Előfizetés

Gyöngyöspatán „nem jellemzőek az etnikai konfliktusok”

Cz. G.
Publikálás dátuma
2020.02.27. 07:30

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A Gyöngyöspatáról szóló hírekhez képest egészen más világba csöppenünk, ha a helyi esélyegyenlőségi programot olvassuk.
„Nem jellemzőek az etnikai konfliktusok a településen, vagy könnyen kezelhetők” – állapítja meg a gyöngyöspatai önkormányzat 2018 decemberében elfogadott jelentése, amit a jegyzői feladatok ellátásával megbízott köztisztviselők mellett Hevér Lászlóné (Fidesz-KDNP) polgármester írt alá. A szolgáltatások során nem volt még példa arra, hogy bárkit hátrányos megkülönböztetés ért volna – tudhatjuk meg, ahogyan az is kiderül, hogy „településünkön nincsen szegregátum”. Arról, hogy a roma nemzetiségi önkormányzat milyen szerepet tölt be Gyöngyöspata életében, a dokumentum nem árul el részleteket, megelégszik annak rögzítésével: működik ilyen testület a városban. Egyetlen mondat foglalkozik azzal, hogy az általános iskolában a bíróság szerint jogellenesen különítették el a „cigány etnikai kisebbséghez tartozó tanulókat”. Az önkormányzat vagy az állam felelősségéről nem esik szó. Ellenben a gyermekek esélyegyenlőségét taglaló fejezet hangsúlyozza: „Városunkban a védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma egyre inkább növekvő tendenciát mutat, ezt az iskolai tanítási órákon igazolatlanul hiányzó gyerekek, illetve a szülők oda nem figyelése is befolyásolja.” A helyi esélyegyenlőségi program elvileg fontos szerepet tölt be egy település életében. Az önkormányzatok előre meghatározott szempontrendszer alapján mérik fel a szegények, romák, gyermekek, nők, idősek és fogyatékkal élők helyzetét – hívtuk fel a figyelmet tavaly nyári cikkünkben. Minden önkormányzatnak kötelező ilyen programot kidolgozni és ötévente megújítani, különben kizárja magát az állami, uniós pályázatokból. Így nem meglepő, hogy a települések – elenyésző kivételtől eltekintve – rendelkeznek esélyegyenlőségi programmal. A problémák megoldására az úgynevezett intézkedési terv szolgál. A gond az, hogy nincs szankció arra az esetre, ha valamelyik önkormányzat nem teljesíti az általa vállalt esélyegyenlőségi intézkedéseket. Berki Judit szociálpolitikus korábbi cikkünkben elmondta, hogy ő se nagyon látja az „állam ellenőrző funkcióját”. Az EU-s pályázatok elbírálásakor viszont a szociálpolitikus szerint valóban vizsgálják az esélyegyenlőségi programokat. Berki Judit tud olyan eseteket, amikor hiánypótlásra szólították fel a pályázó önkormányzatot, vagy arra, hogy módosítsa az esélyegyenlőségi programot. A gyöngyöspatai ügy ugyanakkor mutatja, hogy akadnak kivételek: a helyi iskola 2010-ben jelentős uniós támogatást kapott, miközben a szegregáció még nem szűnt meg.

