Bonta Miklós;
kötvény;
2020-02-27 10:06:00
A pénzügyminiszter arra épít, hogy az embereknek rossz a memóriájuk, hiszékenyek és mindent bevesznek, amit csak beadagolni próbálnak nekik. Erre építve rendre bejelenti: hamarosan kibocsátják a nyugdíjkötvényt. A "gondoskodó" kormány mégsem teszi, furcsamód rendre elhalasztja ezt a lépést. Varga Mihály az elmúlt napokban mégis elárulta, hogy a kötvlnyesek pénzének lekötési kötelezettsége tíz esztendős lesz. Az új kötvényt pedig ihaj-csuhaj olyan vonzóvá teszik a nyugdíjcélú megtakarítók számára, miként azt a Magyar Állampapír Plusznál (máp+) történt. Nem illik ám türelmetlennek lenni, a praktikus pénzügyi terméken már az utolsó simításokat végzik, és ebben az évben megtörténik a kibocsátás is - állította a tárcavezető. A kedvezőnek feltüntetett kamatozás azonban aligha váltott ki különösebb izgalmat az érdekeltek háza táján, ami nem is csoda.
A nyugdíjkötvény ugyanis az az állampapír, amelyről időnként beszélnek a pénzügyekkel foglalkozó tisztségviselők, azután nem történik az égvilágon semmi. Aki a NER logikáját ismeri, vagyis nem kevesen, meg voltak győződve arról, hogy az első gazdaságvédelmi akciótervbe besuszterolják ezt is. Az Államadósság Kezelő Központ - azóta londoni kiküldetését teljesítő,- egykori vezérigazgatója 2018 októberében egy szakmai konferencián kikotyogta, hogy, aki oly gondosan takarékoskodik, hogy egy speciális államkötvénybe fekteti megtakarításait, annak aligha kell félnie attól, hogy nyugdíjas korában nem lesz mivel kiegészítenie (a fokozatosan elértéktelenedő) járadékát. Azóta csak üres ígéretek hangzottak el, folytonosan arrébb tolódó dátumokkal. Így jutottak el az emberek "a hiszem, ha látom" stádiumába.
Az nem kétséges, hogy a kormány előbb-utóbb előjön ezzel a hosszú távú befektetési formával, pedig erősen huzódzkodik tőle. A máp+ ugyanis minden várakozást felülmúlóan sikeres lett, aminek konkurenciát teremteni semmiképpen sem akarnak, az ugyanis a költségvetés számára nem bolt, hogy egy új állampapírt kedvezőbb kondíciókkal hirdessenek meg, mint a "szuper"-nek nevezett kötvény, amelynek tavaly nyáron még vonzónak tűnő kamatait lassacskán legyűri az egyre vaskosabb infláció.
A jövendő nyugdíjkötvény az egyéb öngondoskodási megtakarítási formákkal szemben azzal hívja fel magára a figyelmet, hogy semmifajta adókedvezmény nem társul hozzá. Ezzel is jelezve azt "akad nálam jobb is."
A pénzügyi kormányzat számításai szerint a jelenlegi nyugdíjrendszer 2060-ig tud majd megfelelő mértékű járadékot fizetni. Vagyis addig, amikor a most munkaviszonyba állók nyugállományba vonulnak. Ezért a legfiatalabbak spórolási szokásait szeretnék az állampapírok mederébe terelni. Úgy, hogy egyúttal a költségvetés hiánya is csökkenjen. A cél jól kifundált, ám egy olyan országban, ahol a magánpénztári vagyont államosították, a cafetériát gyakorlatilag felszámolták, a hosszú távú közbizalom nem létezik. Az otthoni készpénzállomány rekordokat döntöget. Ezúttal az örök kísérletező kedvűeké lesz a terep, az óvatosabbak kivárnak.