A költségvetés nem csak számok és összegek halmaza, sokkal inkább értékválasztás, valamint a hitek és a meggyőződések hozzáigazítása a lehetőségekhez – kezdte Karácsony Gergely főpolgármester a Budapest idei évre vonatkozó, csaknem 600 oldalas költségvetési tervezetének bemutatását. A városvezető ugyanakkor nem tagadta: ez a költségvetés sokat cipel magával a múlt terheiből. Az előző városvezetés állandó eposzi jelzője volt a költségvetési helyzetre a „feszített”. Ám a Tarlós-rezsim azt elmulasztotta elmondani, ki is feszíti a helyzetet. "Mi megtesszük: Magyarország kormánya teszi ezt" – hangsúlyozta Karácsony. Már az utóbbi években is a városvezetés fejéhez szorította a pisztolyt a kabinet, a helyzet most annyiban változott, hogy a ravaszra került az ujj is. A kormány mindent bevet, legyen szó az önkormányzati hatáskörök, bevételek elvonásáról, a megmaradt bevételek megcímkézéséről.
Karácsony hangsúlyozta: az a dolguk, hogy megvédjék Budapest bevételeit. A következő hónapokban több csatornán és fórumon tájékoztatják a lakosságot, hogy mitől feszített ez a költségvetés. A fővárosiaknak ugyanis elegük van a látszatból. Budapest az ország motorja, ha leáll, az ország is leáll.
A Budapesten megtermelt bevétele nagyobb részének kellene itt maradnia, akkor kevesebb lenne a vita is. Karácsony kiemelte, hogy a költségvetés készítésekor a partnerség elvének betartására törekedtek. Arra is kitért a tervezet ismertetésekor, hogy az előző városvezetés 52 milliárd kereskedelmi hitelt tervezett be, de az új városvezetés szakít azzal a költségvetési modellel, amelyben nem a budapestiek szükségletei a fontosak, hanem a kormány által diktált maradékelv döntött. Azaz a városvezetés immár nem azt nézi, hogy a fővárosnak alamizsnaként visszahagyott források nagysága mekkora, hanem azt: mire, mennyit kellene költeni, hogy a budapestiek szükségleteinek kielégítésére.
Ez a büdzsé a gondoskodás költségvetése Ennek szellemében megteremtik annak lehetőségét, hogy az álláskeresők ingyen használhassák a közösségi közlekedést, a fővárosi intézményeknél és cégeknél bevezetik a Budapest pótlékot és évi 20 ezer forintos rezsi támogatást kap 20 ezer leginkább rászoruló fővárosi család.
Karácsony kitért a színházak ügyére is. Szerinte a tavaly elfogadott színházi törvény egy rossz törvény, ami utálatos helyzetbe kényszerítette a fővárost. A városvezetés azonban elkötelezett, hogy megvédje Budapest színházait - így a Katonát, az Örkényt, a Radnótit és a Szabad Tér Színházat, valamint a Trafót teljes egészében a főváros finanszírozza a jövőben. Amiben pedig nincs állami pénz, ott az igazgatói kinevezésébe nincs beleszólása a kormánynak. Gulyás Gergely tegnapi bejelentésére reagálva Karácsony azt mondta: semmiféle zsarolásnak nincs helye, amikor a város kulturális sokszínűsége a tét. Várják a kormány képviselőit a tárgyalóasztalhoz, hogy a főváros által egyedül és teljesen finanszírozni nem tudott teátrumok eltartásáról egyeztessenek. De továbbra is tárgyalnának a Lánchíd felújításának kormányzati támogatásáról, lévén a Lánchíd nem csak Budapest, hanem az ország szimbóluma, és létrehozásakor a hidak építése és nem az árkok mélyítése volt a cél. Azt is bejelentette, hogy a következő hónapokban komplex forgalomcsillapítási tervet készítenek.
Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes ismertette a számokat. A költségvetés kiadási fő összege 415 milliárd forint, ami ugyan csaknem 30 milliárd forinttal több, mint a 2019-ben volt, de a város működtetése csaknem 18 milliárddal többe kerül többe az idén. Mivel az önkormányzati törvény miatt hiány nem tervezhető, így a bevételi fő összeg a kötelező tartalékkal együtt 415 milliárd forint. A Működési kiadásokra 260,4 milliárd forintot terveztek be, a beruházásokra, felújításokra 148,1 milliárd forintot, a meglévő hitelek tőketörlesztésére pedig 6,1 milliárd forintot. Kiss Ambrus a Népszavának korábban elmondta, hogy a főváros 2023-ig lehívná a 99 milliárdos az Európai Beruházási Bank (EIB) hitelkeretének megmaradt részét, 59 milliárdot, de kereskedelmi hitelt nem vesznek fel. 2020-ban 28,3 milliárd forintnyi "hitelbevétellel" számolnak.
Jövőre a Lánchíd mellett például útépítésre, akadálymentesítésre, a Budapest Galéria költöztetésére, a Városháza Madách tér felőli homlokzatának, illetve szociális intézmények és idősotthonok a felújítására jut belőle. A biodómra egyetlen fillért sem adnak saját forrásból, de 8,9 milliárdot elkülönítettek a főváros és a kormány közös projektjeinek önrészére.
A főváros jelenlegi hitelállománya 113 milliárd forint. az M3-as metróvonal korszerűsítésének befejezése lesz az aluljáró szintek felújításával és akadálymentesítésével, amely korábbi becslések alapján mintegy 17 milliárdba kerül. A másik nagy beruházás a Lánchíd felújítása, amelyre 23,4 milliárdot terveztek be, ez nem több, mint a korábbi összeg, de szükség esetén a tartalékból is átcsoportosítható ide némi pénz. A költségvetésbe nem tervezték be a kormány buszvásárlásra ígért 3,2 milliárdos támogatását, mivel erről egyelőre nincs szerződés. Kiss Ambrus hangsúlyozta, hogy a számok mögött keressék az embert.
Az általános főpolgármester-helyettes úgy vélte, súlyos csapás lenne a főváros költségvetésére az iparűzési adó mértékének belengetett csökkentése, az értékcsökkenés és a kutatás-fejlesztési költségek jelentősebb arányú leírása, illetve az év végi adófeltöltési kötelezettség eltörlése.
A források szűkössége miatt látványos nagy beruházások helyett az esélyteremtő város képét kezdik el kialakítani. Idén bevezetik az évi egyszeri 20 ezer forintos rezsitámogatást, amelyet a leghátrányosabb helyzetű 20 ezer család kap meg. A támogatást a Hálózat Alapítványon keresztül fizetik ki oly módon, hogy jóváírják a rezsiben. Külön juttatást adnának a közfoglalkoztatottaknak. Ennek összegét és formáját még nem találták ki, de bizonyosan nem jelent majd nagy kiadást, hiszen alig százan vannak Budapesten. Január elsejétől ingyen BKV-bérletet kapnak a regisztrált munkanélküliek, álláskeresőket segítő iroda nyílik a Városházán és igyekeznek ledolgozni valamicskét az intézményekben dolgozók elmúlt években felhalmozódott bérhátrányán. A fővárosért évek óta dolgozó munkavállalók, köztisztviselők és közalkalmazottak részére 2020-ban bevezetik a „Budapest pótlékot”, mely elismeri a város érdekében, a város lakóiért végzett munkát és kompenzálja az alacsony keresetűek jövedelmét.
Dőlnek az adósságcsontvázak
Tüttő Kata főpolgármester-helyettes kiemelte, hogy a fővárosi közszolgáltatás mindenki a fővárosi átlagbér alatt keres, ez évtizedek óta halmozódik. Most igyekeznek ezt a lemaradást csökkenteni. Akárhány városi szekrényt nyitogatnak újabb és újabb adósságra bukkannak, 2000-2010 között kétszer annyit újítottak fel, mint 2010 óta. Ez az ötöde annak, amennyit meg kellett volna csinálni. Holott minden tankolásnál a kifizetett összeg felét adományként adják a kormánynak, miközben a fővárosi útfelújítások büdzséjéből 100 milliárd hiányzik. A víziközművek adójaként 10 milliárdot fizet be a főváros.