Kocsis István a börtönkapuk előtt

Marnitz István
Publikálás dátuma
2020.02.27. 07:00
A leányfalusi villa kényelmét egy kecskeméti sorházbeli lakásra cserélte Kocsis István
Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Kocsis Istvánnak néhány héten belül börtönbe kell vonulnia. Az MVM milliárdokat sikkasztó egykori vezére legkorábban 3 év 4 hónap múlva szabadulhat. Extanácsadójára, Szász Andrásra a tököli rabkórház vár.
Kegyelmi kérvénnyel fordult a köztársasági elnökhöz az állami MVM Magyar Villamos Művekből 2005 és 2008 között kisíbolt milliárdok miatt tavaly novemberben jogerősen öt, illetve három év letöltendő börtönbüntetésre ítélt Kocsis István egykori vezérigazgató, illetve akkori tanácsadója, Szász András - tudtuk meg Vadócz Attilától, az illetékes Kaposvári Törvényszék sajtószóvivőjétől. Bár a Köztársasági Elnöki Hivatal lapunk megkeresésére nem kívánt konkrét adatokkal szolgálni, egy másik forrásunk elképzelhetőnek tartja, hogy Kocsis István kérelmét már el is utasították. Bár Szász András ügye még nem eldöntött, szakértők ez esetben is borítékolják az elutasítást. Az már a per során is kiderült, hogy a 70 éves Szász András betegeskedik: távolmaradását ügyvédje több alkalommal is védence kórházi kezelésével indokolta. A 67 éves Kocsis Istvánról ugyanakkor ilyen közlés nem hangzott el. Igaz, ő sem jelent meg a másodfokú és jogerős ítélethirdetéseken, amit megtehetett. A kegyelmi kérvény elbírálásához a területileg illetékes kormányhivatal pártfogó felügyelői környezettanulmányt végeznek – közölte általánosságban Vadócz Attila. Ennek során felmérhetik a családtagoknak, szomszédoknak az illető magatartásáról alkotott véleményét. Szakértők szerint ez jelen esetben nem csak azért ütközhet akadályokba, mert Kocsisék nem erőszakos, hanem fehérkesztyűs bűnözők. De azért is, mert Kocsis István felesége éppenséggel szintén két évre elítélt bűntárs, csak esetében a végrehajtást felfüggesztették. A szomszédok elérése Kocsis István esetében még hatványozottabb kihívás. A sokáig lakhelyeként feltüntetett – gyerekei nevére vett – leányfalusi birtok ugyanis igen kiterjedt, így a közvetlen szomszédokig is sokat kell vándorolni. Még tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a friss cégbírósági adatok szerint Kocsis István tavalyi elítélését követően – legkésőbb ez év januárjáig – megváltoztatta állandó lakhelyét. A Google Maps fotója tanúsága szerint most egy kecskeméti sorház harmadik emeletén kereshetik a hatóságok. Szakértők szerint ez nem a rejtőzködés jele. Igaz, ottani szomszédai ez idő alatt valószínűleg nem szereztek Kocsis Istvánról túl mély benyomásokat. Az új cím ugyanakkor sokkal inkább azt teheti lehetővé, hogy a város országosan egyik legkényelmesebbnek tartott, az argóban „parkettásnak” hívott intézetébe kerüljön. Igaz, erre a friss szabályok szerint nincs semmilyen biztosíték. Azt, hogy Szász András esetleges betegsége kezelhető-e börtönkörülmények között, orvosszakértő állapítja meg. Ugyanakkor a részleteket ismerő megfigyelők biztosak abban, hogy a kalandos múltú extanácsadó sem ússza meg a tököli rabkórházat. A kegyelmi kérvényen túl más indoklással is beadható 3-6 havi halasztási kérelem - közölte Vadócz Attila. A bevonulási értesítés viszont minden eljárástól függetlenül, bármikor megérkezhet, amit az ügyek állásától függetlenül teljesíteni kell - hangsúlyozta a törvényszéki szóvivő. Egy forrásunk szerint Kocsis István már meg is kaphatta behívóját, amit március elején kellene teljesítenie. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságától megkeresésünkre annyit üzentek, hogy Kocsis István és Szász András nevű személyek nem szerepelnek nyilvántartásukban. Az elítéltekkel és képviselőikkel az ügy kapcsán nem sikerült kapcsolatba kerülnünk. Az ítélet szerint Kocsis és egykori tanácsadója legkorábban a rájuk szabott büntetés kétharmadánál - vagyis 3 év 4 hónap, illetve 2 év után - bocsáthatók feltételesen szabadlábra. Ugyanakkor szakértők biztosra veszik, ha be is kell vonulniuk, valószínűleg kényelmes körülményeket biztosítanak majd a számukra, kevés köztörvényes cellatárssal. Ilyen lehet még a kalocsai, a sándorházi vagy az állampusztai büntetésvégrehajtási intézet is. Miközben a törvény szerint a „börtönfokozat” a fogháznál több, a fegyháznál kevesebb vegzálással jár, ezen belül is könnyíthetnek a jó magaviseletű fogvatartottak helyzetén külső foglalkoztatással vagy szabadsággal. A több mint tíz évig zajló, rendkívül fordulatos büntetőeljárás végén a bíróság, elfogadva az ügyészség és az MVM érveit, jogerősen megállapította: Kocsis István és társai 2008 előtt több milliárd forintot sikkasztottak el az állami energiacégből, illetve hűtlen kezelésben is bűnösnek bizonyultak. Kocsis István mind az Orbán-, mind a szociálliberális kabinetek idején vezető állami cégtisztségeket töltött be.

