összeg, de szükség esetén a tartalékból is átcsoportosítható ide némi pénz. A költségvetésbe nem tervezték be a kormány buszvásárlásra ígért 3,2 milliárdos támogatását, mivel erről egyelőre nincs szerződés. Kiss Ambrus hangsúlyozta, hogy a számok mögött keressék az embert.  Az általános főpolgármester-helyettes úgy vélte, súlyos csapás lenne a főváros költségvetésére az iparűzési adó mértékének belengetett csökkentése, az értékcsökkenés és a kutatás-fejlesztési költségek jelentősebb arányú leírása, illetve az év végi adófeltöltési kötelezettség eltörlése.
Konzervatív becslés szerint ennek a megszorításnak az egyszeri hatása mintegy 40 milliárdos, majd évente 18-20 milliárdos veszteség. Csakhogy viszonyításul: ez az összes BKV dolgozó 6,5 havi bére.

 A források szűkössége miatt látványos nagy beruházások helyett az esélyteremtő város képét kezdik el kialakítani. Idén bevezetik az évi egyszeri 20 ezer forintos rezsitámogatást, amelyet a leghátrányosabb helyzetű 20 ezer család kap meg. A támogatást a Hálózat Alapítványon keresztül fizetik ki oly módon, hogy jóváírják a rezsiben. Külön juttatást adnának a közfoglalkoztatottaknak. Ennek összegét és formáját még nem találták ki, de bizonyosan nem jelent majd nagy kiadást, hiszen alig százan vannak Budapesten. Január elsejétől ingyen BKV-bérletet kapnak a regisztrált munkanélküliek, álláskeresőket segítő iroda nyílik a Városházán és igyekeznek ledolgozni valamicskét az intézményekben dolgozók elmúlt években felhalmozódott bérhátrányán. A fővárosért évek óta dolgozó munkavállalók, köztisztviselők és közalkalmazottak részére 2020-ban bevezetik a „Budapest pótlékot”, mely elismeri a város érdekében, a város lakóiért végzett munkát és kompenzálja az alacsony keresetűek jövedelmét.  

Dőlnek az adósságcsontvázak

Tüttő Kata főpolgármester-helyettes kiemelte, hogy a fővárosi közszolgáltatás mindenki a fővárosi átlagbér alatt keres, ez évtizedek óta halmozódik. Most igyekeznek ezt a lemaradást csökkenteni. Akárhány városi szekrényt nyitogatnak újabb és újabb adósságra bukkannak, 2000-2010 között kétszer annyit újítottak fel, mint 2010 óta. Ez az ötöde annak, amennyit meg kellett volna csinálni. Holott minden tankolásnál a kifizetett összeg felét adományként adják a kormánynak, miközben a fővárosi útfelújítások büdzséjéből 100 milliárd hiányzik. A víziközművek adójaként 10 milliárdot fizet be a főváros.

A koronavírustól tartva záratta le a polgármester az egri uszodát

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.02.26. 11:20

Fotó: Google Street View
Mirkóczki Ádám azért döntött a korlátozásról, mert a helyi vízipólócsapat is edzett a medencében – napokkal korábban pedig az olaszországi járványzóna közelében játszottak.
Szerda reggel polgármesteri utasításra nem nyitott ki az egri Bitskey Aladár Uszoda - írja az esetről elsőként beszámoló Egri Ügyek. Az intézkedésre a portál szerint azért volt szükség, mert a ZF-Eger pólósai kedden már edzettek a medencében – pedig a csapat a múlt hétvégén még az észak-olaszországi Brescia városában játszott, amely a koronavírus-járvány miatt karantén alá vont térség közvetlen közelében van.
Miközben egy magyar gimnazistákból álló kirándulócsoportot a napokban karanténba zártak azért, mert Észak-Olaszországban jártak,
az egri pólósokat csak rövid orvosi ellenőrzésnek vetették alá a budapesti reptéren (testhőmérséklet-ellenőrzés), majd szabadon távozhattak Egerbe. Majd a csapat tagjaival kitöltettek egy kérdőívet a Heves megyei Kormányhivatal Népegészségügyi főosztályának munkatársai és ennyi

