Üdvözli a műanyag zacskók betiltásának kormányzati szándékát a Greenpeace. A nemzetközi környezetvédő szervezet szerint ugyanakkor az ördög a részletekben búvik meg. Mindent meg kell tenni azért, hogy a készülő jogszabály ne hagyjon kiskapukat a szennyező cégek számára és valóban végleg kiiktassa az egyszer használatos termékeket - fogalmaz közleményében Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője.
Kérdésesnek nevezik például, hogy a tilalom mely típusra vonatkozik majd. A zsemlék, zöldségek és gyümölcsök vásárlásakor használt vékony, átlátszó zacskókat sokan tízesével-húszasával használják fel egy-egy vásárlás során, gyakran csupán egy szem terméket belehelyezve. Pedig épp ezeket kapja fel a legkönnyebben a szél. Így rendszeresen megjelennek a környezetben, ahol mikroműanyagokká szétesve akár évszázadokig szennyeznek.
Kulcsfontosságúnak nevezik, hogy a gyártók és forgalmazók ne kapjanak felmentést. Sokszor elhangzik ígéretként az egyszer használatos műanyagok visszagyűjtése, ami viszont nehezen ellenőrizhető. De a műanyag-újrahasznosítási vállalásokkal is "tele a padlás" - fogalmaz Simon Gergely. A felmérések ugyanis váltig növekvő felhasználásról tanúskodnak. Felháborítónak nevezik azt is, ha a visszagyűjtött műanyagot „energetikai hasznosítás” címén elégetik. Ez nem csak mérgezi a levegőt, de pazarolja az erőforrásokat és veszélyes hulladékot is hátrahagy.
A Greenpeace lehúzza a keresztvizet a "lebomló műanyagokról" is. Ezek egy része ugyan oxidatív úton eltűnik, ám valójában csak mikroműanyagokká hullik szét, kegyetlen pusztítást végezve a környezetben. A civil szervezet ezeket is mihamarabb betiltaná. A természetes alapú, például kukoricakeményítőből készült zacskókat szintén nem tartják megoldásnak, mert a gyakorlatban ezek most is hulladéklerakón vagy égetőben végzik. Folyókba kerülve vagy az erdőszélen pedig ugyanúgy szennyeznek. Lebontásukhoz külön e célra kialakított komposztáló szükséges. Jelenleg Magyarországon nem megoldott a szatyrok, lebomló műanyagok begyűjtése, nagy mennyiségű komposztálása, amire terv sincs.
A papírcsomagolóanyagok sem jelentenek valós megoldást, hisz a növekvő papírgyártás további erdőirtást hoz - mutat rá a környezetvédő szervezet. Magyarországon becsődölt a papírújrafeldolgozás is: a begyűjtött bálákat hírek szerint már ingyen sem veszik át.
Fontosnak tartják, hogy a kiváltásképp felajánlott megoldás semmiképp se legyen ingyenes vagy jelképes árú, még ha a termékdíjat át is vállalnák a kereskedők. Külföldi példákból ugyanis ismert, hogy az ilyen szatyrokból továbbra is rengeteg fogy.
Egyes csomagolóanyagok, például a műanyagpalackok esetében a betétdíjat mindenképp előrelépésnek nevezik. Ehhez kapcsolódhat újratöltés vagy hasznosítási célú visszagyűjtés. Így a PET-palackok jelenleg 20-30 százalékos visszakerülési aránya 90 százalék fölé is nőhet. A valós megoldást ugyanakkor a Greenpeace szerint a többször használatos táskák, a tartós tárolódobozok és az újratölthető palackok jelentik, átgondolt betétdíjas rendszerrel kiegészítve.
A tilalom betartásának hatékony ellenőrzését szintén kulcskérdésnek tartják. Romániában és Thaiföldön például gondot okozott, hogy a jogszabályban betiltott műanyagzacskók továbbra is sok helyen ingyen elérhetők maradtak.
A zacskókat, eldobható műanyag termékeket, csomagolóanyagokat gyártó kisvállalkozókat felmenteni nem szabad, ellenben megélhetésük, cégük fennmaradása érdekében segíteni szükséges - szögezik le. A cégeknek át kell állniuk többször használatos termékek és csomagolóanyag gyártására, vagy épp visszaváltható, betétdíjas rendszerekre. Az új területek munkahelyeket is teremtenek - szögezik le. Nemzetközi tapasztalatok szerint a műanyagtilalomtól sem a kisboltok, sem a kifőzdék nem mennek csődbe és pillanatok alatt átállnak.
A kormánydöntést a Greenpeace saját erőfeszítéseinek, így az egyszer használatos műanyagok betiltását követelő, csaknem negyedmillió aláírással támogatott petíciójuknak tudja be. Ehhez változatlanul várják a csatlakozókat.