Láthatási ügyek: ígéret a hatékonyabb végrehajtás

Vas András
Publikálás dátuma
2020.02.27. 06:00
Illusztráció
Fotó: CHEPKO DANIL VITALEVICH
A gyámhatóságoktól a bíróságokhoz kerül márciustól a gyermekek láthatásának végrehajtása.
Hétfőtől már nem a gyámhatósághoz, hanem a járásbírósághoz kell fordulni a gyermekkel való kapcsolattartásra vonatkozó határozatok, vagyis a láthatási ügyek végrehajtása miatt. A parlament tavaly decemberben fogadta el az ezzel kapcsolatos törvényt, az indoklás szerint a változtatásra azért volt szükség, mert így hatékonyabb lesz a kapcsolattartási határozatok végrehajtása. A gyerek és a tőle külön élő szülő kapcsolattartásáról vagy megegyeznek a felek a különváláskor, vagy a bíróság hoz erről végzést. Sokszor előfordul azonban, hogy utóbb mégis sérül a láthatási jog. Eddig ezekben az ügyekben a gyámhatósághoz döntött, változó hatékonysággal.
– Az olyan esetekben, amikor az egyik fél megszegte a láthatással kapcsolatos megegyezést, a jövőben polgári bíró, vagy, mivel nem peres eljárásokról van szó, a titkár foglalkozik majd, de csak a végrehajtásról döntenek – mondta Vadócz Attila, a Kaposvári Törvényszék sajtószóvivője. Az eljárás illetékmentes kérelemre indul, ennek beadására 30 napja lesz az érintetteknek, és a gyerek lakhelye vagy tartózkodási helye szerinti járásbíróság az illetékes. Ha a gyerek külföldön tartózkodik, akkor a Budai Központi Kerületi Bíróság jár el. Az eljárás két szakaszból áll, az elsőnél iratok alapján, akár személyes meghallgatás nélkül is dönthet a bíróság. Ha ennek nem tesznek eleget az érintettek, akkor a második szakasz már jogkövetkezményekkel jár. – A bíró értesítheti a gyámhatóságot, kiszabhat pénzbírságot, rendőri közreműködést kérhet, sőt, akár harmadik személynél is elhelyeztetheti a gyermeket – sorolta Vadócz Attila. – Végső esetben pedig büntetőfeljelentést tehet például kiskorú veszélyeztetése miatt. Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján Várai-Jeges Adrienn családjogi bíró megjegyezte: a jogszabály ugyan nem mondja ki, hogy soron kívüli eljárásban kellene a bíróságnak eljárnia, ám mivel gyermekről van szó és az elmaradt kapcsolattartást hat hónapon belül pótolni kell, a bíróságok gyorsan fognak dönteni ezekben az ügyekben. A február 29-éig benyújtott kérelmeket azonban továbbra is a gyámhatóság bírálja el. Arról egyelőre az OBH sem tudott nyilatkozni, mekkora pluszterhelést jelent majd a bíróságoknak az új feladat. Információink szerint tavaly bő tízezer gyerek volt érintett, csaknem felük Budapesten és Pest megyében, a legkevesebb pedig Nógrádban. A megindított eljárások száma ugyanakkor akár több tízezer is lehet, egy gyerekhez ugyanis több ügymenet is tartozhat. Ez még úgy is jelentős terhet jelent, hogy az ügyekben nem kell tárgyalást tartani. Igaz, a bíróságok terhelése csökkent a polgári perek indításának tavalyi szigorítása óta.

