Gyöngyöspatán „nem jellemzőek az etnikai konfliktusok”

A Gyöngyöspatáról szóló hírekhez képest egészen más világba csöppenünk, ha a helyi esélyegyenlőségi programot olvassuk.

„Nem jellemzőek az etnikai konfliktusok a településen, vagy könnyen kezelhetők” – állapítja meg a gyöngyöspatai önkormányzat 2018 decemberében elfogadott jelentése, amit a jegyzői feladatok ellátásával megbízott köztisztviselők mellett Hevér Lászlóné (Fidesz-KDNP) polgármester írt alá.

A szolgáltatások során nem volt még példa arra, hogy bárkit hátrányos megkülönböztetés ért volna – tudhatjuk meg, ahogyan az is kiderül, hogy „településünkön nincsen szegregátum”. Arról, hogy a roma nemzetiségi önkormányzat milyen szerepet tölt be Gyöngyöspata életében, a dokumentum nem árul el részleteket, megelégszik annak rögzítésével: működik ilyen testület a városban.

Egyetlen mondat foglalkozik azzal, hogy az általános iskolában a bíróság szerint jogellenesen különítették el a „cigány etnikai kisebbséghez tartozó tanulókat”. Az önkormányzat vagy az állam felelősségéről nem esik szó. Ellenben a gyermekek esélyegyenlőségét taglaló fejezet hangsúlyozza: „Városunkban a védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma egyre inkább növekvő tendenciát mutat, ezt az iskolai tanítási órákon igazolatlanul hiányzó gyerekek, illetve a szülők oda nem figyelése is befolyásolja.”

A helyi esélyegyenlőségi program elvileg fontos szerepet tölt be egy település életében. Az önkormányzatok előre meghatározott szempontrendszer alapján mérik fel a szegények, romák, gyermekek, nők, idősek és fogyatékkal élők helyzetét – hívtuk fel a figyelmet tavaly nyári cikkünkben.

Minden önkormányzatnak kötelező ilyen programot kidolgozni és ötévente megújítani, különben kizárja magát az állami, uniós pályázatokból. Így nem meglepő, hogy a települések – elenyésző kivételtől eltekintve – rendelkeznek esélyegyenlőségi programmal.

A problémák megoldására az úgynevezett intézkedési terv szolgál. A gond az, hogy nincs szankció arra az esetre, ha valamelyik önkormányzat nem teljesíti az általa vállalt esélyegyenlőségi intézkedéseket. Berki Judit szociálpolitikus korábbi cikkünkben elmondta, hogy ő se nagyon látja az „állam ellenőrző funkcióját”. Az EU-s pályázatok elbírálásakor viszont a szociálpolitikus szerint valóban vizsgálják az esélyegyenlőségi programokat. Berki Judit tud olyan eseteket, amikor hiánypótlásra szólították fel a pályázó önkormányzatot, vagy arra, hogy módosítsa az esélyegyenlőségi programot.

A gyöngyöspatai ügy ugyanakkor mutatja, hogy akadnak kivételek: a helyi iskola 2010-ben jelentős uniós támogatást kapott, miközben a szegregáció még nem szűnt meg.