- jegyzi meg a helyi lap.  Mirkóczki Ádám szerdán a Városházán elmondta, hogy már hétfő kora reggel jelezte a katasztrófavédelemért is felelős Belügyminisztériumnak a helyzetet, egyebek közt azt, hogy a játékosokkal együtt szurkolók is voltak Bresciában. Eger polgármestere a tárcától azt a tájékoztatást kapta, hogy egyelőre ne engedjék be az uszodába a játékosokat, akik lehetőleg maradjanak otthon. A Belügyminisztérium egyben azt is ígérte, hogy az Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) megvizsgálja, hogy a csapat tagjai esetében fennállhat-e a fertőzés veszélye.

Nincs itt semmi baj, üzeni a központ

Ezt követően az NNK levélben arról adott ki tájékoztatást, hogy a játékosok nyugodtan edzhetnek, mérkőzést is játszhatnak – írja a portál. "Megdöbbentett, hogy semmi laborvizsgálat, orvosi vizsgálat nem volt, hiszen csak kérdőívekből nem lehet eldönteni, hogy fennáll-e a veszélye a fertőzésnek" – hangsúlyozta Mirkóczki. A városvezető a döntésével kapcsolatban elmondta:    "Magamra vállalva minden felelősséget úgy határoztam, hogy az uszodát zárják be, mert a pólósok edzést tartottak, de őket még nem követte még senki. Ha ma reggelig nem zárjuk be, már mások is használhatják a medencét. Közben tőlem függetlenül az Egri Tankerületi Központ vezetője is arról határozott, hogy az iskolai úszásokat egyelőre függesszék fel. Inkább reagáljam túl, minthogy később azt lehessen felróni, hogy miért nem tettem meg a szükséges minimumokat".   Mirkóczki Ádám kiemelte, hogy az NNI döntését nincs joga felülvizsgálni, de azt a tulajdonos önkormányzat képviseletében megteheti, hogy ideiglenes bezáratja az uszodát és egyben kéri: a fertőtlenítést, és ha szükséges, a vízcserét végezzék el. A városvezető beszámolt arról is, hogy a klub elnökével, Szécsi Zoltánnal is beszélt, illetve Dabrowski Norbert vezetőedzővel, a csapat pedig ma este az NNI engedélyével Budapesten bajnoki mérkőzést játszik.  

Karácsony Baranyi Krisztát invitálja, az MSZP és a Párbeszéd frakciója frigyre lép

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2020.02.26. 11:08

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Egy 2023-ig tartó közös stratégia kialakítása a cél.
Megkezdték az egyeztetést egy frakciószövetség létrehozásáról a Párbeszéd és az MSZP fővárosi képviselőcsoportja között. Karácsony Gergely főpolgármester hangsúlyozta, hogy minden ellenzéki képviselőre számítanak és továbbra is minden párttal együtt kívánnak működni, de a szocialistákkal az Országgyűléshez hasonlóan szorosabbra fűznék a kapcsolatot. Horváth Csaba, MSZP frakcióvezetője szerint a közös munka hatékonyabbá tétele érdekében van erre szükség. Molnár Zsolt az MSZP budapesti elnöke a Népszavának szintén úgy fogalmazott, hogy a frakciószövetség a Fővárosi Közgyűlés napi ügyein felül egy 2023-ig szóló közös stratégia kialakítása a cél. A Népszava információ szerint Karácsony Gergely ezen felül egyeztetéseket folytat Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármesterrel a Párbeszéd frakcióhoz csatlakozásáról. Baranyi megerősítette a tárgyalás tényét, de egyelőre ahogy fogalmazott: semmi nem dőlt el. Az bizonyos, hogy semmilyen pártba nem kíván belépni. A fentiek aligha függetlenek attól, hogy Kiss László III. kerületi és Szaniszló Sándor XVIII. kerületi polgármesterek a múlt héten pártot cserélt és az MSZP helyett a Demokratikus Koalícióban folytatja a politikai munkáját. Az átlépéssel és Baranyi Krisztina csatlakozásával nyolc fős lenne a szövetség ellentétben a hat fős Demokratikus Koalícióval.