„Ott álltam gyerekek nélkül, kisemmizve”

Rémálommá változott egy Angliában élő chilei asszony élete, miután magyar férje a három gyerekükkel hazaköltözött, s a kicsikkel azóta is rendkívül korlátozott körülmények között tudja tartani a kapcsolatot.  Történetét előbb az interneten osztotta meg, később telefonon is el tudtuk érni. Elmondta, hogy férjével 2008-ban ismerkedett meg, összeházasodtak, s hamarosan sorban megszülettek a gyerekek. Öt évig éltek Magyarországon, majd elhatározták, hogy Angliában próbálnak szerencsét. Távlati céljuk az volt, hogy a keresetükből összegyűjtött pénzből itthon vesznek majd egy minigazdaságot, s később ebből élnek majd meg, miközben a gyerekeik szabadon, a természet közelében nőhetnek fel. – A terveink jól alakultak, sikerült venni egy farmot Magyarországon, hogy önálló gazdálkodást folytathassunk, s 2019 elején megbeszéltük, hogy hazaköltözünk. A cukrászképzés miatt még egy ideig Angliában kellett maradnom, de a férjem és a gyermekeink tavaly júniusban előre jöttek, hogy be tudjuk íratni őket iskolába, óvodába. Mindehhez kellett adnom a férjemnek egy meghatalmazást, hogy eljárhasson a nevemben – mondta. Az asszony tavaly szeptemberig tudta tartani a kapcsolatot a családdal, de októbertől a férje egyre ritkábban vette fel a telefont, és a gyerekektől is teljesen elszigetelte. – Utolsó beszélgetésünkkor mondtam, hogy karácsony előtt hazamegyek. Így is tettem, de a korábbi lakhelyünkön üres ház fogadott, és senki nem tudott a hollétükről. Próbáltam a férjem családjával felvenni a kapcsolatot, de ez sem sikerült – tette hozzá. Később kiderült az is, hogy az apa az édesanyát kijelentette a közös lakcímükről, az elvileg közösen megvásárolt tanya pedig a férj szüleinek a nevére lett bejegyezve, noha a törlesztőrészleteket az asszony fizetéséből is fedezték. – Ott álltam gyerekek nélkül, kisemmizve, miközben a férjem már decemberben beadta a válópert és a gyámhivatalnál kezdeményezte, hogy a gyerekeket nála helyezzék el – idézte fel a történteket. Az asszony a gyámhivatalnál kezdeményezte, hogy kapcsolatot tarthasson a gyerekekkel, s januárban egyszer tudott is találkozni velük. Patthelyzetbe került: megélhetése jelenleg Angliában biztosított, jó állása van, Magyarországon nyelvtudás nélkül, főleg abban a dél-alföldi megyében, ahol férje – akit sikertelenül próbáltunk elérni – a tanyán él a gyerekekkel – biztosan nem találna hasonlót. Elhúzódó válóperre számít, de azt mondja, a gyerekeiért végsőkig harcolni fog, mert a láthatásukhoz, nevelésükhöz ugyanannyi joga van, mint a férjének, aki elszakította tőle a gyerekeket. Esetében azért jelenthet segítséget a törvény hatályba lépése, mert ha március elseje után indít eljárást a láthatásért, akkor az ügyében már a bíróság dönt majd, ez pedig elrettentő hatással lehet a férjére is.   – Doros Judit

Gyermek-kapcsolattartásos gyámhatósági esetek száma (2019)

Bács-Kiskun 405 Baranya 223 Békés 545 Borsod-Abaúj-Zemplén 312 Budapest 2720 Csongrád 195 Fejér 531 Győr-Moson-Sopron 391 Hajdú-Bihar 308 Heves 397 Jász-Nagykun-Szolnok 599 Komárom-Esztergom 453 Nógrád 106 Pest 2196 Somogy 239 Szabolcs-Szatmár-Bereg 209 Tolna 176 Vas 167 Veszprém 169 Zala 156